Október 1,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ennek nem lesz jó vége, János

Lázár János minden csütörtökön elmagyarázza. Hogy amit látunk, az nem úgy van. Ha minden héten nem is érek rá, ezúttal lenne néhány szavam ehhez itt és most. Pénteken. Konkrétan a kormányinfón elhangzott oktatásügyet köznevelést érintő, félrevezetésügyi szónoklatról szeretnék megemlékezni, amennyiben ennek a témának nagyobb szakértője aligha termett széles e hazában. Pedig a mezőny egyáltalán nem gyenge.

A zsarolásról beszélek tudniillik, mivel Lázár János is a zsarolásról beszélt tegnap. (A videón a 19. perc körül kezdődik.) Ha nem csomagolta volna be valami visszataszító, ám annál tudatosabb hangulatkeltő mellébeszélésbe a mondanivalóját, akkor nem is Lázár János lenne és nem lenne miről beszélni, így viszont:

„(…) ebben konszenzus volt, hogy nem visszük a politikát az iskolákba és nem keverjük a gyerekeket politikai akciókba. Veszélyesnek gondolja a magyar kormány a társadalom szempontjából, ha gyerekeket használnak föl akár bérkövetelés, akár munkaóra, vagy akár munkakörülmények javítása és átalakítása szempontjából. Szeretnék  megértést kérni a szülőktől és a pedagógus-szakszervezetektől, hiszen a kormány azt mégse vállalhatja, hogy gyerekeket maguk előtt tolva kérjenek munkabéremelést pedagógusok, vagy gyerekekkel próbálják különböző szakszervezetek és érdekképviseletek a kormányzatot zsarolni. Ez nem méltányos, nem tisztességes és nem igazságos. Gyereket fölhasználni politikai célokra, gyerekkel zsarolni a kormányt béremelés vagy munkahelyi viták rendezési érdekében, nem tisztességes, nem fair és nem igazságos.”

Mondá a Miniszterelnökséget vezető miniszter és lássuk be, kevesen vannak, akiknek ennyire jól áll a szájukban a tisztesség és az igazságosság homályos fogalompárosa, mint neki. Az a helyzet, hogy négy sorban nem sikerült egyetlen komolyan vehető információt sem közölni: megy a süketek monológra hajazó párbeszéde. A moralitás már a ki nem mondott szavak mögül is eltűnt.

Mert ugyanis például londoni, svájci, vagy olasz luxusszállodákban adófizetői pénzt elverni, majd évekig nemzetbiztonsági okokra és nemzeti érdekekre hivatkozva magyarázatot nem adni a történésekre, az merő tisztesség. Az állami földeket lopásgátlás címszó alatt (hogy ne a fideszes menedzsment lopja szét véletlenül se) a holdudvarnak, a családtagoknak szétosztogatni, a tisztesség elvitathatatlan megnyilatkozása. Egy egész országot alárendelni egy tébolyult elme stadionépítési mániájának, több generációt eladósítani az orosz-magyar barátság jegyében, a paksi atomerőmű árnyékában, az érintettek megkérdezése nélkül, az igazságos. Elvitatni, hogy a tanárok hordják az iskolába a krétát, hogy foltokban kikapcsolták az áramot, hogy gyerekek nem tudnak iskolába járni a Klik nevű vízfej áldásos tevékenységének köszönhetően és úgy beállítani az egészet, mintha a szakma a gyerekeket maga előtt tolva zsarolná a kormányt, méltányos, tisztességes, meg igazságos is.

Szorgosan építeni az alternatív valóságot és a médiagépezettel azt propagálni, hogy a tanárok kizárólag a béremelésért harcolnak, hogy nem hajlandóak tárgyalni, pedig nyitottság a kormány részéről bőven volna rá és megfejelni a bűzös retorikát azzal, hogy erkölcstelen módon ráadásul a gyerekeket tolják maguk előtt paravánként e példátlan nyomásgyakorlásra, igazságos és rendre tisztességes is. Ugye, János?

A társadalmat erre a három pillére épülő csúsztatással összehangoltan a pedagógusok ellen uszítani, előre megfontoltan és álságos módon a tanárok béremelési követelését az új rezsidémonnak, a mindenki más bérére áhítozó feketeseggű helyi migránsnak beállítani és azt papagájkommandókat megszégyenítő elszántsággal lebegtetni, minimum tisztességes. De legalábbis igazságos és méltányos.

Tudjuk, hogy a Fidesz képtelen elrugaszkodni a haszonszerzés elmét homályosító dimenziójától. Értjük, hogy a munkajogi vita és egyáltalán bármilyen vitának alig nevezhető párbeszédkezdemény kizárólag arra jó, hogy aztán a másik fél mondanivalóját a másik fél ellen lehessen fordítani és kifordítani. Lehetőleg azt is, amit nem mondott. Látjuk, hogy fel sem merül annak szándéka, hogy az illetések megpróbálják felfogni a maguk kreálta probléma súlyát: nem megoldani, még belátni sem hajlandóak.

