NEHAZUGGY

Mivé váltunk?

Lázár Gergő | 2018. Augusztus 16, Csütörtök | 20:22

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép jó estét mindenkinek! A holnapi napra rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze az ellenzéki pártok, amely az ápolási díj emelésével és a devizahitel-károsultak megsegítésével foglalkozna. Noha épp nyári szünetet tartanak politikusaink, ezek mégis egy olyan témák, amelyekért – úgy gondolná az ember – bizony érdemes lenne megjelenni a parlamentben. A Fidesz-KDNP azonban máshogy gondolta, ugyanis ők nem fognak megjelenni a rendkívüli ülésen, amely így értelmét veszíti. Hogy mégis mi a kormánypártok által megnevezett ok, amiért nem jelennek meg a kevéssé tisztelt házban?

Egyértelmű, hogy a devizahitelezési válságért felelős baloldali pártok egy öncélú politikai akcióhoz akarják felhasználni a devizahiteleseket.

Kész, ennyi. A kormány ismét, immár sokadszorra szar magasról a magyar emberekre. Miközben kilakoltatások tucatjai zajlanak ezen a nyáron, nem hajlandóak tárgyalni a devizahitelesek megsegítéséről, sem azokról a teljes állásban a családtagjaikat ápoló anyákról és apákról, akik alamizsnából kénytelen megélni. Lehet persze itt mondani bármit, Soros, Gyurcsány, meg a szocialisták, csak ugye ezektől az elterelési hadműveletektől továbbra sem leszünk beljebb. A devizahitel károsult családok továbbra is úgy kerülnek utcára, hogy a helyi önkormányzatok a legtöbb esetben semmiféle segítséget nem nyújtanak számukra. A családok éve ezzel egyidőben persze tovább zakatol, a kormánypropaganda szerint pedig minden a legnagyobb rendben van.

Jut is eszembe a családok évéről: a BMH, vagyis a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal új módszerhez folyamodott a déli határzárnál, ahol az első fokon elutasított nagykorú menedékkérők egy csoportjának egyszerűen nem adnak élelmet. Ezzel – vagyis az éheztetéssel – szeretnék rávenni őket arra, hogy hagyják el a tranzitzónát, hisz menedékkérelmüket úgyis el fogják utasítani Magyarországon. A határon több menedékkérőt is képviselő Magyar Helsinki Bizottság azonban ezt elfogadhatatlannak tartotta, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely a kérésnek helyt adva azonnal kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről. Pár napig rendben kaptak is enni a határon várakozó menekültek, azonban ez idővel megszűnt, és újra az éheztetés módszeréhez folyamodtak a kormány seggében lihegő hatósági elvtársak, midőn a követlezőket mondták az érintetteknek:

Ha enni akarnak, forduljanak ők is Strasbourghoz.

Emberségesség és kereszténydemokrácia. Helló! A parancsra tettem ezúttal sem ment fel senkit, ugyanis aki ehhez képes asszisztálni, annak nincs helye semmilyen rendvédelmi szervnél.

Hódmezővásárhelyen – oly sok más magyar városhoz hasonlóan – augusztus 20.-i ünnepségeket fognak tartani. Ebben alapvetően még nem lenne semmi jelentős, azonban a törénetnek itt még nincs vége. Az esti ünnepi koncertet megelőzően ugyanis a város polgármestere, Márki-Zay Péter politikai pódiumbeszélgetésre invitálta többek között Hadházy Ákost, Róna Pétert, Jeszenszky Gézát, valamint Hegedűs Istvánt. A beszélgetés témái többek között a roma-integráció nehézségei, valamint Magyarország EU-s politikái lesznek. A kormány azonban attól tart, hogy valamiféle koalíció, esetleg párt alakul a beszélgetésből, valamint kormányellenes kritikák fognak elhangzani. Nem voltak hát restek újságírói kérdésekbe csomagoltan megfenyegetni több művészt is, akik szereplésükről biztosították a város polgármesterét. Hogy miért is mondom ezt? A HVG-nek a program egyik fellépője elküldte a neki – és valószínűsíthetően másoknak is -elküldött kérdéssort, amely a következőképpen néz ki:

