November 15,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Példás hadrendbe állt az általános elhülyülés

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,438,210 forint, még hiányzik 1,561,790 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szépjóreggelt mindenkinek! Péntek van, meg január is, és már csak három hónapot kell aludni áprilisig! Rövid és idegesítő, de igencsak kikívánkozó szolgálati ténymegállapítással kezdeném, miután tegnap reggel Edgar kolléga elragadtatott posztja újra felkavarta a félázsiai posványt, és felszínre hozta a zsibbasztó rögvalóság egyik velünk élő tünetét. Cizellált leszek, és megpróbálok méltó lenni Csokonai Vitéz Mihály irodalmi örökségéhez.

Olybá tűnik, hogy a vadonatúj évben változatlanul folytatni kényszerülünk szélmalomharcainkat az eltartott kisujjal szemet forgató, a stílus maga az ember ócska csatakiáltással keresztbe tetovált, a mindenkori erkölcs és erkölcstelenség közötti különbség súlyát tudomásul venni nem tudó/hajlandó, finnyáskodó, mások helyett megsértődő, értő olvasásra képtelen hitetlenséggel és álintellektuális rövidlátással. Ami nézetem szerint káros, és nem hogy nem segít túl a pusztító orbánizmus napi mocskán, de folyamatosan visszahúz a mocsárba. Ami persze nem lenne baj, ha ebből a háborús öldöklésből ki lehetne maradni. De baromira nem lehet kimaradni belőle, nem lehet függetlenedni tőle. Ellenkezőleg: a minden napra jutó erkölcstelen gazemberségek kétpofára nyelése közben végképp nem lehet egy párhuzamos univerzumból a pitypangnyílás csodáiról elmélkedni és úgy tenni, mintha nem hömpölyögne az ember szája körül a bűzös trágyalé.

Ennek okán utoljára írom le: akinek Magyarország és csatolt/elcsatolt részeinek jelenlegi szellemi-lelki-gazdasági-erkölcsi állapotát tekintve az a legnagyobb kínkeserve, hogy itt, ezen a felületen csúnya szavakat is leír egyik-másik szerző (és hangsúlyosan kikérem magamnak a nyegle, felületes általánosítást), azt udvariasan felkérem, ne hányja oda minden egyes cikk alá, hogy ez milyen borzasztó és kiábrándító, mert ennél csak az a borzasztóbb és kiábrándítóbb, amikor egy kizsigerelt, palira vett, kognitív disszonanciában szenvedő ország egyik-másik lakója (akár itt él, akár elszármazott egy jobb élet reményében máshova) stílusvitákat folytat a puskaporos hordó tetején ülve és József Attilát, meg Radnótit maga előtt tolva sértődötten forgatja a szemét az igénytelen trágárságon.

Ez a cizellált felkérés nem egyenértékű azzal, hogy elüldözzük, nem toleráljuk, elnyomjuk, elhallgattatjuk, letiltjuk azokat, akiknek ez nem jön be. Csak hagyjuk már ezt a modoroskodó óbégatást. Változatlanul nem fogjuk feles üvegek címkéjére nyomtatni a mondanivalónkat. Majd ha egyszer itt békeidő lesz és egy normális ország, majd ha a politikai elit emberszámba veszi nem csak a véresszájú nyaloncait, hanem az ország minden egyes lakóját, majd akkor ide lehet jönni és a szemünkre lehet hányni, hogy az utca embere által is előszeretettel használt csúnya szavakat is a billentyűzetünkre veszünk. Addig hagyjuk békén egymást, ne sértegessük egymást, és jobb lesz mindenkinek. Ámen.

Ami a szánk körül lötyögtetett bili tartalmát illeti. Nem véletlenül írtuk a minap, hogy milyen pofátlanságára, cinizmusára való tekintet nélkül milyen hatalmas lehetőségek rejlenek abban, hogy a Fidesz pénzt kér a híveitől a Soros elleni háborúra. Felcsúton példás hadrendbe állt az elhülyülés, Orbán kormányzónak (így!) természetesen utalják a zsozsót. Nincs ezzel másképp a Professzorok Batthyány Körének elnöke, bizonyos Náray-Szabó Gábor sem, aki szintén küldi a lovettát és kiáll a kiállnivaló mellett. Jó, tavaly véletlenül úgy tűnt, mintha az Orbán-párti grémium bírálni akarta volna a törvénykezést, az egészségügyet, az oktatást és a gazdaságot, idén viszont professzorék inkább nem készítenek évértékelést az ország helyzetéről, így simán elkerülhető, hogy némelyek esetleg ejnyebejnyézzenek, miközben nincs itt semmiféle ok az ejnyebejnyére. Nagyon helyes.