Az nem munkajogi, munkahelyi vita, János, hogy valakik tiltakoznak 25 pontba összeszedetten, ti kiragadtok belőle valamit, átfogalmazzátok füleiteknek és érdekeiteknek kedves mondanivalóvá, a többit kidobjátok a kukába, majd szakmai egyeztetéseknek álcázott ultimátumok formájában erőszakoljátok lefele a torkukon az újabb disznóságot. A vitához még akkor is két fél szükséges, ha ti hat éve elfelejtettétek e fogalom jelentését. Kompromisszumok nélkül, erőből megoldani egy súlyos, összetett, rendszerszintű kérdést, az nem munkajogi vita, vita pedig a legkevésbé sem.

Aki tárgyalni akar, aki érdemi vitát akar folytatni, az nem küldi rá a Klik tankerületi vezetőjét erőfitogtatás céljából annak az intézménynek az igazgatójára, aki élen jár abban, hogy hat év után újra hozzászokjatok a vita szó igazi jelentéséhez. De ha már ráküldtétek és volt pofátok azt mondani, hogy mindez a gyerekek érdekében történt, akkor két nap elteltével legalább neked ne legyen pofád kiállni és zsarolással vádolni a pedagógusokat. De ha már itt tartunk – szemben a Klikkel – a pedagógusok valóban a gyerekek érdekeiért állnak ki, ellentétben veled is, aki a minden bajok egyik legnagyobb forrása mellett álltál ki tegnap. Vérbeli humorzsákként nyomtad fullba a kretént, amikor a pénzhiány kapcsán a legátláthatóbb intézményként meséltél erről a monstrumról. Amelynek 17 milliárdos tartozást sikerült felhalmoznia, de természetesen nem vezetői kvalitás okozza a nehézségeket. Mert mi lenne, ha egyszer is kiállnátok és bevallanátok, hogy ezt elbuktuk, elkúrtuk, elcsesztük, ebben bizony alulmaradtunk?

Az önkritika hiányának ezen a szintjén zsarolni és fenyegetőzni csak nektek szabad. Jut eszembe: „Ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson”ömlött ki Kövér László száján a minap. Nem, dehogy zsarolt ő, csak azt mondta, ha jó helyre szavaztok, akkor lesz pénz, ha nem jó helyre szavaztok, harangoztak a városnak. Gyermekek, unokák érdekeire hivatkozva. Ki mondta, hogy aki nem szül elég unokát, az magára vessen, az ne hőbörögjön évek múltán a nyugdíjért? Ki zsarol itt kit napi szinten, a legmagasabb szintre fejlesztett cinizmussal?

Ki az, aki esőben áztatja a gyerekeket, amíg a helyi képviselő ernyő alatt megtartja ünnepi beszédét, miközben Balog Zoltán emberminiszter szintén ernyő alól elégedetten konstatálja, hogy újra átadott valamit? Ki az, aki kényszeresen óvodásokkal fényképezkedik? Ki az, aki daloló-verselő-nemzeti szalagtartó dekorációnak és biodíszletnek használja a gyerekeket különféle átadásokon, megnyitásokon, lelepzéseken és melldöngető nemzeti ünnepségeken? Ki az, aki 4 éves gyerekekkel megénekelteti a vadonatúj kormányablakot? Ki az, aki szerint a gyereknek az a dolga, hogy vigyázzállásban dicshimnuszt énekeljen a helyi kiskirály legnagyobb örömére? Ki az, aki ótvar módon bevitte a politikát az iskolák-óvodák falai közé és a gyerekeket használja fel mindennemű, politikával szorosan összefüggő érdekeire?

Amikor a Fidesz színe-virága mások óvódás- és iskoláskorú gyerekével tapsoltatja magát a soha véget nem érő sikerektől hangos jelen valamennyi kilométerköve mellett állva, az rendben van. Amikor ugyanennek a gyereknek a szülője, tanára áll ki azért, mert a sikerektől hangos jelenben gyereke, tanítványa jövőjét zúzzák apró darabokra a Klik vízfejének súlya alatt, az zsarolás. Ugye, János?

Ha lenne értelme, azt mondanám: óvnálak ettől a lekicsinylő, arrogáns, perverz hatalmi erőszaktól, de főleg attól a szereptévesztéstől, amelyben a többiekkel együtt te is szenvedsz. Hogy valamiért azt hiszitek, ezek az emberek, kicsik és nagyok vannak értetek, nem ti értük. Mert sokminden lemegy ennek a népnek  a torkán, ha csak saját magáról van szó, talán évekig is képes döglődni a végtelen várólista legalján és zokszó nélkül tűri, hogy eltapsoljátok mindenét. Ha viszont a gyerekéről van szó – lehet ugyan, hogy későn eszmél -, de végül a tűzbe megy érte. Lehet ásni az árkokat naponta, meg lehet próbálni szembeállítani az egész társadalmat a pedagógusokkal, a gyerekeket saját tanáraikkal, lehet a szülőket az iskola ellen hergelni.

De nem a végtelenségig. Úgyhogy most szólok: ennek nem lesz jó vége, János.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!