Augusztus 20,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Petike drága, mesélj még, mesélj

Mi rókák legalább fogjunk össze, nem? Jó estét kívánok egy újabb nehéz nap hanyatlásának vadhajnalán! Nem gyenge képzavar ez így, de aki akarja így is tökéletesen érti.  A nap kommentjéhez ma fikarcnyi kétség sem férhet. A Bazdmeg, ne mosolyogjál, mert pofán baszlak! kezdetű, és ha pofánbaszással nem is, de fellökéssel zárult tahósági verseny dicstelen díjazottja az LMP-s Sallai Róbert Benedek. Akit én – senkit nem érdeklő magánügy – sokáig jó arcnak tartottam. Ez akkor kicsit érdekes fénybe került, amikor kirobbant a Hadházy-ügy, de a végső löketet a véleményem megváltozásához az a hangfelvétel hozta el, amelyen ez is hallható a felvezető rigmusok után:

Hülye seggfej! Mosolyogsz itt össze-vissza, bazdmeg, a képedet is beverem, ha meglátlak!

A tettlegességig fajuló verbális agresszió tényén túl számomra az igazán lesújtó az, hogy Sallai konkrétan napokig azzal haknizott a nyilvánosság előtt, hogy fogalma nincs, miért vádolják olyasmivel, amit el sem követett. Miután számomra nem a szorgos mindennapok magától értetődő velejárója, hogy más véleményen lévő embertársaimat fizikai erőszakkal próbálom jobb belátásra bírni, és ha már kiderül, hogy kijött belőlem az állat (és igen, ne álszenteskedjünk, vannak olyan élethelyzetek, amikor az emberből kijön az állat, aki nem a cuki róka vagy kiskutya), akkor legyen tartás, gerinc, férfiasság és álljak bele. Nos, e tekintetben (se) nagyon lehet más a politika, bár nekem egyáltalán nem az a bajom az LMP-vel, hogyan verik agyon egymást. Az is igaz, hogy az LMP legkeményebben dolgozó, leghitelesebb figuráját nekilökdösni a fűtőtestnek és közben pofánveréssel fenyegetni, valami olyan mély válságot tükröz, hogy innen lesz szép győzni. Már ha egyáltalán az LMP-t még valahol jegyezni fogják azon kívül, hogy átveszik azt a párt mandátumot a parlamentben, amit mindenki más is átvesz, aki szerint ne hülyéskedjünk már ezzel a bojkottal, Orbán csak röhögni fog rajtunk. No, nem mintha így nem röhögne kétrét görnyedve, de ez egy másik eszmefuttatás tárgya lesz.

Közben szivárognak az információk, nevek és helycserék a negyedik Orbán-kormány háza tájáról, és ugyan holnap már a Fidesz elnöksége jóvá is hagyja a struktúrát, és tisztábban fogunk látni, ismételjük át, amit eddig tudunk a sajtóinformációk és szivárogtatások alapján. Lázár, Simicskó, Fazekas, Seszták, Balog repül, Orbán, Semjén, Pintér, Varga, Rogán, Szijjártó, Trócsányi, Kósa (!) marad. Lázárt Gulyás Gergely válthatja az újraszabott kancellária élén. Fazekas helyére Nagy István parlamenti államtitkár, Seszták helyére a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásért felelős kormánybiztosként dolgozó Bártfai-Mager Andrea kerülhet, míg Simicskó István utódja nem egy politikus, hanem egy meg nem nevezett tábornok lehet. (Jajistenem, ugye nem Bakondi?  Vagy annak milyen címei vannak vajon?)

A legtragikusabb persze Balog utódjának személye az Orbán számára lószart sem jelentő humántárca élén. Lehet, hogy a végén már annak is örülnénk, ha egy Novák Katalinnal megúsznánk? Háááát, azt nem tudom, de hogy Kásler Miklós főonkológus neve hogy került elő, azt el sem tudom képzelni. Jaja, ő az a kiváló tudású szakember, akinek a kottájából és adatai alapján a CÖF-ös Lomniczi egy fideszes néphülyítési fórumon azt állította, hogy Nigéria lakosságának több mint 80%-a, legalább 100 millió ember AIDS-es (A helyes szám nem mellesleg 1,7% lett volna.) Azt hiszem, akit érint a dolog, hányja, vesse sűrűn a kereszteket, mert itt megint minden a lehető legjobb kezekbe kerül. És akkor arról még nem beszéltem, hogy Kövér Lászlót természetesen visszatapsolják a házelnöki fotelbe, Kocsis Nembuzeráns Máté pedig Gulyás felfele buktatásával behúzhatja a frakcióvezetést.

