NEHAZUGGY

Elég volt a színházból

Lázár Gergő | 2020. Május 2, Szombat | 19:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó estét mindenkinek! Ma a Fidesz eljátszotta, hogy demokráciát tartunk Magyarországon és a teljes ellenzék távolmaradása mellett – a Mi Hazánk nem az ellenzék része, állítson bárki bármit – ünnepelték meg a rendszerváltást követő első szabadon választott országgyűlés megalakulását. Véleményem szerint az ellenzék jól tette, hogy nem játszotta el, hogy minden a legnagyobb rendben van, és távolmaradásával kifejezte azt, amit egyébként milliók gondolnak idehaza: ma nincs demokrácia Magyarországon. Mondhat Orbán, Kövér vagy Áder amit csak akar, attól még ez csak paródia marad, hiszen olyan dolgokról beszéltek órákon keresztül, amelyek egyszerűen ma nem állják meg a helyüket. Mert ugyan a nyílt diktatúra időszaka 1989-ben valóban véget ért, azóta történt egy s más, ami újra egy borzasztó helyzetet hozott létre.

Orbán 2010-ben rendszerváltást hajtott végre, amivel nem az általa posztkommunistának nevezett időszaknak, hanem a demokráciának vetett véget. Nem mondom, hogy csodálatos éveket élhettünk meg ’89 óta az úgynevezett fülkeforradalomig, de legalább nem voltunk újra szemtanúi egy teljhatalomra törekvő, autoriter vezető felemelkedésének. A szocialista időkben sem éltünk tökéletes demokráciában – ilyen szerintem egyébként sincs –, mégis élhettünk a szabadságjogainkkal. Volt korrupció és a visszaélések sem voltak ritkák, azonban olyan szintű rablópolitikával biztosan nem találkozhattunk, mint manapság. Korábban tízmilliós sikkasztásokra már felkapta az ember a fejét, ma már 100 milliókról, sőt néha milliárdokról beszélhetünk, és a szemek nem rebbennek. Megszokottá vált a korábban hihetetlennek gondolt mértékű korrupció, Mészáros vagy Tiborcz milliárdjaira már csak legyintünk.

Véleményem szerint Orbán maffiarendszerének társadalmi rombolása sok tekintetben párhuzamba állítható a korábbi évek kommunista diktatúrájával, hiszen a rombolás mértéke országos szintű, annak ellenére is, hogy erre csupán 10 éve volt a Fidesz-kormánynak. Az, amit ez a csapat, magát demokratának tartó képviselő véghez vitt az elmúlt évtizedben, minden bizonnyal történelemkönyvek lapjaira fog kerülni. Azonban ennek apropója a rombolás, a szabadságjogok sárbatiprása és az embertelenség lesz, nem pedig a rendszer sikeressége. Orbánra sokan emlékezni fogunk még évtizedek múlva is, viszont vélhetően igen kevesen – nyilván itt nem a rendszer kedvezményezettjeire gondolok – fognak úgy visszagondolni rá, mint a történelem egyik legjobb miniszterelnökére. Lesznek olyanok is bőven, akik majd meg fogják siratni, mint ahogy ezt megtették Hitler, Lenin, vagy Ceaușescu bukása után is, azonban egy pár ezer ember sajnálata mellett több százezer ember boldogsága lesz a szembetűnő.

Orbánék tehát nem kevesebbet műveltek, mint továbbra is úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és továbbra sem lennének olyanok ebben az országban, akik ellenzik az önkényuralmi törekvéseiket. A parlament továbbra is már csak egy színjáték díszlete, amelyhez úgy tűnik, az ellenzék ezúttal már nem kívánt asszisztálni. Nem akartak többé statisztákká válni egy ilyen álságos, hazug előadásban. Ezzel együtt nem gondolnám, hogy ezzel végleg kivonultak volna az egykor tisztelt házból, noha azt tartanám a helyzethez passzoló jó megoldásnak. Kisétáltak ugyanis már korábban is, mégis visszatértek oda pár hét elteltével. Valamiért a mai napig úgy vélik, van bármiféle valódi haszna annak, hogy hétről-hétre ott megjelenve teljesen fölösleges beszédekkel bombázzák a kormánypárt ott éppen felvonuló bábjait.

