NEHAZUGGY

Milliók múltba nyúló ágrólszakadtsága

Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.

Sok vagy kevés nyolcszáz ember? A magyar focibajnokságban egy-egy stadionban, ha ennyi ember ül a lelátón, az már soknak számít. Nálunk. Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Angliában ennyi néző láttán azt hihetnék a klubok vezetői, hogy elfelejtették kinyitni az arénák kapuit. Egy embernek nyolcszáz gombóc sok. Nyolcszáz embernek nyolcszáz gombóc semmi.

– Mennyi? – Nyolcszáz. – Mi nyolcszáz? – Az éhesek száma. – Az nem lehet. – Miért, mennyi? – Millió. – Mennyi? – Milliók. – Hol? – Magyarországon. – Mennyi? – Annyi. 

Azért játszadozom ezzel a nyolcszázzal, mert ennyien álltak sorba egy tál meleg ételért és tartós élelmiszercsomagért Budapesten. A hajléktalanokon kívül nagycsaládosok és nyugdíjasok. A Krisna-hívők Ételt az Életért Közhasznú Alapítványa akcióját szándékosan a húsvéti ünnep utánra időzítette.

“Tavaszi szünet után nagy terhet jelent a családoknak, egy ilyen ünnepi hétvége, amikor hónap végére már teljesen kifogynak a tartalékaik. Kiürülnek a zsebek, a pénztárcák.”

– mondta Szilaj Péterné, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője. A menü: lencsefőzelék, kenyér, tea. Desszert: darapuding. Emellett egy tartós élelmiszerekből álló csomagot is összeállítottak, benne: vaj, cukor, étolaj, liszt. Fenséges lakoma. Egyszer, legfeljebb kétszer, háromszor. Ott most nyolcszáz ember evett, de ugye, senki nem hiszi, hogy ennyien szűkölködnek hazánkban. Olyannyira, hogy csak nagyon kevéske ételre jut. Beledögleni nehéz, marad a sokk. Múltba nyúló ágrólszakadtság – munka és lehetőségek nélkül. Pedig nincs háború.

Az első világháború után a növekvő árak miatt – például  a sertéshús ára a háború végére tizenkétszeresére emelkedett – bevezették a kenyérjegyet, majd később a legtöbb élelmiszerre kiterjesztették a jegyrendszert. Illyés Gyula 1941-ben így írt erről: „Mert aztán a háborúval fordult a sor! Akkor a városiak álltak a falusi kiskapuk előtt úgy, mint a szalonnadarabra váró kutya. Szalonnáért, tojásért, egy kis szütyő lisztért rimánkodtak, hónuk alatt a családfő frakkjával, egy perzsaszőnyeggel, egy konyhaszékkel, mindennel, amit el tudtak mozdítani hazulról. A kölcsön visszaadatott duplán, úgyhogy a falu a prédát ráadásul még helybe kívánta. Szabóéknak zongorájuk lett, egy fél süldőért! A városokból még a zongorák is megindultak, a legszörnyűbb dűlőutakon az ország legistenhátamögöttibb zugába is elvánszorogtak”. 

Erről nagyapám jut eszembe. A második világháború után, a negyvenes évek végén iszonyatosan sok munkával végre megnyílt a földjük, és az állatok is szaporodtak az ólakban. Nagypapa minden hónapban falujából Budapestre vonatozott a keresztanyjához két tömött kosárral. Gyűjtögette az élelmiszert a beteg Máriának és kisfiának, hogy létezni tudjanak. Lalika egy ingyen konyhára járt hétköznap, ott kapott egy tál meleg ételt kettőjüknek. Nagypapa azt mesélte: ők annyi krumplit ettek a nagymamával, hogy már a ritkán látott sonkának is krumpli íze volt. Később nem is szerette, inkább felcserélte kenyérrel. – A kenyeret, kislányom, soha nem lehet megunni.

Kicsit hosszabban elidőztem a kenyérmúlton, és most nézzék meg a két fotót. A fölső az első világégés után készült, a második vasárnap Budapesten. Ételosztás. Mi a különbség azon kívül, hogy technikailag a mai jobb és színes? Nekem az a legfeltűnőbb, hogy csupán az éhezők ruhája és a háttérben parkoló autók miatt változott meg mára a helyzet. Szégyen. Mintha nem is ugrottunk volna egy évszázadot az időben. Magyarországon megállt a múlt kor.

Nincs háború. Csak állandó csatahelyzet van az orbáni  birodalomban. Ellenséget találnak mindig és folyton, már az sem számít, hogy ki legyen az. De csak azokból lesz üldözött és kirekesztett, akik nem férnek be a luxus karéjukba; azokból, akik nem termelnek aranyat a királyi várba, a kastélyokba sem. Azt gondolom, hogy egy hatalmat nem a gazdagok, hanem a szegények száma és a megbízhatóan, kiszámíthatóan élő középosztály minősít. Megbocsáthatatlan diki Vikinek, hogy gyerekek éheznek a jachtok, magán röpcsik, csodaverdák, elorozott termőföldek árnyékában. Azt mondta a krisnás hölgy, hogy egyre több a nagycsaládos és a nyugdíjas az ételosztáson. Éhesek. Őket lehet fotózni, látni, de mi van azokkal a láthatatlan emberekkel, akiknek még egy tál lencse sem sűrűn jut? Illyés Gyula sem írhatna most az egymást kisegítő városiakról és falusiakról. Aki szegény, városon és falun is szegény. Az is marad.

A kormány varázs CSOK-ja csak felszínes csiribiri. Közpénzből kicsicsázott urak, hölgyek trükkökkel eltüntetett, statisztikát bűvölő intézkedése. Miközben a családi pótlék összege tíz éve változatlan, az adókedvezmények számukra annyira hatásosak, mint púder a krokodilnak. Mindent megtesz a hatalom a szegények megalázásért: közmunkára kényszerítenek embereket a semmiért. Tessék, lehet feudalizmusban is élni, ha nektek az Orbán-féle demokrácia nem jó! Itt nem munka van, hanem kéregetésre hangolt, mások jóságára szoruló lét. Itt nem tanulás van, csak a gazdagoknak; itt olyan veszélyes butítás van, amit ötven év múlva sem heverünk ki. Itt szorong mindenki, mert föntről is könnyen lehet lefelé zuhanni, és az árok partról beleesni a legmélyebb gödörbe.

Az OECD legfrissebb tanulmánya szerint hárommillióan élnek 125 ezer forintból havonta, akkor még 2 999 200 embernek kellett volna sorba állnia az ételosztáson. Plusz az alkalmanként korgó gyomrúaknak. Azoknak a nyugdíjasoknak is, akiknek most használja a pénzét az állam. A nyugdíjakat év elején 2,7 százalék emeléssel lőtték be, de már most 3,1 százalékos az infláció. Ha így marad, akkor 0,4 százalékos nyugdíjkorrekció jön, visszamenőleg, amit novemberben egy összegben fizetnek ki. Átlagnyugdíjjal, vagyis 135 ezer forinttal számolva ez azt jelenti, novemberben 6500 forinttal több pénz áll a házhoz. Kösz. …és akkor megértek a nyugdíjasok is a gazdagodásra. Ha kibírják addig. Itt már olyan rendszerváltás kell, ahol végre nem egyetlen ember dönt a hazánkban élők sorsáról: Orbán diktátor. A narancsot ideje felszeletelni, és megkezdeni az elosztását. Nagyjából demokratikusan. Azért csak nagyjából, mert a Fidesz-KDNP brancs csak ételosztáson kaphatna egy-egy gerezdet. Sajnos, nehéz lesz.

– Mennyi? – 30. – Mi 30? – Év. – Kinek? – Orbánéknak. – Hol? – Dutyiban. – Kevés. – Mi kevés? – A 30. – Akkor mennyi? – Örökre. – Az mennyi? – Pont annyi.

