NEHAZUGGY

Zavar az erőben

H. Andrea | 2018. Augusztus 12, Vasárnap | 18:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,438,210 forint, még hiányzik 1,561,790 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem volt szervezője a pénteken kezdődött romániai tüntetéseknek, az összegyűlteknek semmilyen engedélyük nem volt, azért senkit nem lehetne felelősségre vonni – mondta Pászkán Zsolt, Románia szakértő vasárnap az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a román kormány nagy önuralmat tanúsított, hogy nem akadályozta meg a demonstrációt. A rendezvényt két hónappal korábban szervezték, a „fantomszervező” később visszalépett – jelezte.

Pénteken a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai szerveztek tüntetést korrupcióellenes jelszavakkal a bukaresti kormányépület előtt, a Dancila-kormány leváltását követelve. A sok tízezer tüntető közé provokátorok vegyültek, a csendőrség pedig órákon keresztül könnygázzal és vízágyúval próbálta megfékezni a rendbontókat, majd éjszaka erővel kiszorította a tüntetőket a térről.

Szombaton a bukaresti kormány székhaza előtti Victoria téren a szociálliberális kormány távozását követelő ellenzéki tüntetők gyűltek össze, ezúttal az ellen is tiltakozva, hogy a román diaszpóra előző napi kormányellenes megmozdulását a csendőrség erővel feloszlatta. (MTI)

Bár Edgar kolléga tegnapi felindulásában megénekelte már az emelkedett nemzeti körökben csak szőröstalpúként emlegetett románok (ráadásul külföldön kalandozó románok!) utcára vonulásának erőszakba torkollásáról szóló hírt, a közmédiának máig kellett várnia a szakértelemre. Ami végül szerencsére megérkezett, és megnyugtatta a kedélyeket. Mert ha jól értem, ez azt is jelenti, hogy Soros Györgyöt nem lehet felelősségre vonni a romániai tüntetésekért.

Az az igazság, hogy nem lehet könnyű a Fidesz-kormány szája íze szerint állást foglalni mindazzal kapcsolatban, ami Romániában történik. Ami az utóbbi években egyáltalán nem először történik Romániában. Tudniillik, hogy a polgárok kisebb, de általában nagyobb tömegei időről-időre utcára vonulnak a jelen közéleti-politikai állapotai elleni tiltakozásul, és még mindig nem unták meg.

Az Origo például remekül abszolválta a feladatot: úgy sikerült beszámolniuk a százezres bukaresti kormányellenes tüntetésről, hogy egyszer sem írták le a cikkben a korrupció szót. Ezzel szemben jár a pacsi, amiért hajlandóak voltak idézni a román államfőtől, aki szerint: egy igazi demokráciában mindenkinek joga van tüntetni. Még akkor is, ha az erőszak – politikai nézetektől függetlenül – elfogadhatatlan.

Ezt a luxust még a milliárdos közszolgálat sem engedte meg magának, noha ott sem igazán részletezték a lényeget: a felháborodás elsődleges célpontja a korrupt politikusoknak kedvező törvényalkotás, amelynek leállítását követelik, ugyanakkor a bukaresti bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romániában nem tudtak érvényesülni.

Szerintem nyolcaska csinálja a legjobban: míg más alkalmakkor páros lábbal rugdossák-fikázzák-gyalázzák a szomszédos országot tetszőleges okoknál fogva, ezúttal nem hagyták magukat összezavarni. Náluk egyáltalán nincs hírértéke annak, hogy még egy lenézett nemdemokráciában is előfordulhat az, ami a virágzó demokráciaként számon tartott orbáni Magyarországon aligha: nem kell pár száz forintos internetadóval sem fenyegetőzni ahhoz, hogy több tízezer ember úgy érezze, a korrupció nyomorba dönt.

Ami a többieket illeti, érzek némi zavart az erőben. Egyesek a valóban brutális csendőr-attakra felkapaszkodva próbálják megidézni 2006-ot, gyurcsányoznak, dörzsölgetik a tenyerüket, hogy micsoda ismerős szocialista tempó ez, miközben vérkorrupt banánköztársaságot kiáltva Amerika és Brüsszel csicskájaként hivatkoznak Romániára, ahol persze Soros is keveri a lapokat (igaz, nem tudják, hogy a jobboldali államfő, avagy a baloldali kormány oldalán állva).

Mások viszont nagyon is tudják a tutit (bármiféle bizonyíték hiányában is): egyenesen Majdan-kísérletet emlegetnek, amelyben jelentős szerepe van a jövő évi államelnök-választáson újrázni készülő Iohannisnak és támogatóinak (akiket a jelenlegi brüsszelita politikusok, Merkellel az élen, valamint a Soros-féle NGO-k között kell keresni). Persze vannak kérdőjelek is a meggyőződéssel hangoztatott baromságok mellett:

Hogy mit akarnak, mi ellen (vagy mellett) tüntettek a kenyerüket külföldön keresők, nos, az nehezen megfogalmazható.

