December 14,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Naponta felnyalni a nemzeti együttműködés rendszerének összehugyozott padlóját

A sokáig méltatlanul leszart, a kormány értetlenségnek álcázott érdektelenségével szembesülni kénytelen pedagógustársadalom – szülőkkel, diákokkal, más ágazati dolgozókkal és egyszerű szimpatizánsokkal együtt – a Kossuth téren adott hangot szombaton annak, hogy betelt a pohár.

Közben a köz(pénzből) lakájmédia a rengeteg csoki- és mangalicafesztivál okán úriasan elhallgatta az eseményt, a hatalom pedig kényelmesen sunyult a szombati ebéd illatába burkolózva. Kivéve Palkovics László oktatási államtitkárt, aki sietett a demonstrációval párhuzamosan okafogyottnak nevezni az indokolatlan hőbörgést. Mert amit ő és az apparátus nem hajlandó megérteni, az egyszerűen f*szság.

Bár a Fidesznek összességében csak a szokásos adag gyurcsányozásra és elmúltnyolcévezésre futotta a tegnapi napból, azért előrángattak egy szolgálatos megmondóembert (ezúttal nem Németh Szilárd kulturális bölcsőt), akire rábízták a bomlasztás, lejáratás, uszítás nemzetileg hálás feladatát. Pósán Lászlónak hívják a kiválasztottat, ő az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (nem sűrűn hallottuk a nevét, biztosan megöli a munka, nem ér rá szerepelni), aki verbálisan rúgott egyet a Pedagógusok Szakszervezetébe (PSZ), ha már szombaton is dolgoznia kellett.

Orbán Viktor balján Pósán László (fotó: Facebook)

Az álmosító szobahőmérsékletre beállított mikrofon mögül, a nagy lovon ülve arról tájékoztatott, hogy természetesen politikai indíttatású és okafogyott dologról van szó (ezt már ekkor tudtuk, de soha nem lehet elégszer elmondani), annál is inkább, hogy 2008-ban. Gyorsan megnéztem a naptárt és kiderült, hogy 8 éve elmúlt már az, amiről beszél, de azért mondta tovább: a PSZ 2008-as, a pedagóguspálya presztízsének visszaállítására vonatkozó kongresszusi határozata éppen most valósul meg a szemük előtt kibontakozó tündérmesében, aki pedig a 2010 előtti állapotokhoz akar visszanyúlni az vagy akkor nem mondott igazat, vagy most hazudik.

És különben is rezsicsökkentés, családi adókedvezmény, szja-csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény. Vagyis mivel a hálátlan, elégedetlen, igazmondásra képtelen tanároknak is csökkent a rezsijük, akkor minden rendben. De mert tényleg ennyire fújják ezt a bürokratikus túlterheltséget, ám legyen: a kormány nagyvonalúan kész megszüntetni azt. Viszont vegyék tudomásul: nem szándékoznak visszaállítani a 22 órás kötelező óraszámot, sem a 18 százalékos béremelést végrehajtani, ugyanis

„a rendszerváltozás óta soha nem látott béremelésben részesültek a pedagógusok, a demonstrálók újabb bérkövetelése már az adófizetőket terhelné.”

A társadalom különböző csoportjai közötti árokásásban mindenkinél jobban teljesítő Fidesz ezúttal egy n-ed rangú politikusát tolta előre parasztként a sakktáblán és adta a szájába azokat a veretes csúsztatásokat, amelyekben mindenek dacára töretlenül bízik. A Fideszben hiszik, hogy ha sikerül a magyarokat a pedagógusok ellen hergelni és elhitetni velük, hogy ezek a pofátlan gyökerek mindenki más kárára akarnak nagyobb jövedelemhez jutni, csírájában elfojtják az elégedetlenséget. A pofátlan gyökerek meg elfáradnak, hazamennek és mindenki elefelejti, hogy egyáltalán volt itt valami probléma. Ráadásul az első vonal arcvesztés nélkül megússza a balhét (a rinocéroszbőr vastagságú pofa egyébként is évek óta bármit elbír), Pósánnak meg amúgy is mindegy. A Fidesz bázisát ilyen emberek adják: akiknek megfelelési kényszer szülte seggnyalási viszketegsége minden szakmai, erkölcsi szempontot eltapos.

Ha Németh Szilárd, Kósa Lajos vagy Mészáros Lőrinc mondaná ezeket az öntudatlan butaságokat, akkor sem lenne kevésbé súlyos, de legalább nem érné az embert a gyomorszájon rúgás erejével. Viszont amikor egy középiskolai tanárból egyetemi adjunktussá, majd doktorrá avanzsált történészből jön ki ez a suttyóság, abban mindig van valami lehangoló. Pósánnak nem először hagyják el a száját értelmiségihez méltatlan marhaságok, tavaly például a tankönyvellátás gondjai körüli vitában szólalt meg. Az egységes tankönyvek szükségessége mellett érvelve, így szólt:

„a Nemzeti Alaptantervben rögzített kompetencia és tudáskör az viszont egy sztenderd, tehát nincs kétféle másodfokú egyenlet, meg nincs kétféle kovalens kötés. Csak, hogy világos konkrét dolgokról beszéljünk. Vannak tények, amelyek minden tankönyvben ugyanolyan tartalommal kell, hogy szerepeljenek.”

