NEHAZUGGY

Így nem politikusok, közfeladatot ellátó figurák beszélnek. Így maffiózók beszélnek

„Azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig.”

Nehéz eldönteni, de szerencsére ott, ahol most tartunk, már nagyjából tökmindegy is, hogy a felcsúti keresztapa által vezetett kormány szivárgásnak indult romaügyi biztosának frissen, melegen kiszivárgott, második körös fenyegetőzése melyik irányból a legocsmányabb. Hogy az a súlyosabb, ami fent olvasható, vagy inkább ez, ami alant:

„Van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem érezheti. Az, hogy megnevelünk valakit, az azt jelenti, hogy azért tesszük, mert számítunk rá és szeretjük. Amíg a család tagja. Ha nem a család tagja, nem tudunk kezeskedni felőle.”

A fentiek alapján azt kell mondanom, hogy Sztojka Énsenkitnemakarokmegvásárolni Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója – akiről múlt héten derült ki, hogy egy december végén tartott eligazításon szerződéseket kínált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azon képviselőinek, akik a kormánypárti Lungo Drom szövetségéhez tartoznak – a 2010 óta kétharmaddal regnáló állampárt egyik legmellbevágóbb őszödi beszédével rukkolt elő. (Kósa Lajos a kanyarban sincs, pedig.) Akkor is így gondolom ezt, ha a Fidesznek egy évtizede nem szokása belebukni a saját őszödi beszédeibe.

Ezek a frissen, melegen, komótosan szivárgó, egészen döbbenetes passzusok, amelyek ráadásul nem is ugyanazon, hanem egy másik, hasonló körben rendezett, korábbi találkozón készültek az erről beszámoló Népszava szerint, már aligha árnyalhatják Hadházy Ákos hivatali visszaélés, valamint zsarolás miatt tett feljelentését. Nem mintha normális országokban ne nyílna ki a kollektív bicska a zsebekben attól, hogy egy kormányzati pozícióban lévő alak politikai teljesítményt, politikai hűséget és lojalitást vár állásokért cserébe. Amennyiben normális országokban felelős, öntudatos polgárok kritikus tömegei tisztában vannak azzal, hogy egy állami alkalmazott – jelen esetben Sztojka Attila állami alkalmazott, Farkas Flórián tökéletesen méltó utódja a romák felzárkóztatásának lábbal tiprásában, aki tudomásom szerint nem munkáltatója az ORÖ ilyen-olyan állásokkal megkínált képviselőinek – egyszerűen nem kérhet hasonlót sem. Ha ez egy valóban keresztény állam lenne – nem pedig egy maffiaállam, ahogy nemrég bátorkodtam hangsúlyozni -, akkor mindenféle állást, pláne közpénzből fizetett állást kizárólag alkalmasság alapján lehetne betölteni, nem aszerint, hogy valaki tagja a famíliának és a klánnak, vagy nem tagja.

De ez csak egy töredéke a történetnek. A másik, hasonlóan súlyos része éppen ez a hangfelvétellel dokumentálható szóhasználat, amit fent olvashatunk, ami az én általános történelmi, irodalmi, politikai és egyéb ismereteim szerint konkrétan a maffia sajátja. Így nem politikusok beszélnek, nem a mindenkori kormány mindenkori, közfeladatot ellátó figurái, pláne nem államférfiak beszélnek, így maffiózók beszélnek például a nápolyi (drog)maffiáról, bűnözői alvilágról, bandaháborúkról szóló, Gomorra című, egyébként kiváló olasz filmsorozatban. Így nem egy köztisztiviselő beszél, hanem Gennaro Savastano vagy sőtpláne Don Vitor Corleone. Sztojka Attila, belügyminisztériumi kapcsolataival fenyegetőző kormánybiztos, aki mindenkiről a legapróbb részletekig tud mindent, és mint egy elszabadult Mráz Ágoston Sámuel, azt is tudja, hogy a Fidesz meg fogja nyerni a választást és ezt melegen ajánlja az általa megfenyegetettek figyelmébe, ugyanannak a maffiaállamnak a része, amelyik más dimenzióban a saját népére lövöldöző gyilkos, tolvaj kazahsztáni diktatúrával és a kazah diktátorral szolidáris, és ahelyett, hogy emiatt szégyenében elsüllyedne, büszke rá.

