NEHAZUGGY

Innen már csak egy lépés, hogy le is írja valamelyik névtelen talpnyaló

H. Andrea | 2017. Január 30, Hétfő | 13:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Bámulatosan erős felütéssel kezdődik a hét az állampárti sajtóban – még Orbán Viktor Botka Lászlóra vicsorgó vérfagyasztó ábrázatán is túlmutatóan -, olyannyira bámulatosan, hogy kénytelen vagyok megemlékezni róla. Bár nem én vagyok a nemcsak foltokban barna színű nyelveket tartalmazó napos oldal elsőszámú rajongója a szerkesztőségben, ezúttal kénytelen vagyok szóvá tenni az aktuális napirendi pontot.

Ilyen siralmas vergődést, ilyen szakmai mélyrepülést sehol a civilizált világban egyetlen, az újságírással magát rokonnak tartó grémium nem vállalna be. A Magyar Idők nevű izé szerencsére nem tartozik ezek közé. Az immár Bayer Zsolttal kiegészült fideszes zászlóshajó és propaganda-szócső terjedelmes, a névtelenség jótékony takarásában gyáván megbújó cikket izzadt össze Soros Györgyék hálójáról (felhívnám a figyelmet a többes számra), amelyről kijelentik, hogy a komplett magyar közéletet átszövi.

A mondanivaló semmiképpen nem számít nóvumnak. Nem arról van szó, hogy az új esztendő legfőbb célkitűzéseként eddig nem ekézték a civil társadalmat, mint a vadak, hogy nem lengették be félig, vagy tán egészen hivatalosan, mit gondolnak ezekről a szervezetekről és milyen terveik vannak velük. Amikor Németh Szilárd, Kovács Nemsikerült Zoltán, Szijjártó Péter vagy éppen Lázár János óbégat fennhangon, hogy a senki által meg nem választottak bele akarnak szólni olyan dolgokba, amelyekhez semmi közük, az szervesen és harmonikusan illeszkedik a Fidesz kormányzásról, politizálásról, közéletről vallott felfogásába. Mondhatnám azt is: ez a természetes a fiatalból kivénhedt, demokratából illiberálisba átment köpönyegforgató, a bolsevizmusra irigykedve tekintő, önkényeskedő urak háza táján.

A nem kormánypárti sajtó beszántásának, az ellenvélemények elhallgattatásának valamennyi ismert és közismert aktusa dacára, abban még mindig van valami szóra érdemes tragikum és a teljes rothadás bűzét hordozó ambivalencia, amikor egy sajtóorgánum, azaz a civil társadalom része, jobb helyeken a negyedik hatalmi ág komponense, a fennálló hatalom kurzusát felbüfögve sározza azt a szeletét a társadalomnak, amelynek ő maga is alkotója.

Ha nem Magyarországon történne mindez, ahol már minden és mindennek az ellenkezője is megtörtént, egyidejűleg lehetne a humor forrása és a nevetsége tárgya, hogy egy médiatermék azon háborodik fel: az országban vannak olyan civil szervezetek, amelyek kormánykritikus üzeneteket fogalmaznak meg. Hogy ezeket a kormánytól teljesen független (ezért civil), a kormány ügyködéseit bíráló szervezeteket (meg is számolták őket, és több mint 60 darabot találtak) a tőzsdeguru civiljeiként azonosítanak, az már csak a szokásos fonnyadt koktélcseresznye az eltorzult, szereptévesztett médiamunkálkodás tortáján.

Azért nem gyenge lejáratási kísérlet, amit a hajlottgerincű Gajdics Ottó-féle végtermék megenged magának, midőn a teljes magyar civil szférát Soros Györggyel hozza összefüggésbe és legnagyobb bűne között a nemzeti konzervatív értékekkel szembeni kíméletlen fellépést jelöli meg. Hogy ez tényszerűen miért hazugság, az talán nem is szorul bizonyításra. Azt viszont már a maga idején leírtuk – és lám, nem kellett sokat várni rá -, hogy a konkrétan nevesített Transparency, Helsinki Bizottság és TASZ mellett az Átlátszó, vagy a 444 is sorra kerül. Meg persze mindenki más is, aki akár egyetlen fillért valaha is elfogadott Soros Györgytől. Az kivételesen most sem téma, hogy a fideszes elit hány millió forintot fogadott el egyenként és külön-külön a patás ördögtől azért, hogy idiótára képezze magát a hanyatló Nyugaton.

