Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mikor volt utoljára olyan, hogy a kormány érdemi egyeztetések és komoly hatásvizsgálatok után volt szíves közölni, hogy holnap kibe fog belerúgni?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó, akkor mondom a csütörtököt, és egyúttal vidámboldogszépjóreggelt kívánok mindenkinek is! Ugyan egyáltalán nincs vacsoraidő (esetleg reggeli, és állítólag az éhogyomorra kávé, cigi nem olyan egészséges), viszont azt már lehet tudni, hogy Orbán és az akadémia tudósai szeptember 21-re, a Széchenyi-emléknapra tervezett díszvacsorája elmarad. A hagyományok szerint ezt a jeles, ünnepi táplálkozást évente a Pesti Vigadóban tartják, és a miniszterelnök, valamint az MTA elnöke társszervezik. Mint kiderült, Lovász László elnök úr azonban egy korábban leszervezett külföldi útja okán nem tud jelen lenni, ezért Havasi Bertalan volt szíves közölni, hogy új időpontot egyeztetnek majd, ami mindkét fél számára alkalmas. Noha az Origo nevű kanális tudni véli, hogy több százan már elfogadták a meghívást – dacára az MTA költségvetése és autonómiája körül kialakult mizériának -, Fehér Márta, a BME filozófiaprofesszora az Élet és Irodalomban nyílt levélben szólította fel a Széchenyi-díjasokat, hogy bojkottálják az eseményt. Szerinte

nem helyes elfogadni olyan politikus vacsorameghívását, akinek rendelkezései újra meg újra megsértik az egyetemi autonómiát.

Tény és való, hogy Lovász László mellett szól: nem volt hajlandó aláírni a 2019-es költségvetés tervezetét, amelyet a jövő évi büdzsé részeként terjesztett be Varga Mihálypénzügyminiszter és közepes képességű könyvelő (és hasonló tiltakozásra 1990 óta nem volt példa), szerintem az lenne az igazán férfias, ha az elnök úr nem egyéb elfoglaltságaira hivatkozva mondana le egy időpontot, hanem egyszerűen visszalépne ennek az álnok vacsorának a megszervezésétől. Nem a genderhiszti az első, és nem az MTA kutatóintézeteinek államosítása, költségvetésének lefaragása az utolsó olyan kormányzati lépés, ami után minden normális, felelős értelmiséginek kötelező módon el kellene hogy menjen az étvágya. Döbrögi díszvacsorázzon, akivel akar. Szerintem itt más opció nincs. Vagy ha van, akkor megette a fene az egészet, nem kell rinyálni, be kell feküdni a hatalom alá, és kész.

Csak úgy mondom, hogy miközben az államnak elvetemült pártja úton és útfélen izmozik az elvetemültségével Mészároslölö birodalma két hét leforgása alatt újabb három milliárddal hízott. Nyugi, ez csak csak a vízügyekben kiírt és megnyert közbeszerzési pályázatokra vonatkozik. Ha valakinek elkerülte volna a figyelmét a Mészáros és Mészáros Kft. nevű csoda 2012 óta ért a vízügyekhez, akkor kezdődött  IS páratlannak számító tarolás. A sok felbecsülhetetlen munka mellett, amit a mangalicaszerelőbe oltott korszakos zseni érdekeltsége már elvégzett (mert senki más nem lett volna képes rá), most az Országos Vízügyi Főigazgatóság tenderén hasít Lölö barátunk: ő rehabilitálhatja a Séd–Nádor–Gaja-vízrendszert, láthatja el árvízvédelemmel a felső-dunai mellékágrendszereket, és ő végezheti a Vál-völgy vízrendezési feladatait is.

A nagyipari, pofátlan, strómanokra kiélezett kormányzati harácsolás mögött (=nekik a haza az első) módszeresen irtják kifele a jogállam utolsó maradékait is. Jól teszik, itt sem a demokrácia, sem a jogállam, sem a tolerancia, sem a nyitottság nem képvisel értéket. A dolog természetesen működik, és rendkívül hatékonyan működik. Olvasom, hogy – a közpénzcselédek és fizetett habzó szájú betanított munkások legnagyobb örömére – miután pénteken bezárja budapesti irodáját a Nyílt Társadalom Intézet, és eltakarodik a hanyatló Berlinbe, a budapesti iroda vezetője Koncz E. Katalin viszont nem költözik el, hanem 25 év után befejezi a közös munkát Soros Györggyel. Az irodavezetővel készült interjú számomra az utóbbi idők egyik legmegrázóbb olvasmánya, amit természetesen mindenkinek ajánlok elolvasásra, addig is idézek:

