NEHAZUGGY

Nyugdíjasok hadserege, előre

Lázár Gergő | 2018. November 1, Csütörtök | 19:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép jó estét mindenkinek! Az MKKP ismét valami olyat tett, ami egyik hazai pártnak sem jutott eszébe: ténylegesen segítséget nyújtott egy hajléktalannak. Vagyis az adófizetők pénzét nem zsebretették – hello Fidesz-KDNP – hanem valami olyat csináltak, ami a valóságban is hasznos a társadalom számára. Ismerve a hazai pártokat, ez mindenképpen újdonság, azt pedig már csak remélni merem, hogy a példa ragadós lesz.

A történet szerint Győr szélén lakhatást biztosítottak egy addig hajléktalanként élő férfi számára, aki időközben már munkát is talált. Ahhoz ugyanis, hogy valaki állást szerezzen magának, bizony lakhatásra is szüksége van, anélkül ugyanis legálisan dolgozni sem lehet. Ezt persze elég sokan nem akarják megérteni, ezért is hiszik azt, hogy minden hajléktalan alkoholista munkakerülő. Robi esete szolgáljon példaként, aki megmutatta, hogy egy kis segítséggel van esély az újrakezdésre. Ez persze csak az érem egyik oldala, ugyanis ameddig az MKKP valós megoldást kínált egy örök problémára, addig voltak olyanok, akik valami egészen másban látják a megoldást.

Csepel önkormányzata nem segítő kezet nyújt a bajbajutottak számára, hanem egy biztonsági szolgálat létrehozásával megpróbálja elüldözni a hajléktalanokat. A 24.hu készített riportot a bátor biztonságiakkal, akik nem riadnak vissza az erőszak használatától sem. A riport rögtön igen erősen kezd, amikor is az egyik biztonsági szolgálatos eképpen „mutatkozik” be :

Ferences szerzetes akartam lenni, úgy voltam vele, hogy odaáldozom az egész életemet. Lehet, hogy nem látszik rajtam, de hiszek a szeretetben és a szolidaritásban. Régen ugyanúgy gondolkoztam a hajléktalanokról, mint te, vagy a liberálisok. Hogy jaj, szegények, hát így jártak, segítsünk nekik. Most? Ledarálnám mindet.

Mit ne mondjak, a Ferences rend talán jobban járt, hogy a fenti fiatalember nem csatlakozott hozzájuk. A férfi hihetetlen odaadása és szeretete már-már bibliai. A riport leírja a csepeli önkormányzat erőszakszervezetének egy napját, melyből kiderül, hogy nem nagyon válogatnak az eszközökben. A hajléktalan probléma megoldását ugyanis a szerencsétlen helyzetbe sodródott emberek megfélemlítésében látják. Valós segítséget nem kívánnak nyújtani, hiszen úgy gondolják, az teljesen felesleges holmi zombik számára.

A hajléktalanok nem emberek?

– Ezek? Zombik. Az ember nálam tudod, hol kezdődik? Hogy ki tudja magát vakarni a saját szarából. Én is voltam nagyon mélyen, lehet, hogy nem látszik rajtam. De megráztam magam, és talpra álltam. Ezek maguk alá csinálnak.

Tudja, hogy félnek maguktól?

– Féljenek is. Pont ez a cél. Nem lehet puháskodni velük, figyelj. Vagy ők fognak félni tőled, vagy te tőlük, ez ilyen játék.

Nem állítom persze egy percig sem, hogy a hajléktalanok között ne lennének valóban kétes figurák, mert valóban vannak. Azonban az, hogy erőszakkal eltávolítják őket az utcáról, mégis hogy oldja meg a problémát? A csepeli önkormányzat miért nem képes emberekként kezelni a hajléktalanokat? Több módszer is rendelkezésére áll az önkormányzatnak, ők mégis úgy döntöttek, hogy ez a nyerő. Hát én csak gratulálni tudok ehhez, komolyan.

Nagy átszervezés előtt áll a Magyar Honvédség. Többek között hamarosan bevezetik a honvédelmi vészhelyzet fogalmát, amire valóban égető szükség van. Nem is tudom, hogy tudtunk nélküle élni ezidáig. Következőnek vajon mi kerül bevezetésre, talán a háborús helyzet? Meglepődni már semmin sem lehet. Viszont akkor sincs gond, ha épp a nyakunkon a háború, ugyanis a honvédségnek az a nagyszerű ötlete támadt, hogy a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyás miatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Hát nem nagyszerű ez kérem szépen? Régen láttunk ennyire átgondolt, zseniális húzást a kormánytól.

A cikk végén pedig emlékezzünk meg Kecsmár Krisztiánról – akiről én egyébként ezidáig nem is hallottam – aki az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködéséért felelős államtitkára volt, egészen ez év augusztus 31-ig. Az azonban, hogy Kecsmár mindössze 3 hónapig töltötte be ezt a pozíciót, nem gátolta meg abban, hogy hatalmas összeget tegyen zsebre. 90 nap alatt nem kevesebb, mint 4,4 millió forintnyi extrajuttatást vihetett haza. Itt azonban még nincs vége a történetnek, ugyanis Trócsányi László igazságügyi miniszter Vladár Gábor-díjjal ismerte el Kecsmár Krisztián munkásságát. Nem semmi 3 hónap lehetett ez. A díj 800 000 forint pénzjutalommal jár, így a végösszeg, amit Kecsmár 3 hónap alatt keresett nem kevesebb, mint 5 200 000 forint. Ezúton is gratulálunk, ez ugyanis nem kis teljesítmény.

Lássuk mai cikkeinket:

A nemzet jövője miatt igazán fölösleges aggodalmat színlelni. Annak már régen a nyakára tetszettek lépni

Már régen késő

Kit véd a fogyasztóvédelem?

Akkor meghosszabbítjuk Bicskéig

Sírok

Boldog, akit a halál ifjan ér el

A NER csecsén lógva, eltartott kisujjal osztani az észt nem menő

A nap kommentje pedig Gyöngyvéré:

Élni szép. Akkor is megéri, ha bele kell halni

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!