De, b*zmeg, Pósán, igenis van többféle kovalens kötés, ám ez most tökmindegy, egy történésztől nem várom el, hogy beszélje a kémia nyelvét. Azt viszont még a legaljasabb politikustól is elvárom, hogy oktatói, pedagógusi múltját-jelenét ne hányja telibe azért, mert gerinctelen politikusnak lenni kifizetődőbb, mint alulfizetett tanárnak. Egyúttal Klinghammer István fideszes ex-államtitkárnak is üzenem: az okos, erkölcsös pedagógust nem a borotválatlanság és a kockás ing megléte vagy hiánya teszi, de ha igen, akkor a miniszterelnök úr feltétlenül buta és erkölcstelen ember. Igaz, egyáltalán nem a focimeccsre, disznóölésre vagy katasztrófamentésre használt kockás inge okán.

Szóval hogy van ez, Pósán doktor? Hogy van ez az adófizetőket terhelő pedagógusi bérkövetés? Hogy van ez a rendszerváltás óta nem látott, három lábon járó csoda? Elmondom, hogy van. Az utolsó komoly béremelést 2002 szeptemberétől hajtotta végre a Medgyessy-kormány, amikor  átlagosan 50 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bére és adómentessé vált a minimálbér. Egyebek mellett akkor  vonták vissza az Orbán-kabinet döntését az állami földek eladásáról, amely földeket azóta eladták, vagy legalábbis most adják el saját maguknak a szemünk előtt. Persze, ez nem ide tartozik, de kicsit mégis.

Jó lenne tudni, milyen alapon vádolja a Fidesz hazugsággal a pedagógusokat, amikor ő maga naponta köpi szembe az embereket, a fentihez hasonló rágalmak és hazugságok tömkelegével? Vajon mond valamit Pósánnak, Palkovicsnak, Orbánnak, Balognak, Lázárnak, Czunyinénak, Klinghammernek és az összes többi szorgos pártkatonának, szócsőnek, melldöngető szellemi szakmunkásnak az alábbi táblázat?

Igen, az OECD tagországai közül Magyarországon keresnek a legkevesebbet a tanárok. Nem tudom, mennyire hízelgő és soha nem látott dicsőség Mexikó, Chile és Kolumbia nyomában kullogva bizonyítani a világnak, hogy mi ennyire nagyon megbecsüljük a pedagógusainkat. Igen, a fenti táblázat a vásárlóerő-paritáson alapuló számítást tartalmazza és azt mutatja, hogy a helyi árszínvonalhoz viszonyítva hogyan lehet megélni a bérből.

De ha már ennyire nagyon megbecsüljük őket, nem lehetne, hogy dr. Pósán László, országgyűlési összkomfortos fotelben pöffeszkedő pedagógusok szégyene önmérsékletet gyakorolna a pártutasítás ellenében? Ha már nem sikerült önmérsékletet gyakorolni az emberi középszerűség alulról szagolgatásában, lenne kedves elmagyarázni, hogy a Bicskéig meghosszabbított felcsúti kisvasút kit terhel, amennyiben – valamilyen csoda folytán – nem az adófizetőket terheli? És a miniszterelnök úr Várba költözése? Matolcsy György magánhadserege és műkincsgyűjtő mániája? A mindannyiunk örömét szolgáló stadionok? Vajon kit terhel Mészáros Lőrinc vagyonának gyarapodása? Az állami propagandát orrvérzésig nyomató közmédia? Az el- és kitartott médiagyárba ölt állami hirdetések? Kit terhel Habony Árpád Ibizán eldorbézolt munkanélküli segélye? Kit terhel az Orbán-család saját lábon állása? Az állami vezetők 5 milliós bérplafonja kinek a fejére szakad hamarosan, Pósán elvtárs?

Ne fáradjon a válasszal, nehogy megerőltesse magát. Az okafogyott tüntetés résztvevői pontosan tudják: a jelentős költségvetési források elosztásáról, a piachoz való hozzáférésről döntő, a demokratikus döntésekből mindenki mást kizáró, mindenható Fidesz-kormány tagjainak, rokonainak, barátainak soha nem látott meggazdagodása és pofátlanul fényűző életmódja ugyanazokat az adófizetőket terheli, akiket most mindenáron a pedagógusok ellen próbálnak hergelni.

Fölösleges ezen fáradozni és emberi becsületből, szakmaiságból minden nap megbukva felnyalni a nemzeti együttműködés rendszerének összehugyozott padlóját. Immár széleskörű társadalmi konszenzus áll amögött a meggyőződés mögött, hogy a hatalommal vissza lehet élni, de egyáltalán nem érdemes. Abba eddig még mindenki belebukott. Előbb, vagy utóbb.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.