Ami most történik, nem a munkánk, a cselekedeteink miatt van, hanem azért, mert a politika itt, Magyarországon és a világ más pontjain is elveszítette a tisztességet és a szolidaritást. Csak egy példa: néhány hónappal ezelőtt a szomszédaim azzal fogadtak, hogy napközben két alak mindenhova becsengetett, s magukat „titkosrendőröknek” nevezve információkat kértek tőlük azzal, hogy segédkezzenek „egy rendkívül komoly pénzügyi csalás felderítésében”. Olyan kérdéseket tettek fel rólam, hogy hol dolgozom, mikor megyek el, mikor jövök haza, kivel élek, milyen gyakran jönnek hozzám látogatók, meddig szoktak maradni a vendégeim, sokat hangoskodom-e, s egyáltalán, milyen az életvitelem. A lakásom bejárata előtti két szobafenyőm valamennyi ága le volt törve. Úgy gondolom, az igazi üzenet a nyomás alá helyezés, a megfélemlítés. A növény azóta minden letört ágvégen kihajtott. 

Ez odavágott, bevallom őszintén és férfiasan, de tartok tőle, ez a felsőrendű, gőgös, büszke, rommá zsibbasztott populáció (akinek nem inge) fel sem fogja, hogy mi történik körülötte. De legalább azt érti, hogy végre a magyar kártyát is időszerű hungarikummá nyilvanítani, ott a helye a karcagi birkapörkölt mellett közvetlenül, mert ez nekünk mimagyaroknak mekkora dicsőség. Igenis, lehet még annál is magyarabb magyar kártya, mint amennyire már most is az. Édesjóanyám, ha én ezt előre tudtam volna…

Mindeközben a kormány azt teszi, amihez a legjobban ért: rendre szopatja, szívatja a különböző csoportosulásokat, mert pontosan tudja, hogy a falon túl is csak a Fidesz. Most éppen az van, hogy az érintetteket képviselő szakszervezetekkel tartott érdemi egyeztetés, illetve bármilyen hatásvizsgálat nélkül  a sajtón keresztül nyögték be az igazán csinosnak mondható 15-20 százalékos leépítést a közszférában. Ráütöttek a hasukra és mondtak egy számot. Vagy több számot. Az érintetteket képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig (most rájuk került a sor, így van okuk értetlenkedni) azon csodálkozik, hogy egzisztenciális bizonytalanságba sodorják emberek ezreit. Vajon melyik része nem érthető annak, hogy a csilliós fizetéseket valahonnan ki kell szorítani az elvtársaknak? Mikor volt utoljára olyan, hogy a kormány érdemi egyeztetések és komoly hatásvizsgálatok után volt szíves közölni, hogy holnap kibe fog belerúgni? Amikor erre a kérdésre érdemben sikerül válaszolni, akkor meglesz a megfejtés is. Ugyanaz, ami az MTA-ra, a CEU-ra, a szétszopatott középiskolákra, a hülyére vett egészségügyi intézményekre és az éppen akkor ott érintettekre vonatkozik. Ellenállás és szolidaritás hiányában mindenkivel akkor basznak ki, amikor kedvük tartja. A szakszervezeteknek pedig komolyan el kellene dönteni, hogy akkor most van a kezükben komoly érdekérvényesítési képesség, hajlandóság, vagy megfelel ez a biodíszlet szerep, hogy megértették már, hogy mire megy ki a játék és hajlandóak kimozdulni a komfortzónából, vagy elég néhány siránkozó közlemény is?

Senkit nincs kedvem rugdosni, de tényleg zárul befele az a kurva kör. És már nem csak az téma, hogy Nagy Imre szobrát, vagy a Politikatörténeti Intézetet dugják el a picsába, és hamisítják a történelmet saját magukhoz, hanem rendre leszámolnak mindenkivel. Nyomás alá helyezés, megfélemlítés, kizsigerelés. Ez a forgatókönyv, és senki nem fogja megúszni. Hát nem ilyen szebb napokat kívánok mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.