Május 11,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kis magyar összeesküvősdi

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 587,169 forint, még hiányzik 2,412,831 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Olcsó megoldás bármit is „összeesküvéssel” magyarázni. Az összeesküvés csúnya dolog, kultúrember alapból nem feltételez ilyesmit másokról. Meg amúgy is, a tudomány már rég megcáfolta az összes összeesküvés-elméletet, nem? Azaz, mindegy is miről van szó, aki „összeesküvést” emleget, az nyilván nem lehet felelős értelmiségi. 

Amit a köznyelv összeesküvés-elméletnek nevez, az egy tudományosan dokumentált pszichológiai jelenség: az emberek magyarázatot (és felelőst) keresnek az őket érő negatív hatásokra. Az ember ugyanis szeretné megérteni, mi miért történik, és a bonyolult fizikai vagy társadalmi folyamatoknál (amikért áttételesen esetleg az illető is felelős) sokkal „kellemesebb” külső szereplők összeesküvésében megtalálni a magyarázatot. Sőt mi több, dupla haszon, mert egy ilyen egyszerű magyarázat egyben a „felelősöket” is kijelöli (pl. a klímaváltozás, mint ideológiailag és pénzügyileg motivált tudósok globális összeesküvése, COVID-19, mint elszabadult biológiai fegyver, stb). És erre is komoly pszichológiai igény van az emberi lélek mélyére bedrótozva. 

Az összeesküvések feltételezését azonban mégsem a pszichológiai vonatkozások, hanem két másik fő ok miatt szokták többnyire „tudománytalannak” tekinteni:

  • Egymástól független (és gyakran egymással versengő) szereplők hosszútávú/érdemi „kartellje” egy alapjában demokratikus (nyílt, transzparens, elszámoltatható) társadalomban igen valószerűtlen esemény (hiszen lebuknának).
  • A magyarázni kívánt dolgokra (pl. klímaváltozás, COVID-19, stb) létezik sokkal valószínűbb, a vizsgált „rendszer” logikájából következő, és a tudományosság szabályai szerint is leírható, sőt, gyakran bizonyítható, „természetes” magyarázat is.

 

Ha tehát egy „elméletre” teljesül ez a két feltétel, akkor valószínűleg tényleg „összeesküvés-elmélettel” állunk szemben, és jól tesszük, ha nem veszünk részt a terjesztésében. Viszont az is tény, hogy a történelem bőven ismer valódi összeesküvéseket, dokumentált csalásokat, hamis propagandát. Lehet tehát, hogy néha érdemes komolyan venni a farkast kiáltókat. 

A fenti két pont abban is segít, hogy mikor érdemes komolyan számításba venni egy „összeesküvés” (például egy központilag szervezett összesítési csalás) lehetőségét. Ha tehát valahol

  • sérülnek demokratikus viszonyok (és ami még ezzel jár, pl. nincsenek versengő cégek, független intézmények, szabad nyilvánosság), 
  • és olyan, egymástól független, de egy irányba mutató apró jelek egész sorozatát látjuk, amelyek ellentmondanak a társadalmi folyamatok normális logikájának,

akkor bizony nem feltétlen légbőlkapott a feltételezés, hogy egy megtévesztő szándékú intézményi összejátszás van a háttérben. Ilyenkor ugyanis a demokrácia és transzparencia hiánya számottevően megnöveli a szereplők rejtett összejátszásának a lehetőségeit (és valószínűségét), az egy irányba mutató jelek pedig az alternatív magyarázatok valószínűségét csökkentik le drasztikusan. A sok kis jel együttese különösen jelentős lehet: hiszen ezek egyfajta tünetegyüttesként, ujjlenyomatként funkcionálnak. Egyenként lehetne ugyan rájuk más-más magyarázatot adni, de együttesen már eldöntik az esetet. A tünetegyüttesek elemzése jelenti az orvosi diagnosztika alapját, és az ujjlenyomatok sokszor jelentenek döntő bizonyítékot tudományos vagy bírósági vizsgálatok esetében. 

Van itt viszont még egy másik pszichológiai jelenség is, amit érdemes megemlíteni. Ez pedig a tagadás jelensége. A tagadás az amikor valaki „letagadja” az őt körülvevő valóság egy részét, hogy ezáltal elkerülje a pszichológiailag kellemetlen tényekkel való szembesülést. Úgy viselkedik, mintha a a kellemetlen tények és körülmények egyszerűen nem léteznének, vagy (ha ez nem lehetséges) akkor kisebbíteni, bagatellizálni próbálja őket. 

A tagadás életveszélyes lehet. Az amerikai szívgyógyászati szövetség szerint a szívinfarktusok magas halálozási arányának kialakulásában döntő szerepet játszik a tagadás. Egyenként nézve a tüneteket, azok mindegyikére létezhet más lehetséges magyarázat is, és így a betegek hajlamosak azokat elbagatellizálni, illetve nem szembenézni a sokféle tünet együttese mögött kirajzolódó valósággal. 

A tagadás csapdájából csak úgy léphetünk ki, ha szembenézünk mind a félelmeinkkel, mind a problémával. Ha egy országban pl. sok-sok apró jel mindegyike azt mutatja hogy rendszerszintű választási csalás történt, akkor érdemes szembenézni az eshetőséggel: bizony lehet, hogy tényleg ez történt. Végig kell gondolni ennek a súlyos lehetőségnek a következményeit, és komolyan kell venni őket. És bármilyen nyomasztó is legyen a gondolat, beszélni kell róla, mert a tagadásban ragadás következményei sajnos még sokkal súlyosabbak. 

Hasonlóképpen, ha sok apró jel alapján felmerül a megalapozott gyanú, hogy valahol egy kormány a statisztikai adatok hamisítását tekinti a járványkezelés legfőbb eszközének, akkor ezt is vegyük halálosan komolyan. Ne szépítsük a helyzetet, ne bagatellizáljuk a jeleket, ne ijedjünk meg például a sajtóperektől. Ne próbáljunk úriember módjára viselkedni egy egyre barbárabb hatalommal szemben. 

A tagadásba bele lehet halni. Nézzünk szembe a helyzettel, amíg nem késő.

bacon

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!