Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Nem Gyurcsány, nem az MSZP, nem Brüsszel, nem Soros, nem a migránsok. Orbán Viktor

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Megállapítható, hogy a kormány megszegte az adatvédelmi szabályzatot, amikor harmadik félnek adta ki a kitöltők adatait, ám a felhasználók által közölt személyes adatok továbbításában nem volt haszonszerzési célzat, és érdeksérelem sem állapítható meg – így pedig nem valósult meg a személyes adattal való visszaélés.

Szerintem jól jegyezzük meg ezt az összetett mondatot, ugyanis ez egy sokadik, történelminek számító ügyészségi indoklásból származik. Ez az az indoklás, amelynek alapján NEM indítanak vizsgálatot a nemzeti konzultáció oldalán futó orosz kód ügyében.

Ennek az igen vad sztorinak az előzményéről a maga idején minden, az orosz gyarmattá válás kontextusában fontosnak vélt gondolatot leírtunk, ámazonbandeviszont érdemes még pár szóban reflektálni a miniszterek elnökének hétfői parlamenti alakítására. Amikor is őfényességét az MSZP egyik képviselője szembesítette a tényállással, miszerint ez a bizonyos mérőkód orosz szerverekre továbbította a kitöltők személyes adatait (nevüket, e-mail-címüket, életkorukat), miközben az adatvédelmi szabályzatban az szerepelt, hogy harmadik félnek nem adják ki ezeket az adatokat.

Viszont mivel azokat nyilvánvalóan kiadták, felmerül a kérdés, hogy ki adott erre engedélyt, Orbán mit keres a helyén (ha ő adott rá engedélyt, azért, ha nem ő adott rá engedélyt, és megtörtént, akkor meg azért), és egyáltalán miért akadályozták, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kivizsgálja az ügyet?

Az ügyészségi indoklás fényében különösen érdekes a miniszterelnök válasznak semmilyen körülmények között nem nevezhető, tulajdonképpen hihetetlen érvelését ide tenni:

  • Betartják a szigorú adatvédelmi szabályokat, és a jövőben is így fognak tenni.
  • Gúr Nándor és az MSZP megtámadta a nemzeti konzultációt.
  • Az emberek tudják, hogy a kérdőív biztonságos, ezt bizonyítja, hogy eddig egymillióan töltötték ki, „ez a bizalom jele”.
  • Az MSZP korábban a szovjeteket, utána az IMF-et szolgálta ki, most pedig Soros György oldalán áll. „Ehhez gratulálunk!”

Mindenki mondhatja, hogy nincs hírértéke annak, hogy Orbán Viktor hazudik, és ez a Polt Elsikálóművész Péter által vezetett intézmény indoklásából is világosan kiderül: de, bizony megszegték az adatvédelmi szabályzatot. Hogy aztán ebből hogyan jutottak arra a következtetésre, amire jutottak, arra szintén lehetne legyinteni. Nem kellene. Még akkor sem, ha annak a ki tudja hány megvezetett, inzultált magyarnak, aki vette a fáradságot és így, vagy úgy, de visszaküldte az ő értékesnek hitt válaszait, minden bizonnyal az orosz kód és az adatvédelem totálisan emészthetetlen, felfoghatatlan kategória. Neki mindegy, hogy mit kezdenek az adataival, mert őt a Viktor úgyis megvédi.

Mindenki másnak, aki valószínűleg nem töltötte ki interneten a kérdőívet, és máshogyan sem, mert vágja, hogy a nemzeti szemfényvesztés része, és pontosan tisztában van a szavak jelentésével is, annak a szeme előtt játszódik le egy újabb felvonás abból a tragikomédiából, amelynek tanulsága, hogy az ügyészség a lépten nyomon hazugságokkal takarózó Orbán Viktor enyvesen viszkető tenyeréből zabál.