Ha innen nézzük, akkor ebből következik a harmadik súlyos része a történetnek, szoros összefüggésben azzal, hogy Sztojka Attila természetesen ugyanúgy a helyén van, mint mondjuk Varga Judit, Völner Pál főnöke, aki annyi munkát szervezett ki neki, hogy azt lehetetlen lett volna kenőpénzes borítékok, vagyis kormány legmagasabb szintjeit érintő korrupciós ügyek nélkül abszolválni. Sztojka Attila pozícióját és szabadlábát nemhogy nem sodorta veszélybe az első körös szivárgás, de közvetlen ura és parancsolója, az örök és leválthatatlan, olajszőkített Pintér Sándor szerint nincs is Sztojka-ügy. Ellenzéki képviselők (Szél Bernadett, Keresztes László Lóránt, Tordai Bence) több mint 20 darab nagyon konkrét, egyszerűen megválaszolható kérdést címeztek a belügyminiszternek. A többi mellett arról érdeklődtek nála, történt-e bármilyen megfigyelés, adatgyűjtés Sztojka megbízásából, a szivárgás nyomán indult-e vizsgálat, milyen következményei lesznek Sztojkára nézve a szavainak, igaz-e, hogy politikai alapon oszt közpénzes támogatásokat a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF), vagy hogy amennyiben Sztojka nem hazudott, és valóban megfigyelték az ORÖ képviselőit, akkor ennek mi volt a jogalapja. Csak nem a szárnyas lóról elnevezett kémszoftverrel figyelték meg őket?

Pintér nem esett ki a szerepéből, a Fidesz fejesei által akadémiai szintre fejlesztett cinizmus jegyében, vagyis természetesen anélkül, hogy a kérdések zömét válaszra méltatta volna, azt írta, hogy a törvény szerint még nincs választási kampány, értsék úgy, hogy választási kampánykérdésekkel nem foglalkozik. Egyébiránt letagadta (cáfolatot nem láttunk), hogy a Sztojka nevezetű belügyminisztériumi káder ebbéli minőségében hivatalosan tudhat mindenkiről mindent. Szó szerint:

A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője részére a Belügyminisztérium személybiztonsági tanúsítványt és felhasználói engedélyt nem állított ki, mert munkaköre ellátásához nem szükséges. a főigazgató a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzeti minősített dokumentumainak megismerésére nem jogosult. A főigazgatóság közismerten nem nemzetbiztonsági és bűnüldöző szerv, így titkos információgyűjtés folytatására, leplezett eszközök igénybevételére nem jogosult.

Ami pedig az Országos Roma Önkormányzat Lungo Drom-os képviselőivel, azok hozzátartozóival illetve az általuk irányított civil szervezetekkel kötött szerződéseket illeti, lehet nézelődni a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a honlapján, mert ott az adatvédelmi és a személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával közzéteszik az elbírált pályázatok listáját. Tehát ha jól értem, Pintér a létező hangfelvételek ellenére azt állítja, hogy Sztojka hülyeségeket beszélt, konkrétan hazudott. Meg azt is állítja, hogy aki azt firtatja, hogy egy kormánybiztos hogyan fenyegetőzhet maffiózókat megszégyenítő stílusú és tartalmú eligazító beszédekben, hogyan zsarolhat meg embereket állásokkal, szerződésekkel politikai hűségért cserébe, az rohadjon meg, ne választási kampányoljon.

Na, pontosan így működik a tetőtől talpig maffiállam, amelyet szigorúan talpig becsületes maffiózók irányítanak. És pontosan addig működik így, ameddig egy ilyen fajsúlyú ügy egy vállrándítást sem ér a közvélemény jelentős részének. Így ürítenek bele nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az ellenzéki politikusok által képviselt választók pofájába is bűnözőgyanús egyének, akiknek szilárd meggyőződésük, hogy érinthetetlenek. Ezért volt pofája a TEF-nek egy közleményt is kiadni korábban, amelyben világ szégyenére leírták, hogy a kormánybiztos elvtárs „minden olyan tevékenységet elítél, rosszindulatú hangulatkeltésnek minősít, amely a roma nemzetiségi önkormányzatok kohéziójának megteremtésére irányuló erőfeszítéseit” akadályozza. Ha csak így nem.

Klasszikus közhelynek tűnhet ennek alapján, de talán mégsem az: nem az a kérdés, hogy a Pintérek és Orbánok viszonylatában Sztojka Attila huszadrangú, beosztott senki mit keres még a helyén, hanem hogy a főnöke mit keres a miniszteri székben. Ahogy Varga Judit esetében máig nem könnyű eldönteni, hogy az a durvább, ha tudott Völner ügyleteiről, vagy az, ha nem tudott, Pintér esetében sem világos, hogy mi a súlyosabb: hogy szerinte azért nincs ügy, mert Sztojka hazudott, vagy azért nincs ügy, mert Pintér hazudik, amikor azt állítja, hogy Sztojka valójában hazudott, amikor fenyegetőzött. Jó, persze, a lényeg tekintetében majdnem mindegy. Mint ahogy az is, hogy a Sztojka által emlegetett család feje de facto Pintér vagy Orbán. Ilyen az illiberális maffiaállam működés közben, ahol a jogszabályokra mutogatva következmények nélkül le lehet tagadni tisztességes emberek lehallgatását, ahol a fentiek alapján el kellene hinni a belügyminiszter minden szavát akár Pegasus-ügyben is, és ahol még véletlenül sem értelmes, előremutató célok mellé rendelnek alkalmas, tisztességes embereket, hanem önjelölt keresztapákkal üzenik, hogy mindent tudunk rólad, úgyhogy vagy minket támogatsz, vagy kicsinálunk. Ha pedig netán kiderül, akkor úgyis mindent letagadunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább