Január 18,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Az adat hatalma

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 804,828 forint, még hiányzik 2,195,172 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az adat: hatalom. Akinek hatalma van az adatok befolyásolására, annak szinte bármire kiterjed a hatalma. Hiszen ki vitatkozhatna vele? A számok őt igazolják. És a számok nem hazudnak. Vagy mégis? 

Mint láthatjuk a médiában, szinte bármit lehet mondani, lesznek akik egyetértenek, lesznek akik ellentmondanak. Szekértáborok feszülnek egymásnak, és óriási a zaj. És ebben a zajban gyakorlatilag csak egy dolog képes átütni az egymásnak feszülő szekértáborok közötti falat: az adat. Az egyértelmű adat. Az olyan adat, ami feketén fehéren megmutatja, hogy mi a helyzet. Az ilyen adat eldönti, hogy egy védekezés sikeres vagy nem, hogy a kormányt támogatja-e a nép, vagy nem. Fehéren feketén. Amíg nincs adat, lehet ezt is, azt is mondani. Ha adat van, akkor az eldönti. És az emberek igazodnak. Szomorúan vagy lelkesen, de ha kellően egyértelmű az adat, akkor igazodnak. Akinek hatalma van az adatokat befolyásolni, annak hatalma van a nép fölött.

Az adatok manipulációja demokráciákban szinte elképzelhetetlen, a diktatúrákban viszont a hétköznapok része. Persze ilyesmi ott sem történhet nyíltan, mert az adatnak addig van csak hatalma, amíg az sokak szemében hitelesnek tűnik. A látványosan hiteltelen adat gyakran épp az ellenkező hatást váltja ki, ha pl. a választásokat látványosan elcsaló diktátorral szemben fellázad a nép.

A tehetséges zsarnok, ha adatot akar hamisítani, akkor titokban csinálja, és erre alaposan felkészül. Ehhez persze egy jól kidolgozott stratégia kell, egymásra épülő lépésekkel, sok szereplővel, ügyes fedősztorikkal. De még a legjobb stratégia, szereplő és fedősztori esetén is lesznek árulkodó jelek. A következőkben egy ilyen lehetséges stratégia lépéseit mutatom be, majd két, a hatalom számára különösen kényes időszak (a 2018-as választások és a jelenleg zajló COVID járvány) esetében lépésről lépésre számba veszem azokat az “apró” jeleket is, melyek a háttérben zajló masszív állami adathamisításra utalhatnak. 

(1) Az elemi adatok keletkezésének szoros kontrollálása, az elsődleges információk kikerülésének minimalizálása. Ha senki nem ismeri az elemi adatokat, akkor összeadni sem fogja tudni őket senki.

  • 2018: Az adatok keletkezésének a helye a szavazókörök. A rezsim a független (ellenzéki) szavazatszámlálók delegálását Európában példa nélküli mértékben korlátozta. Az ország szavazóköreinek jelentős részébe egyetlen, valóban független megfigyelő sem jutott. Egy 170 szavazóköri megbízott tapasztalatait összegyűjtő vizsgálat alapján a biztosoknak nagyon korlátozott lehetőségeik voltak: nem dokumentálhattak semmit, és nem vehettek részt a szavazatok összeadásában. Az összes szavazókör vezetőjét a rezsim delegálta. Ez az elnök a nap végén egyedül bement egy lezárt, és biztonsági őrök által védett irodába, ahova a független delegáltakat nem engedték be, és ott hosszasan „egyeztetett” a központtal (amit több helyen is azzal indokoltak hogy „nem stimmeltek a számok”), majd egy, az „egyeztetett” számokkal ellátott jegyzőkönyvet kellett a delegáltaknak aláírni. Bár a hivatalos szabályok szerint minden delegált jogosult lett volna a jegyzőkönyv másolatára, de ezt a szavazókör vezetője gyakran megtagadta. A nap végén a szavazókörök vezetői pontos listával rendelkeztek arról, hogy mely szavazókörökben vittek el független személyek másolatot a jegyzőkönyvből. Senki más nem rendelkezett/rendelkezik ilyen összesítéssel. 
  • 2020-21: A legfontosabb adat az áldozatok száma, ugyanis ezen múlik, hogy a vezér a járvány végén meg tudja-e veregetni a saját vállát. Vannak persze további fontos és érzékeny adatok is, melyek így vagy úgy, de kapcsolódnak a járványhoz, mint például az elvégzett tesztek száma, vagy a teljes országos halálozási statisztika. Ha nagyot módosítanak az áldozatok számán, akkor nyilván ezeket is kozmetikázni kell, különben kiderül a turpisság. De a legfontosabb mutató a COVID-halálozás, és ez az adat elsődlegesen a kórházakban keletkezik. A rezsim egyik első lépése volt, hogy katonai irányítást nevezett ki a kórházak élére, és példa nélküli módon korlátozta a korábbi igazgatók jogköreit. Le vannak állítva a boncolások, a patológia, és nagyjából semmilyen halálozással kapcsolatos adat nem nyilvános (a hivatalos verziókat leszámítva). Tavasszal katonai felügyelet alá kerültek a „stratégiai vállalatok” is, köztük az összes komolyabb távközlési céggel. Most pedig éppen ott tartunk, hogy mindez nem elég, és a rendszer további katonákat vezényel a kórházakba. A részletes halálozási (fertőzési, tesztelési…) adatok eltitkolására semmilyen legitim magyarázat nem létezik, ez teljesen szembe megy az európai és a korábbi hazai gyakorlattal, valamint a WHO ajánlásaival.

