Július 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Szereptévesztés, fideszes tempó, az önkritika teljes hiánya

Jó, akkor magamra vállalom: túlságosan fontos kérdésről van szó ahhoz, hogy ehelyett Orbán szennyesét teregessük. Pedig szónokolt ő ma reggel is a közpénzszolgálat legnagyobb dicsőségére. Inkább fussunk egy kört a Hadházy-gate körül. Így nevezem, noha a sokkal szabatosabb megfogalmazás az volna, hogy LMP-gate. Annak ellenére is, hogy az LMP korábbi társelnöke, a fideszes korrupció elleni harc szinte egyetlen komolyan vehető honi arca jelentette be, hogy szakít a múlttal és kilép a pártból, illetve annak frakciójából, és nem fordítva történt. Mármint nem az LMP döntött úgy, hogy megszabadul renitens tagjától.

Az LMP köszöni Hadházy Ákosnak az elmúlt években végzett antikorrupciós munkáját, és sajnáljuk, hogy a távozás mellett döntött. Hadházy Ákos az LMP listáján jutott be a parlamentbe, ezért a párt azt kéri tőle, hogy adja vissza a mandátumát, mert a továbbiakban nem az LMP-t fogja képviselni

– ezt már az örökzöld Szél Bernadett mellett újonnan társelnökökként jegyzett Keresztes Lóránt erősítette meg egy két nappal ezelőtti sajtótájékoztatón. Igen, az LMP országos elnöksége egyhangúan döntött úgy, hogy indokolt visszakérni Hadházy Ákos listán szerzett parlamenti mandátumát.

Aki bármilyen felületesen, de értő módon együtt él a politikával és a közélettel, az pontosan tudja, hogy Vona Gáboron kívül (aki időközben saját akaratából, vagy megúszhatatlan kény- és szükségszerűségből tűnt el a süllyesztőben) nincs még egy olyan ellenzéki politikus, akit a választási kampány előtti hetekben, hónapokban, években olyan elemi erővel rugdosott és gyilkolászott volna az állampárti propaganda, mint Hadházyt.

Amikor a jelen állás szerint még Vajna András tulajdonában álló TV2 oda süllyedt az aljasságban, hogy főműsoridőben nevezték kvázi gyilkosnak a luxusrepülőgépező sarlatánt, aki éppen kinyírta a szomszédját, hogy rá tudja tenni a kezét a lakására, azt hittem, ennél mélyebbre már nemigen süllyedhetünk.

Nem lehet embereket büntetlenül tönkretenni azért, mert Orbán Viktor nem óhajt felelősséget vállalni az elmúlt nyolc évért

Pedig már akkor is teljesen világos volt minden, amikor tavaly októberben a parlamentben véletlenül éppen jelenlévő Döbrögi elvtársnak mondta bele az arcába: korrupció van, amennyiben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lélegeztetőgépekre kiírt közbeszerzésen 800 millió forinttal készül megkárosítani az adófizetőket. Vagyis drága Döbrögi elvtárs, most ott tartunk, hogy az állam perli az államot, hogy drágábban szerezhessen be olyan gépeket, amelyeket olcsóbban is beszerezhetne. Nos, akkor Döbrögi elvtárs műfelháborodást mímelve a korrupciót feltáró képviselőnek vágta bele az arcába, hogy szégyellje magát, amiért egy korrupt disznó, és vizsgálatot követel ellene.

Akkor tényleg menjünk vissza Ázsiába, a gecibe

Aztán kiderült, hogy ez mind sehol nem volt. Sőt, nem várt módon már sem a habonyizált médiaverőművekre, sem Döbrögi elvtársra nem volt szükség a Hadházyval szembeni izmozáshoz. Látszólag a választási poszttraumás stressz szindrómában szenvedő, fegyelmi-etikai eljárástól fegyelmi-etikai eljárásig menetelő LMP-ben a B**d meg ne mosolyogjál, mert pofán b***lak, hülye se**fej, mosolyogsz itt össze vissza, képedet is beverem, ha meglátlak! típusú bajtársi-felebaráti szeretet nevében estek neki Hadházynak. Mert a politika egyáltalán nem lehet más, a verbális és fizikai agresszió pedig egyáltalán nem válogat párthovatartozás függvényében.

Nos, amikor ma (vagyis tegnapelőtt) az LMP megköszönte Hadházynak az antikorrupciós munkáját és egyidejűleg egyhangúan felszólította a mandátuma visszaadására, valami ahhoz hasonló mélyponthoz érkeztünk, amihez már nem kell a salakmédiának sem álhíreket gyártania. A félreértések elkerülése végett: Hadházynak a szemére lehet hányni

  • hogy annak ellenére sem vonult vissza, hogy korábban azt ígérte: ha a Fidesz 50%-nál többet szerez a parlamentben, visszavonul;
  • hogy azt mondta, amennyiben nem lesz országos megállapodás az ellenzéki pártok között, hajlandó visszalépni Szekszárdon az egyéni jelöltségtől az MSZP-s Harangozó Tamás javára, ehhez képest Harangozó volt az, aki visszalépett, és Hadházynak így sem sikerült az egyéni bravúr;
  • hogy azt mondta, május 8-án nem teszi le az esküt, de szart sem ér az egész, ha később úgy is letette;
  • hogy miután az LMP fegyelmi bizottsága úgy döntött, két évig nem tölthet be semmilyen tisztséget a pártban, Hadházy fellebbezett, hogy négy évre súlyosbítsák a büntetését, majd amikor maga a párt etikai bizottsága fellebbezett súlyosbításért, kilépett a pártból, de a listás mandátumát azért megtartja.

