NEHAZUGGY

Még szerencse, hogy legalább diktatúra nincs

Szép estét! Hétfő van, tavasz is van, szavunk sem lehet, de tényleg. Örömmel beszélnék arról, hogy Pintér Sándor az egészségügy körül kavarog, de nem fogok. Esküszöm, nyomokban sem értem, mit találtak ki már megint. Igyekszem elhessenteni a gyanakvásomat, tágra nyílt, ártatlan szemekkel figyelni az eseményeket. Ettől még egészen félelmetes elképzeléseim vannak, de adok időt a dolognak, hátha én vagyok a hülye. Mesélek inkább valami másról.

A konvoj, benne a miniszterelnök autója begördül a kórház udvarára, mire a felsorakozó egészségügyi dolgozók valamennyien hátat fordítanak az ország vezetőjének. Mert elégedetlenek az egészségügyi vezetéssel, alacsonyak a bérek, a dolgozók túlterheltek és a kormány ahelyett, hogy megfizetné a szakképzett dolgozókat, olcsóbban alkalmazható, szakképesítés nélküli munkavállalókkal akarja megoldani a helyzetet. Az emberek dühösek, és ezt ki is mutatják. A miniszterelnök hebeg-habog, a kórház igazgatója nem boldog ugyan, de nem igazán tud mit tenni. Demokráciában előfordul az ilyesmi, mindenkinek joga van kifejezni a véleményét. A sajtó beszámol az esetről, senki nem igyekszik letagadni, az ellenkezőjét hazudni, senki nem jelent fel senkit rémhírterjesztésért, sőt, a demonstráló kórházi dolgozók náci dédszüleiről sem jelennek meg hazug cikkek. A kórház igazgatója nem rúg ki egy demonstráló munkavállalót sem, a miniszterelnök nem rúgatja ki a kórházigazgatót. Talán lesz annyi haszna a dolognak, hogy az egészségügyi kormányzat nagyobb odafigyeléssel, megfelelő lépésekkel, az érintettekkel egyeztetve igyekszik javítani a helyzeten. Ha másért nem, akkor azért, mert rettentően ciki, amikor hátat fordítanak az embernek, az még ennél is cikibb, ha erről beszámol a sajtó, és mindenki láthatja, olvashatja. Hát így valahogy.

Az egyetlen baj ebben az, hogy Brüsszelben történt.

A miniszterelnök és párja szeretett volna meginni egy kávét, ezért betértek egy kávézóba. Ám a személyzet megkérte őket, hogy odakint várakozzanak, mert a járvány miatt életbe léptetett szabályozás szerint limitált, hogy egyszerre hány ember tartózkodhat a vendéglátóhelyen, telt ház van, tehát vagy várnak, ameddig felszabadul egy hely, vagy máshol kávéznak. A miniszterelnök és párja nem hőbörgött, nem küldte be a testőrséget, hogy rendet vágjanak a renitens intézményben – sőt, nem is voltak testőrök -, hanem szépen kivárták a sorukat, ha már nem volt annyi eszük, hogy előre asztalt foglaljanak. Ezt nem én mondom, a miniszterelnök párja mondta.

Ezzel meg az a baj, hogy Új Zélandon esett meg.

Belgium egy 11,5 millió lakosú ország. Új Zélandon nem egészen öt millió ember él.

Ez a felvétel három évvel ezelőtt készült, amikor fénylő csillagunk spontán elvegyült a győri nyugdíjasok rajongótáborában. Robi kolléga volt olyan aljas, hogy bekarikázta a teljes bizonyossággal testőr urakat. Biztosan nem az összeset, csak akikről a videó alapján meg lehetett állapítani, hogy miért tátja ott a száját. És persze aki ráfért a képre, hiszen valószínűleg hátulról is fedezték a nagy csatárt. Az Orbán Viktor mellett vigyorgó illetőt talán nem szükséges bemutatni.

