Orbán Viktor Győrben haknizott, ahol nagy szeretettel fogadták őt a rajongói. Kedves színfoltja volt a látogatásnak, amikor a miniszterek elnöke spontán szónokolt egyet az egybegyűlteknek és megmutatta a nagy államférfi árnyékában megbújó esendő kisembert, aki egy közülünk, akár a gyerekünk, unokánk is lehetne.

Orbán érthető módon örült az őt biztató tömegnek és megköszönte. A biztatást. A komplett videó és beszámoló megtekinthető a hvg.hu-n, én is ott leltem. Én sajnos személyesen nem lehettem jelen a nagy eseményen, de egészen szíven ütöttek a drága miniszerelnök úr szavai, amiket mondott a szájával:

Ha hiszik, ha nem, rám fér (a biztatás). Időnként azért be vagyok kerítve, és úgy érzem, hogy el akarnak veszejteni. Nem akarom magam sajnáltatni, mert aki fél, az ne menjen az erdőbe, de az igazság az, hogy minden biztatásra szükségem van.

Hát először is: Hajrá! Másodszor nézzük, vajon miért érzi magát bekerítve Európa erős embere:

Csak tipp, miután divatba jöttek a fedett nyomozók és se fotófelszerelés nincs náluk, se logikus magyarázat arra, miért is  nem a vezért figyelik, miért a közönséget.

Azt hiszem, túl sok magyarázat ezek után nem szükséges. Egyértelmű, hogy miért érzi bekerítve magát a miniszterek elnöke. Fogalmam sincs, mennyire normális ennyi többminttestőr a győri nénik ellen (a civil nyomozókat csak megtippelni lehet) és mennyire tekinthető normálisnak a daliás szakállas testőr folyamatos valamit markolása (ha nem a gatyája akart lecsúszni, akkor én vagy fegyverre tippelek, vagy arra, hogy sokkal több elmeorvosra lenne szükség ebben az országban).

Bevallom, eltérnek a vélemények a szerkesztőségben arról, hány testőrt láthatunk a képeken. Aki össze tudja számolni őket, árulja el nekünk is, mire jutott. Bizonyára van egy protokoll arra nézve, hogy hányan őrizzék a miniszterek elnökét, de nekem soknak tűnnek az erős fiúk. Mégsem az Egyesült Államok elnökéről van szó. Aki tudja, mi a normális miniszterelnök-testőr arány, az árulja már el nekünk is. Köszönjük szépen.