Ennek a görcsösen összekapirgált cikknek természetesen semmi köze nincs ahhoz, hogy a Transparency múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint a nemzeti konzervatív kormánynak sikerült hét év kőkemény munkájával Európa negyedik legkorruptabb országává fejlesztenie a rántotthús alakú, büszke Magyarországot. Mint ahogy általában sincs semmi köze ahhoz, hogy a magyar kormány bevallottan legfőbb politikája a korrupció, hogy miközben az elmúlt években napi 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra, a cicomázatlan gazdasági adatok szerint minden tekintetben leszakadtunk, hogy a munkaerőhiány és a munkanélküliség szimultán pusztítása mellett a kormány olimpiarendezésre adta a fejét, és nem tágít. Mindezek olyan kérdések, amelyek egy közpénzből működő, piaci alapon életképtelen koholmány szerkesztői számára nem létező agymenések, unalmas, balliberális aberrációk. Bezzeg Soros György(ék) civiljei, a haza ellenségei. Csak ők ne lennének.

Vicces például, hogy a Momentum Mozgalom egyetlen karakter erejéig sem kap helyet a névtelen szerző(k) által összerántott leleplezésben (nyilván róluk próbálják keservesen terelni a figyelmet, ha már a karaktergyilkosság nem volt hatásos, és bizony gyűlnek azok az aláírások), viszont mindenki más igen. A lényeg egyfelől, hogy oda fajultak ezek a szervezetek, hogy Majtényi László személyében már köztársasági elnök-jelöltet is állítottak, másfelől az, hogy a kormánykritikus szervezetek és a kormánykritikus média összefonódik. Mert például vannak olyan sorosista vadhajtások, amelyek publikálnak a hvg.hu-n. Ez tényleg nyomós érv, mert egyébként a Magyar Idők nyelvkilógatva könyörög, hogy hozzájuk írjanak, de ezek a fránya nemzetárulók nem akarnak.

Gyönyörűszép ábra illusztrálja az összefonódások hínáros pöcegödrét, a ki kivel és mennyit, azt viszont tényleg nem gondoltam, hogy ebbe a kormány előtt térdre boruló szellemi hányásba még Iványi Gábor nevét is képesek lesznek beleszőni. Azon túl, hogy a felsorolás önmagában is lenyűgöző: Átlátszó, 444.hu, Tilos Rádió, TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, Transparency International, a Közép-európai Egyetem (CEU), Krétakör Alapítvány, Háttér Társaság, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE), a Patent Egyesület, vagy az Artemisszió Alapítvány.

Az külön vicces, bár semmi kedvem röhögni, hogy a nemzetrontó civilek ördögtől valóságát alátámasztani hivatott vérszegény érvelésbe a román szociáldemokratákat is belekeverik. A populista, a Fidesz eszmeiségével számos ponton párhuzamba állítható román párt azon kezdeményezésébe kapaszkodnak elkeseredetten, amely közhasznúnak nyilvánított civil szervezetek ellenőrzését helyezte kilátásba. Hát igen, a szélsőséges baromságoknak soha nem volt nemzetiségük. Aki Soros ellen van, az velünk van. Az sem baj, ha balliberális.

Bár nem szoktam arra biztatni senkit, hogy olvasottságot generáljon barnanyelvéknek, ezt a cikket feltétlenül érdemes elolvasni és tudomásul venni egyúttal (csak azokra érvényes, akik még mindig nem értik), hogy ez a legveszélyesebb játék, amit pillanatnyilag a kormány űz. Olimpia ide, vagy oda. Egyrészt a magyar kormány propagandalapja elvitatja minden olyan sajtóorgánum, egyesület, alapítvány létjogosultságát, amely nem a fennálló rezsim álláspontját harsogja. Másrészt ellentmondást nem tűrően festi az ellenvélemények mögé Soros György patáját és ördögi lényét. Nem újdonság, de megkerülhetetlen és sokadszorra is rossz leírni: ma Magyarországon újságírók védik a kormányt saját polgáraiktól. Védik a maffiát, a korrupciót, a szegénységet, a mocskot.

Ezzel tényleg csak az az egy baj van, hogy a civil társadalom továbbra is mi vagyunk. Egyenként. Tehát amikor elhisszük, hogy egy civil szervezetnek nincs joga bírálni a kormányt, akkor azt fogadjuk el tulajdonképpen, hogy nekünk, egyszerű polgároknak sem szabad felháborodnunk az intézményesített korrupción, a nyomorúságon, a nagyipari lopáson, a fejünk fölött megrendezett olimpián, az orrunk előtt ellopott jövőn. Mert akkor mi is Soros György katonái vagyunk, máglyára velünk. Innen már csak egy lépés, hogy leírja valamelyik szervilis görény, hogy minden magyar nem fideszes állampolgárt egyenként is Soros pénzeli. Azok után, hogy bevallották a cikkben, hogy a békemenetet a kormány szervezte, én már semmin nem csodálkoznék. Totális elmebaj, mentális hanyatlás, és minden.

Nem tudom ennek a veszélyes mocskolódásnak, hol lesz a vége, de tartok tőle, hogy csak most kezdődik. Én szóltam. Megint.

Frissítés: A cikk szerzői időközben előkerültek. Éljen!

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!