Virágzó kicsiny országunkban az az evidencia, hogy a miniszterek elnöke testőrök gyűrűjében mer megjelenni a saját rajongói között is. Ha nem rajongókról van szó, akkor természetesen meg sem jelenik, elbújik a függöny mögé, vagy hermetikusan elkerítik azt a területet, ahová beteszi szentséges lábát. Tegye fel a kezét, aki el tudja képzelni azt a szituációt, amikor Orbán és felesége kettesben elsétál egy kávézóhoz, és türelemmel kivárják az utcán, ameddig lesz szabad asztal. Az tegye fel a másik kezét is, aki látott már olyan csodát, hogy mondjuk egy kórház komplett személyzete véleményt mert nyilvánítani, amikor őfőméltósága begördült az intézménybe. Én bevallom, még csak nyomorultul alázatoskodó orvosokat és kínban vigyorgó egészségügyi dolgozókat láttam. Igaz, ki is rúgnák azt a bátor illetőt, aki nem kincstári vigyorral húzogatná a köpenye szélét a nagy ember színe előtt. A sajtó sem nagyon számolna be róla. Vagy azért, mert általában a közelébe sem juthat a kormányzó úrnak, vagy azért, mert másnap eltapostatná a bosszúálló gőg.

Fosunk, meghunyászkodunk, elfordulunk, lehajtjuk a fejünket. Hiszen az természetes, hogy egy nem túl jelentős ország teljesen jelentéktelen miniszterelnöke külön repülővel hordatja a dagadt valagát, hogy jobban őrzik, mint az USA elnökét, és hogy mindez teljesen röhejes, indokolatlan, de legalább mi fizetjük. Azt is tudomásul vesszük, hogy civileket rohan le a rendőrség a véleményük miatt, a sajtó egyre kevésbé szabad, az újságírókat fenyegetik, de legalább információhoz sem engedik jutni őket.

Még szerencse, hogy legalább diktatúra nincs. Szép álmokat!

Mai cikkeink:

Nincs egyetlen bátor, gerinces ember se közöttük, aki kimerészkedne a függöny elé

Amikor a valóság az álhír, az álhír pedig a valóság

Attól még, hogy nem látjuk, itt van közöttünk

Hasznos alkalmazás 

Száguldunk és gazdagodunk, nincs megállás

És akkor most semmi nem történt?

Mocskos, fröcsögő vallásgyalázás?

Miért?

Skizodráma

Melyik lesz az a legbátrabb magyar, aki bocsánatot kér?

Kommentek:

Igen, az ember hajlamos arra, hogy azt higgye, ha az első hullámot megúszta, a második is elkerüli. Talán ez azért van, mert ha megbetegszünk valami szokványos betegségben, úgy érezzük, meggyógyultunk, aztán mégis visszaesünk, de az már soha nem olyan rémes, mint az első volt. Sajnos a járvány nem ilyen. (Virág)

Juppííííí! Beigazolódni látszik Bödőcs Tibor jóslata, mely szerint annyira jól élünk, hogy a kertben Gucciba öltözik a madárijesztő, a nyugdíjasok a drágább lazacért fognak tüntetni, a közmunkások elefántcsont nyelű gereblyével takarítják össze a húszezreseket, a templom egere meg kaviármérgezésben fog elpusztulni…. (Valaki nagyon sok nyúljás pacalt vacsorázott az éj leple alatt!) (Zsuzsanna)

Ez valami új járványügyi intézkedés lehet. Eddig langyos vízben kellett kezet mosni, mostantól meg pénzben fürdünk, mert lazult a szigor. (Sirius)

„Fürdik a készpénzben a lakosság”
„Lubickolunk a készpénzben”

Két cím a Mészáros- majd Kesma-féle Világgazdaságból. Olyan jó ilyen MNB-jelentéseket olvasni, mindenki Dagobert bácsinak érezheti magát. 🙂 (zsoltix)

Helyesen:
,,Fürdik az adósságban a lakosság.”
,,Lubickolunk a közpénzben.” (fedáksári)

A nap kommentje Van Der Gullen Félixtől:

A védőfelszerelés ügyben igazán az érdekeltek, orvosok,nővérek viselkedése a félelmetes és szomorú. A rossz felszerelés ugyanis konkrétan az életüket veszélyezteti, és nem merik nyilvánosságra hozni… A kórházvezetes hallgatása és tagadása viszont már a tudatos veszélyeztetés kategória.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább