Nem túl nagy ár ez azért, hogy ne Soros nevessen a végén?

Illusztráció: olvasónktól Illusztráció: olvasónktól

Volt ez a tegnapi, senkit nem érdeklő hír arról, hogy egy egészen kivételes matekos osztály végzett Szegeden a Radnóti Miklós Gimnáziumban, ahol a diákok összesen 146 érettségi jegyéből csak három volt négyes, a többi mind ötös, ezzel 4,98-as átlagot értek el (Délmagyar). A 28 fős osztályból 10 diák megy tovább külföldre, egy részük az angol elitegyetemekre – a többi között Cambridge-be és Oxfordba -, de a többiek sem állnak meg az ország határánál.

Mivel a kormánynak semennyire nem érdeke, hogy az oktatásról szó essék (a miniszterelnök mindenkori szabadságharcos-háborús megszólalásaiban kényszeresen és kínosan kerüli a témát),

mivel a PISA-szégyen óta sem vállalta senki a felelősséget azokért az eredményekért, amelyeket a kormány egyszerűen az elmúlt nyolc év nyakába varrt azzal a cinikus kinyilatkoztatással, hogy egyáltalán nem Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter oktatja ezeket a diákokat és nem ő töltötte ki helyettük a teszteket,

mivel éppen a minap szivárgott ki, hogy a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökének kósza ötlete konkrét minisztériumi javaslatban öltött testet, amelynek célja gimnáziumok bezárása/a gimnáziumban tanulók létszámának csökkentése,

és mivel ebben a munkaalapú társadalomnak csúfolt országban az államvezetés kizárólagos ténykedését Soros nevetésének megakadályozása és a képzelt ellenségekkel való hadakozás képezi,

jó lenne pár szót ejteni erről a kérdésről. Nem azért mert ez a szabály, hanem mert ez a kivétel. Igen, a szegedi Radnóti Gimnázium nem tegnap óta számít elitiskolának, ezért aztán egyáltalán nincs kétségem afelől, hogy a kormányzati kommunikáció ebből azt a kézenfekvő következtetést vonja majd le, hogy be lehet fejezni a magyar oktatás bírálatát, hát hiszen micsoda világszínvonalú közoktatásunk van nekünk. Ennél csak a világszínvonalú magyar egészségügy a világszínvonalúbb. Valóban.

Továbbá az is eléggé egyértelműen szembetűnő, hogy ezek a diákok valamiért nem azokba az illiberális alapon virágzó demokráciákba mennek továbbtanulni, amelyek a taknyában rohadó Nyugattal szemben az Orbán rezsim szerint a jövőt jelentik (Kazahsztántól Kínáig, Moszkvától Bakuig). A Rogán család sem Vlagyivosztokba megy nyaralni, miért? Ki érti ezt?

A helyzet az, hogy miközben Budapesten egyetemeket szántanak be, lehetetlenítenek el, teszik kétségessé a jövőjüket, Európa intellektuális fellegváraiban jó ösztöndíjak mellett, a tehetségek számára hozzáférhető, ingyenes felsőoktatás folyik. Magyarországról ez nem mondható el. Nem azon múlik ezeknek a diákoknak a továbbtanulása Cambridge-ben, Oxfordban, hogy a szülők meg tudják-e fizetni a tandíjat, ez kevés: alapvető szempont, hogy megütik-e a mércét. Hiába állna saját lábon a gyerek, hiába tudná megfizetni a tandíjat apuci, mint Orbán Viktor Ráhelkének a svájci büfészakon a gazdasszonyképzőt, ha a hülyegyerek alkalmatlan arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak, abszolválja a követelményeket, felvételi pontszámokat.

Még egyszer írjuk le: a szegedi Radnóti Gimnázium nem a szabály, hanem a kivétel. Mondhatni, a hoffmannrózsai, palkovicslászlói oktatási reform (?) ellenére érték el ezeket az eredményeket, hála annak, hogy a katedrán nem Balog Zoltánok álltak. Ezeknek a diákoknak semmilyen értelemben nem pálya Magyarország. Ezek a diákok úgy mennek el a hanyatló Nyugatra, hogy őket egy pillanatra sem próbálja megbecsülni a kormányzat. A Radnóti Gimnáziumot még nem verte szét az orbáni munkaalapú agyrém filozófiája, de ezek a jegyek kizárólag azoknak a tanároknak köszönhetőek, akiket egyébként ugyanúgy nem képes megbecsülni a rezsim, mint a felnövekvő generációkat. Mint az egészségügyi dolgozókat. Mint az egy életen át adót fizető, valamilyen oknál fogva kiszolgáltatottá vált polgárokat.

Ma hétfőt írunk, mostanáig Mészáros Lőrinc egy újabb megyei lapot vásárolt fel, igaz, néhány év leforgása alatt a nevére vette a fél országot. Ez az ország nem a Radnóti Gimnáziumban végzett diákok országa, hanem a segghülye, félanalfabéta, semmihez nem értő, hatalomhoz dörgölőző selejteké. Ebben – így egymás mellé rakva a kockákat – benne van ennek az országnak ama láthatatlan tragédiája, amely jelen állás szerint minden bizonnyal elkerülhetetlen. Ezeket a diákokat elveszítette az ország, és ez így szükségszerű. Miközben egyértelműen és megcáfolhatatlanul a tudásalapú társadalmaké a jövő, Magyarországon azon agyal a kormányzat, hogyan lehetne gimnáziumokat bezáratni és a szakképzés felé terelni a diákokat. A lex Taigetoszt már inkább ide se hozom.

Igazságtalan és reménytelen ez az egész. Mert ezek a fiatalok nyilván a büdös életben nem jönnek ide vissza. Mert nincs hova – és ha a fülkeforradalmas, 1,7 milliós, 99%-os többség is úgy akarja -, mert nem lesz hova. Külföldről nézik majd, ahogy árokparton kapirgáló közmunkások tartják el a vakhittől és ostobaságtól pirozsposgás orcájú elöregedett társadalmat, akiknek egy része Mészáros Lőrinc birtokán szedi a gyapotot.

Nyilván nem vagyunk és nem leszünk egységnyi idő alatt Finnország, főleg úgy, hogy a hozzáadott értéket teremteni képes, világviszonylatban versenyképes tudás megszerzése és kamatoztatása helyett az elbutítás, az érdekérvényesítésre való képesség kinyírása a cél. A magas képzettséggel rendelkező, az elengedhetetlen technológiai innovációt kézben tartó szakemberek versenyképes, vállalkozóbarát országa helyett alacsonyan képzett, funcionálisan-digitálisan analfabéta, zsigeri indulatokkal fanatizálható, a szimbolikus vágóhídra önként és dalolva masírozó, intellektuálisan Kósa Lajos szintjén vegetáló szellemi árvízkárosultak országa leszünk. Nem túl nagy ár ez azért, hogy ne Soros nevessen a végén?

adomany-1