Vitázni ott már nem lehet, hiszen ahhoz partnerekre lenne szükség, márpedig Németh, Kósa vagy Orbán már régóta nem az. Pontosan tudják, hogy már el sem kell játszani azt, mintha demokráciában élnénk, hiszen az emberek többsége már hozzászokott a kialakult helyzethez. Feszegetik a határaikat és megnézik, hogy mi az, ami már túl sok az emberek többsége számára. Ezidáig egyetlen esetben lépték túl azt a bizonyos vonalat, ami nem volt más, mint az internetadó bevezetése. Sem korábban, sem pedig azóta nem volt példa arra, hogy a társadalom szinte egésze kiálljon valamiért anélkül, hogy darabjaira hullana. A nemrégiben megérkezett járvány hatásai viszont egyre súlyosabbak, ezért távolról sem biztos az, hogy nem ez volt Orbánék utolsó színjátéka, hiszen ha az egyre éhesebb polgároknak egyszer csak elegük lesz, akkor tökmindegy lesz, hogy ki kapott CSOK-ot, babaváró támogatást, vagy gépkocsit. Ha a cérna elszakad, akkor minden korábbi törlődik. Mint ahogy már korábban is utaltam erre: az éhes embert nem érdekli a politika, ami akár Orbán vesztét is okozhatja hónapokon belül. Ugyan még két év a hivatalos országgyűlési választásokig, viszont nem vagyok abban olyan biztos, hogy nem fog erre jóval korábban sor kerülni.

Lássuk mai cikkeinket:

Nincs itt más, csak mi

Értelmezni is tudni kellene

Visszafogott gyalázkodás

Hadiállapotban

A Fidesz egyszerre jobb-és baloldali párt

Ott a hadsereg

Álkeresztény senkik

Az elzárt király-lyány

Emeld fel a sejhajod!

Ameddig mások állják a sarat

A mai kiemelt kommentjeink:

Gulyás nagyot fejlődött a kezdetek óta. Már nincs gombóc a torkában és nem vörösödik el, amikor hazudik. (Anikó)

Gulyás nagyot fejlődött a kezdetek óta. Már nincs gombóc a torkában és nem vörösödik el, amikor hazudik. (Lustamacs)

A közöny, a beletörődés ( tisztelet a kivételnek) fog minket belesodorni egy olyan világba, ami veszélyesebb, mint a vírus. Asszisztálunk (tisztelet a kivételnek) ahhoz, hogy OV olyan államot hozzon létre magának, ami rosszabb lesz, mint Észak-Korea 🙁 Már most a járvány második hullámáról beszél, mert mindenképpen ki akarja tolni a veszélyhelyzet fenntartását a legvégsőkig, a választásokig………. egypárt rendszer, a maga összes korlátaival, szigorával,” ha nem velem, ellenem” elvével…….. addig kellene valamit tenni, amíg még lehet. 500 főnél nagyobb rendezvényt nem lehet augusztusig tartani, mert így tüntetést szervezni sem lehet ………. hát, ha sok százezeren vonulnánk egyszerre,- hangosan, beleordítva a képükbe, hogy ez nem jó, mást akarunk, igazi demokráciát -vírus ide vagy oda. Mi lenne? Belelövetne a tömegbe? Megállítaná, fél kézzel ??? Vagy menekülne a sleppjével együtt, ameddig tud. De tudna ??? (Ágnes)

A nap kommentje pedig Virágtól:

Mindenki azért óbégat, hogy nincs ellenzék. Hát nem mi vagyunk az ellenzék, akik nem támogatjuk a kormány pártot? Nincs ellenzéki párt? Van belőle 5 is, de ha egyiket sem támogatod, akkor a kormányt támogatod! Nem működnek jól az ellenzéki pártok? Hozz létre egy jól működő pártot, és ne másra mutogass, hogy csinálja meg! Itt mindenki mástól várja a cselekvést, de leszólja azt, aki tenni is akar valamit.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!