Pedig úgy keltem fel, hogy nincs már lejjebb

Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (Fotó: Puska Judit, forrás: Színházi Kritikusok Céhe) Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (Fotó: Puska Judit, forrás: Színházi Kritikusok Céhe)

A címben foglalt, régóta elcsépelt, rongyosra cincált szavakkal támadt rám hajnalban, éhgyomorra a kollégám (kösz, Edgar), és átküldött egy írást, hogy értsem, miről beszél. Megértettem. És ehhez nem is kellett egy jól felépített, érvekkel vastagon körbebástyázott és alátámasztott, verejtékes munkával megírt cikken átrágnom magam. A mintegy húsz soros, egymásra hányt mondatszerűségekből álló, hajánál fogva rángatott, izzadságszagú fércmű berobbantotta a hetemet. Igaz, hogy nem pont így képzeltem a rendet, dehát.

Az igénytelensége és aljassága ellenére – vagy éppen ezért – viszonylag nagy sikernek örvendő (már amennyiben a lájkok száma a siker mutatója) intellektuális bomlástermék újfent gyönyörű képet fest a faék egyszerűségű, morális gátakat nem ismerő propagandagépezet működéséről. Noha már így is túl sokat beszéltünk erről az idők során, most kizárólag azért foglalkozom újra ezzel a kérdéssel, mert a rendszert önműködővé tevő szervilizmus olyan sötét bugyorba lépett, hogy a szekundér szégyenérzettől az ember se köpni, se nyelni nem tud. Már megint.

Az történt – erről tegnap esti posztunkban részletesen beszámoltunk -, hogy Angela Merkel német kancellár egy lapinterjúban arról beszélt, azért nyitotta meg a határokat a 2015-ös menekültválság csúcspontján, mert a magyar kormány megtévesztette a menekülteket és ha országa nem fogadja őket, humanitárius katasztrófával kellett volna szembenézni. Ebben semmi újdonság nincs, a kancellár eddig is következetesen ezt mondta, ráadásul ehhez nem is kellett átírnia a valóságot.

Aki pedig nem egy marék szárított kecskeszar memóriájával felvértezve és nem is a narancssárga ködön keresztül szemléli a jelent, meg a múltat, pontosan emlékszik, hogyan hagyta elszabadulni a káoszt az a magyar kormány, amelyik nem mellesleg idejekorán teleplakátolta az országot a szemfényvesztő baromságaival, ellenben a határvédelem erősítésére a nagy igyekezetben nem futotta. Jött a hazudozás, buszoztatás, megalázás, és az érdemi hatósági feladatok ellátása helyett a propaganda szájszaga.

Nos, mivel Merkel állítását érdemben cáfolni lehetetlen, ezért meg sem próbálták (mert akkor arról is kellett volna beszélni, hogy a migránssimogatónak bélyegzett civilek akkori munkája nélkül brutális állapotok alakulhattak volna ki), de legalább megszületett minden idők egyik legocsmányabb cikke arról, hogy Orbán Viktornak igaza volt, igaza van, és igaza lesz.

Ezt viszont nem a pénzért bármit megíró, tetszőleges szalagmunkás hangján keresztül adták hírül, hanem belerángatták a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas legendás színésznőt, Törőcsik Marit. Akiről azt írja a szerző, hogy bár nem szokott politikai kérdésekben megnyilvánulni,

van egy olyan ügy, amelyet ő sem hagyott szó nélkül.

Miután tudható, hogy a 81 evés művésznőt hónapok óta kórházban kezelik, és gyakorlatilag teljes a hírzárlat az állapotát illetően (Orbán egyébként májusban személyesen próbálta meggyőzni arról, hogy engedélyezze átszállítását egy budapesti kórházba, ám a Szombathelyen ápolt Törőcsik határozottan elutasította a felajánlást) fölöttébb furának hatott, hogy a májusi hírek szerint majdhogynem válságos állapotban lévő színésznő bármiről is meg akarna nyilvánulni.

Hát tényleg nem erről volt szó. A Magyar Idők lelki hajótöröttje a Ripost nevű kormányzati bulvárfertő egy 2015-ben (!) fogant cikkét rángatta elő, amelyből kiderül most újra, hogy – bár könny szökik a szemébe, amikor tragikus emberi sorsokról hall, de – mégis egyértelmű számára, a bevándorlást meg kell állítani. És hogy hiába gondolta Merkel, hogy jön húszezer ember, valójában milliókról van szó. Úgyhogy a kancellárnak azt kellene mondania, hogy sajnos tévedett, és Orbán Viktornak van igaza.

