NEHAZUGGY

Jó kezekben van a gazdaság

Lázár Gergő | 2020. Június 10, Szerda | 19:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép estét mindenkinek! A kormány úgy megvédte a magyar gazdaságot, hogy Mészárosék nem tudják épp melyik svájci bankszámlájukra utaljanak át közpénzt. Történt ugyanis, hogy a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alatt tevékenykedő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatokon keresztül 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott szét 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítására. Ez már csak azért is szép, mert ezek tulajdonosai milliárdosok, akik bőven megengedhették volna azt, hogy mint minden normális helyen, a saját nyereségeikből fejlesszék a vendéglátó helyeiket. De nem Magyarországon, ahol elég kérni a kormánytól, és azonnal érkeznek a közpénzek milliárdjai a már egyébként is milliárdossá tett vállalkozókhoz.

Ezek a hotelek magántulajdonban vannak, tehát az államnak – papíron legalábbis – az égvilágon semmi köze nincs hozzájuk. Olyan ez, mintha a kormány azt gondolná jó ötletnek, hogy a Hilton vagy a Marriot hotel számára kiutaljon 1 milliárd forint közpénzt, hiszen abból tovább fejleszthetőek a hotellánc magyarországi épületei. Igen ám, csakhogy a bevételből egy kanyi forint nem jut vissza az államhoz, vagyis a magyar adófizetőkhöz, ezért a beruházás soha nem fog megtérülni. Nem véletlen, hogy nem szokás közpénzeket adni magáncégeknek, kivéve olyan eseteket, amikor csődközeli helyzetbe kerülnek egyes társaságok. Az is felháborító, amikor ilyen esetekben megmenti őket az állam, azonban hosszú távon ezeknek van értelme, hiszen munkahelyek megmentéséről van szó. Itt azonban, a szóban forgó 5 csillagos hotelek tulajdonosai nem kerültek csődközeli helyzetbe, ezért nem szorultak rá az állami támogatásra sem.

Az Mfor gyűjtéséből a következő számokat tudhatjuk meg:

a Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft. 499 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott,
a Divinus Hotel Kft. 360 milliót,
a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt. 155,7 milliót,
a siófoki Breeze Lake Zrt. pedig 426 milliót.

Azonban mindannyian kispályások Mészáros Lőrinchez képest, aki a Kisfaludy-pályázatokon keresztül 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás kapott a Hunguest Hotels vidéki szállodáira. Ez olyan mérhetetlen mennyiségű pénz, amely akár a járvány miatt bajba került vendéglátósok kisegítésére is elegendő lett volna. Több száz, ha nem ezer munkahelyet menthettek volna meg, ha ezeket a pénzeket ismételten nem haverokhoz csatornázzák át. Értem én, hogy Mészáros egy hatalmas zseni, de lényegében naponta dobálják meg milliárdokkal, amit szinte fizikai képtelenség olyan gyorsan elkölteni, mint amilyen gyorsan azt kapja.

De természetesen nem csak a haverokhoz ment pénz, jutott magyar sportra is belőle bőséggel. Hogy pontosan mennyi is?

Március 20. (az első sportköltés) és június 2. (cikkünk megírásáig az utolsó) között 51,5 milliárd forintot csoportosított át a kormány valamilyen sporttal összefüggő célra. Vagyis napi 695 millió forintot.

Ehhez képest mindössze 26,3 milliárdot fordítottak munkahely-megtartási programokra a kormány kimutatása szerint, ami lényegében azt jelenti, hogy a sport még a járvány idején is fontosabb volt, mint bármi más az országban. Kit érdekel, hogy tízezrek veszítették el a munkájukat és ezzel egész megélhetésük bajba került, ha lesz új tatabányai stadion, akkor az is boldog lesz, aki egyébként mindenét elveszítette a járvány idején.

De a munkanélküliek és így talán idővel hajléktalanná válók annak is örülhetnek, hogy a kormánynak volt további 2 milliárd forintja a Nemzeti Atlétikai Stadionra. Fontos dolgok ezek, nem is vitás. Remélem, hamarosan majd arról is értesülhetnek a magyar adófizetők, hogy újabb világversenyeket sikerült úgy az országba csábítani, hogy annak költségei jóval magasabbak lesznek, mint az abból származó bevételek. Minden idők úszó vb-je is mekkora siker volt, egy ahhoz hasonló zseniális szervezésre van szükség hamarosan. Hogy mi lesz a munkanélküliekkel? Elmehetnek Mészáros több száz cégének valamelyikéhez robotolni.