Szóval mindezeket egészen nyugodtan és jogosan Hadházy szemére lehet hányni (ha valamit kihagytam, majd igyekszem pótolni), azonban álljunk meg néhány szóra, érdemes. Mindössze 13 perc, viszonylag friss, szerda este hangzott el az ATV-ben, ahol a továbbiakban független képviselőként dolgozó politikus világossá tette azt, ami ezek szerint nem mindenki számára nyilvánvaló: ha van valaki, aki megdolgozott azért a nyavalyás mandátumért, akkor az ő. Nem ő fogalmazott így, Hadházy csak annyit mondott: szerinte a munkája volt annyira értékes a pártnak, hogy megérdemli, hogy megtarthassa képviselői helyét.

Azt hiszem, ha én most az LMP-ben ülnék, akkor a zavarbaejtő hurráoptimizmusom mellett, minimum elgondolkodnék ezen az egészen, és kötelezően megpróbálnék szembenézni azzal, hogy valójában ki az, akinek itt vissza kellene adnia a mandátumát. Persze lehet érték nélküli nárcisztikus szerencselovagnak bélyegezni Hadházyt és az áldozat (=egy jobb sorsra érdemes párt) szerepében tetszelegni – amelyet Hadházy vert szét, ugye -, csak szerintem nem annyira érdemes.

Nos, ideje volt. (…) Nem véletlen nincs barátja. Könnyű távolról, ismeretlenül kedvelni valakit a FB közösségének, de testközelből ismertük meg, napi szinten szembesültünk személyiségével

ezt írta minapi cinikus Facebook-posztjában Sallai Verekedő Róbert Benedek Hadházy kilépésének hírére és azt hiszem, ebben minden benne van. Többek között az LMP szánalmas szereptévesztése, a fideszes tempó, az önkritika teljes hiánya. Ugyanis a sánta kutya nem kíváncsi arra, hogy Hadházy Ákosnak hány barátja van vagy nincs. Ezzel szemben az nagyon is közügy, hogy a fasorban nincs egyetlen olyan LMP-s politikus, aki feleannyit mozdított az elmúlt években a NER lebontásáért, mint ő, aki feleannyi mocskot kapott volna az arcába, mint ő és olyan sincs, aki úgy beleállt volna az övön aluli ütésekbe, mint ő.

Amikor az LMP most bagatellizálni próbálja Hadházy antikorrupciós munkáját (kösz, de a mandátumod valójában a miénk), amikor ócska személyeskedés kíséretében megpróbálják hitelteleníteni (jó, tudom, Sallai nem egyenlő az LMP-vel, de mégis), ugyanazt csinálják, mint a Fidesz. És persze bele lehet szállni a Facebook-közösségbe is azzal, hogy nekünk könnyű, mert nem ismerjük Hadházyt, aki egy szörnyeteg, és úgysem tudunk semmit bizonyítani a kritikáinkból, ezért ne pofázzunk, de meggyőződésem, hogy az LMP-t Hadházy kőkemény munkája hitelesítette és vitte be a hátán a parlamentbe. Majdnem biztos vagyok benne, hogy arra a fránya LMP-listára nem Szél Bernadett, Ungár Péter, vagy Sallai Benedek miatt szavaztak annyian, amennyien, hanem Hadházy Ákos miatt.

Tessék szíves lenni körülnézni a Facebookon, és a különféle fórumokon, ha már idecitálták: április 8-ától errefele nézzék meg az LMP-vel kapcsolatos véleményeket. Talán még nem késő komolyan venni a bírálatokat és kioktatás helyett elgondolkodni rajtuk. Hadházy – a párt Hadházy belépésétől a választás napjáig ívelő támogatottsági adatait elég tanulmányozni – az LMP arca és húzóembere volt. Tegnapelőttig. Innentől kezdve azzal kell majd dolgozni, ami és aki maradt. Azt a koloncot kell továbbcipelni, hogy az újabb fideszes kétharmad akkor is részben az LMP lelkén szárad, ha ezzel a büdös életben nem fognak szembenézni, és nem mondják azt, hogy bocs.

Nyilván egyedül, függetlenként Hadházy nem fogja megváltani a világot, de róla legalább hihető, hogy nem bábellenzéket játszik újabb négy évig a parlamentben, hogy nem a kényelmes megélhetés, hanem az érdemi munka okán van parlamenti igazolványa. Nem lesz könnyű dolga, mert miközben a bábellenzéket őfelsége majd változatlanul megkíméli a lejáratástól és karaktergyiloktól, Hadházynak mindent onnan kell folytatnia, ahol abbahagyta. De neki legalább világos céljai vannak, nem hisz a NER-rel kötött szennyes kis kompromisszumokban, tudja, hogy az állampárt ellenzéke nem a parlamentben ül, és hogy pofázni kevés lesz, cselekedni kell. Nagyon bízom benne, hogy a kétharmadból kiszorult magyar társadalom, amelyik hajlamos mindenkit magára hagyni, aki kiáll a sorból, ezt az embert ezúttal nem hagyja magára.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.