Ha tovább turkálnék az okoskodások, elhallgatások és kimagyarázások hűvös halmában, biztosan találnék még érdekes értelmezéseket, de érjük be ennyivel. Zárójel a honvédők megnyugtatására, akik a szemünkre hányják, hogy semmiből semmit nem értünk: jópárszor óva intettünk mindenkit attól, hogy leegyszerűsítően értelmezze a kívülről rendkívül rokonszenvesnek tűnő romániai antikorrupciós küzdelmet, és – az egy irányba mutató, tökéletesen kiszámítható – magyarországinál sokkal bonyolultabb politikai helyzetet. Valóban nem minden az, aminek látszik (az igazságszolgáltatás nem ritkán bunkósbotként funkcionál politikai érdekektől vezérelt szereplők kezében, a korrupcióellenes harcnak rengeteg járulékos, mondhatni ártatlan áldozata van, stb.) és már az is éppen eléggé zavarbaejtő, hogy Magyarországgal ellentétben az államelnök és a kormánypárt egymás ellenfeleként politizál.

Ennek ellenére – mint korábban utaltam rá – Romániában ugyanúgy semmi értelme a jobb-bal dichotomizálásnak, mint Magyarországon: szó nincs egyértelmű ideológiai választóvonalakról, legfeljebb gazdasági-politikai és egyéb érdekcsoportok markáns szembenállásáról. A román politikai paletta ugyanúgy a korrupció melegágya, mint a magyar. És ami még fontosabb: a nacionalista, populista, plebejusnak is nevezhető, baloldalinak csúfolt kormánypárt – amely kimondva és kimondatlanul tenyeréből eteti az Európa-ellenes, illiberális román ortodox egyházat, és a vidéki, kevéssé iskolázott szavazók képezik a bázisát – testesíti meg Romániában leginkább azt, amit Magyarországon a Fidesz.

Tehát visszatérve a kiindulási ponthoz: nem lehet könnyű a Fidesz-kormány szája íze szerint állást foglalni mindazzal kapcsolatban, ami Romániában történik. Egyfelől kézenfekvőnek tűnik burkolt gyurcsányozás kíséretében szemet forgatni az egyébként valóban elfogadhatatlan csendőri brutalitás fölött, és közben úgy tenni, mintha bárminemű gazemberségre csak baloldali kormány lehetne képes. Ezzel szemben egyáltalán nem ennyire kézenfekvő elismerni, hogy – Magyarországgal ellentétben – bár Romániában a 2016-os választásokat követő tüntetéssorozatok alatt mindenki arra számított, hogy csökken a demonstrációs kedv, megunják és hazamennek, egyáltalán nem ez történt.

Félreértés ne essék: a román társadalom megosztottsága semmivel sem kevésbé ténykérdés, mint a magyar társadalomé, de azért ennyivel előrébb tartanak. Akkor is, ha a romániai kivándorlás drámaiságát Magyarországnak még nem sikerült utolérnie. Sem a -20, sem a +40 fok nem akadálya annak, hogy utcára vonuljanak, pedig ott nem április 8-án rendeztek parlamenti választásokat. Ez pedig veszélyes.

Úgyhogy nehéz lehet hivatásos propagandistaként most okoskodni, hiszen bármely megszólalással óhatatlanul tematizálni kell azt, ami a Fidesz-kormány számára tabu: attól, hogy egy kormányt úgynevezett demokratikusan választottak meg, attól még simán lehet vérkorrupt, a vérkorruptság elleni tiltakozás pedig legitim, demokratikus joga mindenkinek. Egy olyan országban, ahol kilencedik éve minden vérszegény társadalmi megmozdulást, kormánykritikát azzal rúgnak szájba, hogy idegen érdekeket képviselő Soros-zsoldosok kívánják megdönteni a kétharmados, szuverén istenkirály teljhatalmát, ott nem tűnik kifizetődőnek arról lamentálni, hogy a szomszédos banánköztársaságban százezrek vonultak utcára.

Ennek ellenére örülök, hogy a közmédia szakértője mindent kételyt eloszlatott azzal kapcsolatban, hogy Romániába is Soros keze tette be a lábát felforgatási és kormánydöntögetési célokból. Remélem, Schmidt Máriát külön is figyelmezetették. Mindazonáltal jó lenne összehangolni a propagandát, hogy legalább az derüljön ki a hívők számára a kötelező gyurcsányozáson túl: szabad egyáltalán tüntetni egy olyan kormány ellen, amelyik korruptságán túlmenően karhatalmi erőszakkal lép fel a tiltakozókkal szemben. És ha nem, miért nem?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!