Különben nekem jóhiszeműen az is felmerült az agyamban, hogy most az a cél ezzel a látványos nagy átalakítással, hogy a vállalhatatlan, korrupt geciket eldugják, és maradnak azok, akik legalább valamelyest vállalhatóak, úgynevezett emberarcúak, és ha tök idióták is, legalább nincs tele a padlás a gazemeberségeikkel. Hát Rogán, Semjén, Kósa maradása végképp meggyőzött arról, hogy én vagyok a nagyon hülye, amiért egyáltalán ilyet feltételezek. Semmi másról nincs itt szó, mint hogy a cselédmentalitású, feltétel nélkül hajbókoló, önálló gondolkodásra nem alkalmas szolgák maradjanak kizárólag. No, nem mintha a Fidesz még működne jelenlegi formájában, ha más típusú, kaliberű emberanyag védené az élete árán is az Orbán-dinasztiát.

Hogy mást ne mondjak, a toporzékolásügyi szégyen-diplomata újrázása bizonyítja, hogy milyen megfontolások vezérelték Orbánt. Akkor mesélek pár szót Szijjártóról, akinek ma jelenése volt Brüsszelben, ahol azt csinálta, amihez a legjobban ért: toporzékolt. Mégpedig az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentése ügyében, amit Petike drága egy koncepciós eljárás alapdokumentumának tart.

Petike drága magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a készülő jelentésben válogatott hazugságok, olyan ténybeli tévedések vannak, amelyek az egész dokumentum hitelességét megkérdőjelezik. Petike drága nemigen mondhatott mást, mint ami már bevált: báncsák a magyart. Pedig kicsit többről van itt szó. Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) szerdán nagy többséggel szavazta meg ugyanis a témával kapcsolatos véleményét, annak ellenére is, hogy Petike drága szerint ez a döntés is csak úgy értelmezhető, mint egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadása Magyarországgal szemben. Jó, jó, de nem baj, hogy vége a választásnak? Eddig azért támadtak mert kampány volt, most azért támadnak, mert nincs kampány. És négy évig megint azért támadnak, mert azok ott mind síkhülyék. Szóval Petike drága érvelése:

A magyar gazdasági adatok 2010 óta tartó folyamatos javulást mutatnak. Mindez nem lett volna lehetséges, ha az EP szakbizottságai által előterjesztett módon, rendszerszintű korrupciós mechanizmusok működnek. Ha egy országban rendszerszintű korrupció működik, akkor nemzetgazdasága nem tud olyan adatokat produkálni, mint amilyen adatokat a magyar gazdaság produkált az elmúlt nyolc esztendőben.

Úgyhogy Petike drága visszautasítja a vádakat, a hazugságokat, mert itt minden fasza. Jó, vágom én, hogy ha nyolcszor ennyit loptok, ha nem csak Mészáros, Orbán, Vajna és jópár feneketlen étvágyú erkölcsi hulla milliárdosodik degeszre, hanem tízszer annyian, akkor még nehezebb lenne kozmetikázni a számokat. De az a nagy szívás, hogy annyi pénzzel, ami ide beáramlott, alig sikerült a GDP növekedését az uniós átlag fölé tornázni, ráadásul a visegrádi országok növekedési rátájától is elmaradunk. A jogállamot meg hagyjuk, mert szóra sem érdemes. Szóval az oly ismerős műsor folytatódik, ugyanazokkal az elhasznált fejekkel, ugyanazokkal az ismerős dumákkal és néhány új arccal, akik akik baromira nem osztanak és nem szoroznak.

Mára ennyi, ezek voltak mai cikkeink:

De akkor ki a fenével harcolnának újabb négy évig?

Vagy azt teszik, amit itt leírtam, vagy május 8-án akár otthon is maradhatnak

Nyissátok ki a szemeteket a falvakban, a városokban, vidéken és Budapesten!

Jó a magyar népnek Európa cselédjeként a szemétben guberálni, meg a turkálóból követni az európai divatot

Különleges világ

Változásra van szükség, nem holnap és nem is négy év múlva

Ballada a parlamenthez

A nap kommentje nem Sallaitól, hanem Annától:

Bencsik elvtárs a ti hugyos csürhétek volt az 2006-ban, akik miatt vizelde lett a Kossuth térből, ahol a Főnök vigyorogva bontotta a kordont, és az akkori fidesz ellenzékben ki-be rohangált a parlamentből, mint a mérgezett egerek. Nekünk meg nem tetszik a fosszínű munkásőr egyenruhád. Sem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.