(2) Az „összesítési” tevékenység elrejtése. Az a jó ha csak egy nagyon szűk kör tudja/látja, hogy hogyan is zajlik a számítás valójában. A helyszínt és a résztvevőket hermetikusan el kell szigetelni a külvilágtól, sőt az a legjobb, ha senki sem tudja, hogy kik, hol és mit csinálnak pontosan.

  • 2018: A választás napján kora délután a választási iroda honlapja „rendszerhiba miatt” elsötétült. Ugyanekkor jelentős rendőrségi mozgolódás kezdődött: jelentős erők indultak meg a főváros felé, és a TEK kordonnal vette körül a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületét. Szöges ellentétben Európa összes többi országával, és az összes korábbi magyar választással is, az NVI épületében ezúttal egyetlen ellenzéki vagy független megfigyelő sem volt jelen. 
  • 2020-21: Az összesítés helyszíne és az ezt végző csapat nem ismert. Senki nem tudja, hogy hol és hogyan születnek meg a publikált statisztikai adatok. Sem hivatalos auditálásnak, sem bármiféle társadalmi kontrollnak még nyomai sem találhatók meg a rendszerben.

(3) „Reverz összesítés”, azaz az elemi adatok összeadása helyett egy fordított művelet zajlik: (1) először a főnök eldönti a célszámokat, (2) majd a beavatottak kiszámolják belőle, hogy akkor mennyi is „kellett legyen” az eredeti adat ahhoz, hogy a kívánt célszámok jöjjenek ki úgy, hogy a módosítások minél kevésbé legyenek feltűnőek.

  • 2018: Ehhez a szavazatösszesítő szoftver egy olyan verziójára van szükség, ami „visszafelé” is képes számolni, azaz képes arra hogy olyan „hihető” számokkal töltse ki kiválasztott szavazókörök eredmény-táblázatát, melyek aztán összeadva az előre beállított „végeredményt” adják ki. Természetesen ilyesmi nem fordulhat elő egy kormányzati összefonódásoktól mentes, szakszerűen auditált rendszer esetében – vagy mégis? A nagy nap folyamán többször volt olyan pillanat, amikor mintha zavar támadt volna az erőben, és a különböző adatok egymásnak ellentmondtak. Mindemellett akadt pár szemtanú is, akik egymástól függetlenül ugyanazt a történetet mondták el a saját perspektívájukból ugyan, de különböző szemszögekből.
  • 2020-21: Mivel a kormány kizárólagos kontrollt gyakorol az adatok felett, ezért gyakorlatilag azt mond, amit akar. Senki nincs abban a pozícióban, hogy bizonyíthatóan megkérdőjelezze azokat. Viszont sokszor és sokaknak van olyan érzése, hogy a különböző adatok egymásnak ellentmondanak, és itt-ott ütköznek a vírus-dinamika matematikai szabályaival. Mintha megint csak zavarok támadnának az erőben.

(4) A módosított adatok „visszaszinkronizálása”, azaz az elemi adatok visszajuttatása azok „keletkezési helyére”, hogy azok ott a megfelelő hivatalos jegyzőkönyvekbe, napi jelentésekbe, stb is belekerülhessenek. Erre nem minden diktátor fordít egyforma hangsúlyt, de van, amelyik nagyon alapos: senki se tudjon utólag sem hibát találni, csalást kiáltani. Így azt is el tudja érni, hogy aki utólag kételkedni, kérdezni mer, az megszégyenülten fog távozni. És következőnek már senkinek sem lesz kedve kérdezni.