Miért tarják fontosnak, hogy egy pártpolitikai és kormányellenes műsor részeként lépjenek fel?
Nem tartanak attól, hogy politikai állásfoglalásként, hogy szerepvállalásként értelmezik majd, ha egy politikai pódiumbeszélgetést követően lépnek fel?
Vagy a politikai szerepvállalás volt a céljuk?
Nem tartanak attól, hogy azok a rajongóik, akik esetleg a kormánypártokkal, vagy más pártokkal szimpatizálnak csalódottak lesznek?
Nem tartanak attól, hogy egy kormányellenes politikai rendezvény fellépőiként a jövőben kormányellenes, ellenzéki, vagy LMP-s kötődéssel rendelkezőnek tartják majd Önöket (az LMP ezek szerint se nem kormányellenes, se nem ellenzéki, hanem micsoda – szerk.) ?
Miért tartják fontosnak a művészek nyílt politikai szerepvállalását?
Mi a véleményük a kormány, illetve a kormánypártok munkájáról?
Amennyiben nem szimpatizálnak vele, miért és miben elégedetlenek azzal?

Ez ma Magyarországon úgy tűnik befér a keresztény értékek közé. Művészek és filozófusok újságírói kérdésnek álcázott fenyegetése vált az új normává. Kormánykritikának helye nincs Magyarországon, aki ezzel megpróbálkozna, azt azonnal el kell némítani. Márki-Zay Péter tudomása szerint a kérdéseket feltevő „hírportál” domain-je Szél Istvánhoz köthető, akit Lázár János helyi jobbkezének tartanak. Egyszerűen hihetetlen az a lejáratókampány, ami már hónapok óta Márki-Zay Péter ellen folyik. A kormánypárt képtelen elfogadni, hogy elvesztettek egy csatát és ahelyett, hogy egyszer az életben tiszta eszközökkel próbálnák meg legyőzni ellenfelüket, ismét a legaljasabb módszerhez nyúlnak. Miközben Lázár folyamatosan Márki-Zay Pétert próbálja meg koholt vádakkal tönkretenni, a háttérben mindent bevetnek azért, hogy ellehetetlenítsék a sokak által támogatott független polgármestert.

A végére pedig még egy jó hír – ha még nem lett volna elég a mai gyűlöletből – a Sziget fesztiválon még múlt pénteken megverték Danny Ramadan, Vancouverben élő, de damaszkuszi születésű írót és melegjogi aktivitástát. A férfit egy fehér fiatalokból álló csoport verte össze, mert azt hitték roma. Azt ugyan egyelőre nem tudni, hogy a csoport tagjai magyarok voltak-e, azonban akár azok, akár nem, már az is elkeserítő, hogy ez egyáltalán felmerül. Sőt nem csak hogy felmerül, hanem már nem is lenne meglepő. Ide süllyedtünk. Mélyen vagyunk, de úgy hiszem sajnos még ettől is van mélyebben.

Lássuk mai cikkeinket:

Mikor volt utoljára olyan, hogy a kormány érdemi egyeztetések és komoly hatásvizsgálatok után volt szíves közölni, hogy holnap kibe fog belerúgni?

Ez csupán az aljasságról, a diktátort kiszolgáló holdudvar mocskos korlátlanságáról szól

Tolvaj ország

Tessék hálásnak lenni

Jön a meleg, de a huszárcsákó megvéd

És lehányja önmagát ezerkilencszázötvenhatodszorra is

Tarkómon jobbkezeddel

A nap kommentje pedig Edité:

Ne legyen kétség, ha valaki szólna, a hívek összedobnák az orbán szoborra valót. Még az Erzsébet utalványt is beledobnák a kalapba.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!