Márpedig van itt lapátolnivaló bőven. Fennállásunk óta elég sokat téptük a szánkat azért, hogy milyen példátlan módon rugdosta árokba a kormány a rokkantakat az öt évvel ezelőtti törvénymódosítással. A választási évre való tekintettel hatalmasék is belátták, hogy tízezreket érintő gazemberségükön illene valamit korrigálni, ITT egy jó cikk arról, hogy valójában lesz-e érdemi változás annak nyomán, hogy az idei évtől egyes támogatások nőnek és új ellátások is elérhetők. Annyit elmondhatok, hogy túl sok ok nincs az optimizmusra, a kormányzati nagyvonalúság nem jár automatikusan, és egyáltalán nem biztos, hogy jut mindenkinek. Nem baj, remélhetőleg a propagandára és hergelésre szánt összegek hiánytalanul félre vannak téve.

Itt van aztán a jelenkor másik nagy egyénisége, L. Simon László babérkoszorús NER-költő, akit olyannyira kínozott a tehetség a tegnapi napon, hogy Milo Yiannopoulosnak a budapesti V4-es kormányzati konferenciára való meghívása kapcsán törölgette a trágyaleves gumicsizmáját a balliberális homofóbokba, akik szerinte megtámadták Schmidt Máriát, a véleményszabadságot és mindent. Minden esetben elcsodálkozom azon a mély és őszinte szellemi sötétségen, ami ezeket az embereket áthatja, midőn egyszerűen zárójelbe teszik a valóságot csak azért, hogy védjenek valami egészen védhetetlen baromságokat. Yiannopoulos kapcsán világosan leírtuk mi is, mások is, hogy kurvára nem az a baj, hogy homoszexuális, hanem hogy egy rasszista, pedofíliát népszerűsítő gyalázatos ripacs. L. Simon, aki  semmiből nem ért semmit, felháborodottan vagdalkozik és csinál hülyét magából. Pedig. Gulyás Gergely sztárjogász és frakcióvezető legalább volt annyira gerinces ezúttal, hogy felvállalta, és hangosan belemondta a kamerába is: a csávónak semmi keresnivalója nincs egy ilyen konferencián. Nem baj, majd Schmidt Mária talál neki jobb helyet, a Fideszt pedig egyszerűen nem lehet összezavarni saját magával.

És az megvan, hogy a legokosabb Lajos 82 éves anyjának sertésbiznizben utazó cége százmilliós, vissza nem térítendő állami támogatást kapott? Arról a Kósa Lajosról beszélünk, aki – mielőtt frakcióvezetőből felfelé buktatták volna a tárca nélküli miniszterségig –  a hozzá hasonlókkal együtt naponta énekelt a civilek átláthatóságáról. Aztán a hozzá hasonlókhoz hasonlóan most bátran kussol családja cégügyeiről. Mert fő az átláthatóság, a transzparencia. Amelyek a francot se érdekelnének, de hát mégiscsak a közösből zabálnak ezek is. Jó, tudom, 123 millió forint vissza nem térítendő támogatás nem a világ Mészároslölő milliárdjai mellett, de akkor is. Amikor nem közpénzekből gazdálkodó, egyébként is átláthatóan működő, minden fillérrel elszámoló civileket kell basztatni, akkor joguk van tudni a zembereknek, amikor a közpénzekkel üzletelő pereputty van terítéken, akkor le van fosva a zemberek.

Hát ilyenek ezek, és ez nem fog megváltozni. Úgyhogy muzsikáljunk egyet, és induljon a nap. Nem mondom, hogy reggel korán az alkoholt javasolnám bárkinek is, de ami jó, az jó. Szebb napokat mindenkinek!

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.