  • 2018: A visszaszinkronizálás szó (ami egyébként a belső körökből származik) ez esetben az „eredeti” szavazóköri jegyzőkönyvek „újragyártását” jelenti, amit biztos ami biztos, a hozzájuk tartozó szavazólapok „újragyártása” kísér. Mindehhez természetesen némi időre is szükség van: a hazai és európai választások történetében egyedülálló módon az NVI nem hajlandó a szavazás után egyből hozzáférhetővé tenni a szavazóköri jegyzőkönyveket. Ezek csak több nap késéssel kerültek fel az NVI honlapjára. De ezek után már bárkinek megmutatták őket (némi adminsztratív hercehurca után): tessék, itt vannak, meg lehet nézni, meg lehet számolni is őket.
  • 2020-21: Nem tudjuk, hogy pontosan mi zajlik a kórházakban, csak azt tudjuk, hogy engedelmes és megbízható katonák dolgoznak ott. Nincs okunk feltételezni, hogy az adminisztratív munka leállt volna, és azt sem hogy az elkészülő dokumentumok ne lennének teljesen összhangban a központ által publikált számokkal.

Ezek voltak eddig az adathamisítási stratégia főbb lépései. Mindenkire egyénileg rábízom, hogy mennyire ismer rá ezekre a lépésekre a két bemutatott időszak apróbb jeleiben, eseményeiben. Tudni kell azonban, hogy mint minden jó harcot, ezt is egyszerre több fronton vívják az adathamisító rezsimek. Vagy – más szóval – vannak a stratégiának még további járulékos elemei, melyek sikeres végrehajtása nélkülözhetetlen a terv sikeréhez. Ezek az elemek is nagyon jellegzetesek, jó ezekről is tudni és figyelni rájuk: 

(5) Több lábon állás. Hasznos és fontos, ha az adatok közvetlen manipulációját kissé közvetettebb manipulációk is kísérik. Jó, ha minél többféle ilyen van, és az sem baj, ha ezek egy része irritálóan látványos, mint pl. a szavazók buszoztatása, vagy a COVID “másodlagos halálokká” való lefokozása. Az ilyen manipulációknak hármas hasznuk van: (1) javítják a statisztikát (kevésbé kell átírni a számokat), (2) elterelik a figyelmet a fő trükkről, és (3) alternatív magyarázatot kínálnak a kritikus tömegeknek, akik jobb híján maguk is elhiszik, hogy a „szürkezónás technikák” (buszoztatás, szavazatvásárlás, megfélemlítés, médiatúlsúly, stb) miatt lett pont annyi az eredmény, amennyi lett. És a főműsorszám pedig közben akadálytalanul halad tovább.

(6) Porhintés, zajkeltés és a figyelemelterelés. Minél több, annál jobb, az embereknek ugyanis véges a figyelme. A fentebbi „szürkezónás manipulációk” erre is jók, hiszen az éber tekintetek egy részét elterelik a fő műsorszámról. De emellett nem árt további megosztó témákat is bedobni, például miért ne lehetne a járvány közepén az apa és az anya nemével foglalkozni, vagy éppen durván átírni a választási törvényt? Dupla haszon: tereli a figyelmet, és közben a biciklit is egy picit tovább tolták. 

(7) És hát jó, ha ehhez van egy ügyes színjátszókör is, akik kissé esetlenkedve eljátsszák a patyomkin-demokrácia rájuk osztott szerepeit. Nem árt például, ha van egy jóságos, de szigorú tekintetű nagymama, aki némi zavarodottsággal elő tudja adni, hogy „kérem én nyugdíjas vagyok, nem értek a számítógépekhez”, vagy hogy „sajnos mi nem tudjuk, hogy hol hány beteget kezelnek”, mikor melyikre van épp szükség. A bénázás, szervezetlenség szintén kötelező kellék, hiszen még mindig jobb, ha „csak a szokásos” felkészületlen rögtönzésnek tűnik az, ami történik. Ehhez a társadalom az elmúlt 10 évben már bőven hozzáedződött, és csak legyint rá.

Akinek lehetősége van a rólunk szóló adatok meghamisítására annak hatalma van felettünk. Rajtunk múlik hogy ezt meddig tűrjük el.  

bacon

Korábbi cikkek a témában:

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!