Mai cikkeink:

Nemzeti embertelenség

Miért olyan kényelmes némán tűrni ezt az egészet?

Sokkal könyebb a távolból gyűlölni, mint szembesülni a valósággal

Fülemile a vasrúdon

Megvédtük, megőriztük, helyreállítottuk, megerősítettük, racionalizáltuk, győztünk

Őket miért nem gyászoljuk?

A baleset kódolva volt

Túlságosan komoly ügy ez ahhoz, hogy csúfot űzzenek belőle

Fekete köpenyben

Amilyen az adjonisten

Mai kiemelt kommentjeink:

A tegnapi Karácsony Gergely sajtótájékoztató utáni újságírói kérdések között volt egy nagyon szép story. PestiSrácok „újságíró” hölgy az útfelújításokról kérdezte a főpolgármestert. Természetesen a Szarvas Gábor út került megint előtérbe. Erőltették nagyon a kérdést. A sajtótájékoztató nem is erről szólt. 🙂
Karácsony válaszában azt mondta, hogy nem politikai alapon újítanak fel utakat és csak úgy szólok, hogy Bajnai Gordon nem él budapesten. Londonban él. (Péter)

A magyar nem egy ismerkedős típus, nem érdekli más országok kultúrája, történelme, értékei, sőt a sajátja sem igazán. Egyszerűbb bezárkózni, hiszen az a világ, amit nem ismerünk, az vagy nem létezik, vagy félelmetes. Mit látnak azok a honfitársaink a világból, akik ha egyáltalán utaznak, kizárólag tengerpartot, medencepartot, legfeljebb a szomszéd város bazársorát látogatják meg. Nem egy ismerősöm van, aki ugyan elrepül sokezer km-re, de a napernyőt és a svédasztalt nem hagyja el 50 m-nél nagyobb távolságra. Az igény sincs meg arra, hogy megismerjenek bármilyen idegen országot, népet. Nem mintha az átlag magyar az országot vagy akár csak a saját megyéjét minimálisan ismerné ‘nagymagyarország’ matrica ide vagy oda. Az irodalmat Wass Albert, a zenét az egyvérbőlvalókvagyunk jelenti. Ahol nincs igény kultúrára, ott könnyű elvetni a félelem és a gyűlölet magvait, ott lehet kerítést építeni, tankot venni. Tartok tőle, ez nem a mi életünkben fog megváltozni. (Éva)

Csak azt tudnám, hogy mit féltenek a tanárok, a nővérek, az orvosok, tűzoltók pl. Ha ők sztrájkba lépnek együtt, egyszerre, vagy kimennek tüntetni, igazából semmi bajuk sem lenne, annyira kevesen vannak már ezekben a szakmákban, hogy úgysem tudják őket elküldeni. A rendőrökről nem beszélek, mert én úgy gondolom, hogy nem érdemlik meg a sajnálatot, ameddig a hatalom alá dolgoznak. Nekik legyen elég a bérük és ha ugranak a nép ellen, akkor érjék be azzal, hogy ennyit keresnek. De, mi nyugdíjasok is kimehetnénk, mert iszonyú nagy hazugság az, hogy ennyi az infláció. Rengeteg nyugdíjasnak nincs autója, hogy a benzin áresés miatt jobban éljen. Hiába lett olcsóbb a benzin, az ennivaló csak drágább lett, a szállítás árának csökkenése nem befolyásolta. (Transzporter)

A nap kommentje pedig Melindától:

Csepelen azért nem lehet elhelyezni a hajléktalanokat, mert a csepelieknek jogaik vannak, a belvárosban azért, mert a turizmusnak érdekei vannak, egyáltalán, van a fővárosnak olyan pontja, ahol helyet kaphatnának a hajléktalanok? Nem is értem, miért nem jutott még eszükbe, hogy napidíjat fizettessenek velük a puszta létezésükért? Persze azt is kifizethetné a főváros, elvégre Karácsony saját külön bejáratú hajléktalanjairól van szó.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!