Nincs hírértéke, de azért több mint megdöbbentő, hogy ezek szerint az oroszok már tényleg nem számítanak harmadik félnek? Azokat az adatvédelmi szabályokat valójában a Kreml szövegezte? Nem mintha nem minden ebbe az irányba mutatna egy ideje (üdvözlöm ez úton is a magyar polgárokat fenyegető csecsen-orosz titkosszolgálati ügynököket is), de akkor lehet, hogy ezt a jobb sorsra érdemes országot is már régen az oroszok kormányozzák, csak a függöny mögül még mindig hivatalosan a személyiségzavaros Viktorkát tolják ki, hogy nehogy pánik törjön ki a hívek körében?

Nem tudom, és nem is fontos ebben az összefüggésben, hogy ebből az 1 millió kérdőívből hányat töltöttek ki a Lendvay utcában, vagy a kocsmaasztal mellett, bár ahhoz képest, hogy 8 millió körüli felnőtt, ivarérett polgárnak kellene a megkérdőjelezhetetlen bizalom jeléül valamit válaszolnia a csak rosszul megválaszolható, penetránsan hazug kérdésekre, én nem csapdosnék túl elégedetten a nyelvemmel bele a vakvilágba. Úgy főleg nem, hogy egy hónap alatt 330 ezer kérdőív érkezett vissza (március 26. – április 26), majd szűk két hét alatt ez hirtelen 1 millióra duzzadt a saját bevallásom szerint. Ráadásul úgy is, hogy orosz mérőkód leleplezésekor derült ki, hogy hamis adatokat (akár többször) megadva is ki lehet tölteni a kérdőívet.

Ennél sokkal nagyobb baj, hogy Németh Szilárd nemzetbiztonsági nehézsúlyára és Polt Péter bűnpártoló ügyködésére felkapaszkodva, a legnemzetibb miniszterelnök, aki minden épületes gazemberségét a nemzet szuverenitására, függetlenségére, nemzetállami büszkeségére hivatkozva követi el, ma tudatosan (jóhiszemű olvasatban is gondatlanságból, ám ez a csupasz tényen nem változtat), az adatvédelmi szabályok megszegésével adja ki egy ráadásul nem európai uniós országnak magyar állampolgárok adatait. Majd mindezt letagadja.

Más szavakkal: az újabban főállásban csicskázó és mások gazdáját emlegető, a mások által kiszolgált hatalmakra és érdekekre mutogató magyar miniszterelnök magasról tesz a nemzeti szuverenitásra. Arról csak a mikrofonállványai által körülhatárolt, valóságtól elszigetelt vákuumban hörög Brüsszel és az Európai Unió vonatkozásában, miközben a putyini orosz érdek kedvére masírozik kormányzati weboldalakon. Következmények nélkül. És ha ezek az adatok kimehettek, és ezekről is csak azért beszélünk ma, mert a sorosbérencnek kikiáltott sajtó még nincs teljesen földbe tiporva és feltárta a disznóságot, akkor vajon mi a garancia arra, hogy Kubatov-listák és egyéb nyilvántartások nem kerültek a baráti Oroszország titkosszolgálatának birtokába?

Hát ez az. Semmi garancia nincs erre. Se. Nem is nagyon lehet, hiszen a miniszterelnök odáig fajult, hogy már nincs pillanata, amikor ne hazudna. A hazug cinizmuson, a politikai ellenfelek és nem fideszes állampolgárok gyalázásán kívül semmi nem maradt belőle. A miniszterelnök, aki elődeivel szemben nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon, nem csupán a mindenkori legszínvonaltalanabb szintre degradálta a közbeszédet, nem csupán módszeresen tagadja meg a válaszadást a hozzá intézett kérdésekre, nem csupán hazudik minden egyes megszólalásával, de nyilvánvaló nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Leszarja, vicsorog, röfög és sorosozik.

Ha egy ilyen súlyú ügy nyomán nem indul ügyészségi vizsgálat úgy, hogy az ügyészség le is írja, hogy a kormány szabályt szegett, akkor mégis miben bízhat a közönséges, egyszerű kisember? Nem Gyurcsány, nem az MSZP, nem Brüsszel, nem Soros és nem a migránsok játsszák orosz kézre magyar emberek adatait, hanem az Orbán-kormány. Ez rendben van? Mégis miben bíznak azok, akiknek a tudatlanságával, hülyére vehetőségével takarózik minden idők legkorruptabb miniszterelnöke? Mégis miben?

adomany-1