Azt most hagyjuk, hogy a hivatkozott Ripost nevű bulvárfertő valójában a Blikk nevű tudományos-fantasztikus lap cikkét írta újra 2015-ben, a Magyar Idők kurta, de annál gyomorforgatóbb, 2017-es irományának csattanója új távlatokat nyit a magma alatt:

Bár a szóban forgó cikk még 2015 novemberében jelent meg, egy ilyen, a magyar kormány bevándorláspolitikája melletti nyílt kiállás után csak remélni tudjuk, hogy a hazai balliberális oldal a közelgő 2018-as parlamenti választás kampányában a Nemzet Színészének nem esik majd úgy neki, mint tette azt korábban egy ötszörös olimpiai bajnok úszónő esetében akkor, amikor Egerszegi Krisztina döntött úgy, hogy felvállalja hitvallását.

Már akkor is fenekestől felfordult a gyomrom, amikor ugyanennek a lapnak egy másik tollforgatója úgy vallott szerelmet a kenyéradó gazdáinak, hogy Bródy Jánosba, az általa SZDSZ-maradványnak, a rothadó liberalizmus sziklájának titulált művészbe taposott páros lábbal. Nem mellesleg ezt teszik menetrendszerűen Alföldi Róberttel, legutóbb pedig Stohl Andrást köpködte közös erővel, testületileg a lakájmédia. Mindegyiküknek az a bűne, hogy a hitvallásuknak nincs köze a Fidesz lánctalpas országlásához, mindegyikük helyteleníti azt, ami ebben az országban folyik, és időről időre hangot is adnak ennek.

Akkor nem számít, hogy olyan emberekről van szó, akik köztiszteletben állnak, akik letettek valamit a nemzet asztalára. Akkor nem baj, hogy emberi méltóságukban alázzák meg őket, hogy buziznak, drogosoznak, rothadt liberálisoznak, személyeskednek, köpködnek. Akkor nem számít, hogy valaki országosan és világszínvonalon elismert művész, akire mindenhol tisztelettel néznek. Ő nem magyar, neki nincs joga elmondani a véleményét. Vagy ha igen, akkor ez van: megvetés, gúny, lejáratás.

Aztán amikor megunják, akkor előkapják azokat a művészeket és nemzeti szimbólumokat, akiknek véleménye beleillik az állampárt ideológiájába, akiket kisajátítottak maguknak, és maguk előtt tolják őket, rájuk hivatkozva igyekeznek legitimálni azt, hogy bármit megtehetnek. És hogy Orbán Viktor az egyélőisten.

Hogy jött ide most Törőcsik Mari 2015-ös nyilatkozata? Hogy jött ide a balliberális oldal? Hogy jött ide Egerszegi Krisztina? Mikor lesz elég ebből az ótvaros, kétszínű uszításból? Akinek a hitvallása egybeesik a Fidesz hitvallásával, azt megvédjük a tudjukkiktől, aki meg nem a mi szekerünket tolja, azt lejáratjuk. Miféle erkölcs ez? Miféle rothadt lelkület kell ahhoz, hogy valaki Egerszegi Krisztina hitvallását tiszteletben tartsa, mert ötszörös olimpiai bajnok, de Alföldi Róbertet következetesen vállalt elvei miatt kicenzúrázza a magyar médiából? Rögtön miután szexuális irányultsága miatt csúfot űzött belőle.

Soha nem fogom megérteni, kik ezek az emberek, akik miatt ilyen mélyre süllyedtünk. Hol tenyésztik ezeket? Akik egy köztudottan hosszú ideje betegséggel küzdő színésznő megsárgult nyilatkozatát is képesek előrángatni a naftalinból azért, hogy igazolják vele az istenkirályt. És belekeverik a megvetett balliberális oldalt csak azért, hogy az általuk kisajátított nemzet színészét megvédjék valami olyasmitől, ami be sem következett.

Ugyan miért kellene egy liberálisnak nekiesnie Törőcsik Marinak? Ugyan miért lenne politikai ellenfele a balliberális oldalnak Törőcsik Mari? De egyáltalán: miért politikai ellenfele a Fidesznek Bródy, Alföldi vagy Stohl?

Mikor lesz az, hogy ez az ország nem viseli el a nyakán az olyan csúszómászókat, akik politikai haszonszerzésből nem riadnak vissza attól sem, hogy napi ocsmány iszapbirkózásaikba belerángassák azokat, akiknek minden normális helyen megbecsülés járna? Mikor tanuljuk meg annyira tisztelni nemzetünk nagyjait, hogy senkinek ne nézzük el, hogy hatalmi harcaiban bokszzsákként üti őket? Mikor lesz a művész, a sportoló valóban annyira megbecsült, tisztelt és elismert tagja a társadalomnak, hogy ne lehessen azért beleállni, mert mást gondol az életről, mint mi?

Ameddig nem evidencia és nem közös nemzeti minimum, hogy a politikai és bármilyen véleménye vagy hitvallása miatt senkit nem lehet megbélyegezni és lejáratni, addig nem. Addig fröccsen ebből a bűzös váladékból mindenkire.

adomany-1