Az önök véleménye.

a nagytudasu univerzalis penznyelogep csak azt felejtette el, hogy akik a husveti unnepekre egyaltalan Magyarorszagra utaztak, azok az unnepek utan fenysebesseggel huztak haza. (Lustamacs)

“Magyarország a legbiztonságosabb ország Európában.” Ezt kábé semmi nem támasztja alá, de nem számít. Akiknek szól, úgyse néznek utána, nekik lehet nyugodtan lódítani. (zsoltix)

Gyakorlatilag minden napra esik mostanában egy emberölés, de egyet sem migráncsok követnek el. A tegnapi éppen az volt hogy egy részeg megerőszakolt és agyonvert egy mozgássérült nőt, a szomszédját. (agador)

“nem nyerhet az, aki anya” – sőt, be sem nevezhet 🙂 Pedig a megfigyelések szerint minden nő az első gyermeke születését követő 1-2 évben a legszebb – persze, a saját határain belül. (glorianna)

Hát…én egy arrogáns, az értelemtől nemigen sugarzó hölgyet látok Rogánne helyén. Az ízlések azonban különbözők. Gyermekkel, 26 fölött már nem kehet egy nő versenyben? Vajon miért? (anima)

Kivancsi lennek, hogy a csuti mar elökeszitett-e valami öröklesfelet, es milyen biztositekokat rakott bele, hogy az ö esetleges halala eseten mondjuk egy felböszült tonyo v lezerjani ne irtassa ki az egesz csaladjat. Merthat ilyen maffia-rendszerekben ez elöfordulhat. (Fatkavakkan)

Ezek azt hiszik ők soha nem halnak meg…. a zsírpacnik! (Horizont)

Bárhol a világon ahol pénze van a kis gombócnak, atom biztos bunkerekben lezárva pihennek az öröklési papírok ..a gond akkor kezdődik , ha nem életkor szerint fogyatkoznak.. borul a papírforma , onnantól lesz “izgalmas a koncon marakodás “.. (Krisztina)

“…kénytelen lesz követni azt a néhány milliárdocskát…” úgy tudom, eléggé korlátozzák a börtönszámlákon tárolható összeget. (pireza)

“vajon hová lesznek “Orbán úr keresztény értékei, amikor megtagadja az élelmet a menedékkérőktől, mi a keresztényi abban, amikor így bánnak emberekkel?”Ami nincs, az nem is veszhet el! Melldöngetéstől még senki nem lesz keresztény; ennyivel én is mondhatnám, hogy én vagyok a római pápa – éééés?! (Mariann)

Az ország vezetőinek szellemi színvonala, embersége nincs azon a szinten , hogy felfogják miről szól az ep választás ! Amíg a “legfontosabb “ téma a “patkány-kérdés “ mindkét oldalon, megy az adok-kapok, addig marad a mocsárban dagonyázas..szügyig..:( (Krisztina)

Így írtunk mi.

Magyarország Szépe: Mészáros Lőrinc. Vicceltem. Most még

Mert a szépség örök

Ezért, pontosan ezért tartunk itt

Magyarország ura

Szignálzene a Szalonnázó rádiójához

A szolidaritás valóban egy európai érték, mi mégsem kérünk belőle

A következő ötszáz évben elfoglaltak leszünk

Légypapír

Tanulság

Abba kéne hagyni

Nem is tudjuk, hogy milyen nagy nap volt ez Magyarország számára? De, pontosan tudjuk

A nap kommentje:

“vajon hová lesznek “Orbán úr keresztény értékei, amikor megtagadja az élelmet a menedékkérőktől, mi a keresztényi abban, amikor így bánnak emberekkel?”Ami nincs, az nem is veszhet el! Melldöngetéstől még senki nem lesz keresztény; ennyivel én is mondhatnám, hogy én vagyok a római pápa – éééés?! (Mariann)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.

Tovább