December 24,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Az a büdös nagy igazság, hogy a magyar családok egyre növekvő hányada érzi egyre otthonosabban magát az Egyesült Királyságban

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az történt, hogy miután a kormány átverte a kerekasztalosdival őket (nem azt nyújtották be a közoktatási törvény módosításában, amiben a kormány és a szakszervezet megállapodott), többezer pedagógus tüntetett szombaton Budapesten. Mindeközben a kormány némely tagja különböző szemfényvesztő rendezvényeken vett részt, szónokolt és a nagyotmondások terén hihetetlenül jobban teljesített.

Rétvári Bence államtitkár például a Családháló internetes portál díjátadó ünnepségén tartott hegyibeszédet. Nem a Családhálót tüntették ki, hanem a Családháló nevű, néhány tízezer felhasználó által frekventált internetes oldalt tüntetett ki másokat. Konkrétan a gyermekvállalásért, gyermeknevelésért, a gyermekek egészségéért tevékenykedő szakembereket, intézményeket.

Hogy kapott-e felhatalmazást bárkitől  Rétvári arra, hogy a nevében beszéljen, az nem derült ki, de fogai kerítésén elég sok zavarbaejtően aljas hazugság csúszott ki, mint például az is, hogy

„egyre többen érzik, hogy Magyarország igyekszik családbarát országgá válni.”

A gyengébbek kedvéért azt is elmesélte, hogy a Családháló.hu és a kormány célkitűzései hasonlóak: segíteni a családokat, hogy minél otthonosabban érezzék magukat az országban. Mondjuk azt el nem tudom képzelni, hogy egy 60-80 ezres olvasottságú oldal körülbelül mit tud tenni azért, hogy Jocó és Manyika ne meneküljön amerre lát, hanem itt maradjon és sok szép utódot nemzzen Kövér nagypapának, de mindegy is. Nincs az a haszontalan látszatintézkedés, amire ne lehetne mindenféle teljesítmény hiányában is hűtlenül szórni a köz pénzét.

Az Emmi államtitkára folytatta: családi típusú adózás, ingyen tankönyv, ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés, mind-mind olyan kormányzati jótétemény, ami messzire görgeti a Jocó és Manyika családalapításának útjában álló akadályokat. Ennek a sok földi jónak tudható be – így Rétvári -, hogy az utóbbi években 1,34-ről 1,41-re nőtt a termékenységi arányszám, 2014-ben 3,2 százalékkal több gyerek született, mint korábban, ezen kívül nő a házasságkötések, és csökken a válások száma is.

A legszebb Bencike szájából azonban mégiscsak az a fennkölt gondolat volt, hogy „mindezek csak számok”, sehol sem csak azért születnek gyerekek, mert széleskörű a családtámogatások rendszere, hanem azért, mert az emberekben van egy „életigenlés”, a családok hisznek a jövőben. A kormány csak hozzátehet ehhez, segíteni tud.

Értjük, Bence. Csak kár, hogy megint hazudsz és amiben éppen nem hazudsz, az a valóságnak egy szeletkéje, amit elfelejtettél kontextusba helyezni. Tudjuk: mindezek csak számok, de Magyarországon soha nem született olyan kevés gyerek, mint a dicsőséges fülkeforradalom évétől errefelé. Tudjuk, az elmúlt nyolc év öröksége, de le kellene tenni azt a féltéglát, amivel a mellkasodat verdesed már megint.

Élveszületések száma: 2006 – 99 871, 2008 – 99 149, 2010 – 90 335, 2011 – 88 049, 2012 – 90 269, 2013 – 88 689, 2014 – 91 510, 2015 – 91 700

Azt is elfelejtetted megemlíteni, hogy a 2014-es statisztikai adat, amit kiragadtál hat éves kormányzásnak alig nevezhető merényletsorozatotok vívmányai közül úgy teljes, hogy tavaly már csak 0,2%-al volt nagyobb az élveszületések száma, mint egy évvel korábban, ellenben az elhalálozási arányszámot sikerült visszaküzdeni a 2006-os szintre (131 600).

Elfelejtettél szólni arról, hogy az életigenlés kegyetlenül alábbhagyott, ha ugyanezt a 2006-os referenciaévet vesszük figyelembe, amikor is legalább 9%-al született több gyermek, mint az ügyködéseitek csúcsának kikiáltott 2014-es évben. A legszomorúbb mégis az, hogy egyáltalán nem számít mesébe illő, vagy kirívó adatok ezek: az átkozott gyurcsányi években – konkrétan 2009-el bezárólag – több gyerek született, mint amióta bűnszervezetre hajazó klánokba tömörülve égetitek fel az országot.

Az, hogy Németh Szilárd még nem húzta fel a kerítést a nyugati határra, nem jelenti, hogy ez az ország családbarát volna. Az, hogy 6-7 darab számjegyű magyar hagyta el az országot és abból sikerült 105 darab fiatalt hazacsábítani, nem siker, de fényes tragédia. Az, hogy Kövér László unokái Angliában, Ausztriában, Skóciában, Németországban, Franciaországban, Írországban, vagy éppen az ezerszer elátkozott USA-ban kívánnak megszületni, azt semmilyen jövőbe vetett hit nem képes megváltoztatni. Az, hogy a középiskolások 20%-a külföldön tanulna tovább és akik már kint tanulnak egyáltalán nem terveznek hazaköltözni, egyáltalán nem igényel téglaporos mellveregetést, sem tömjénfüstöt, Bence.

Az a büdös nagy igazság, hogy a magyar családok egyre növekvő hányada érzi egyre otthonosabban magát az Egyesült Királyságban, Németországban és mindenhol máshol, ahol a rengeteg kormányzati pofázást és jobban teljesítéstől hangos propagandát a valóság helyettesíti. Ezek között nincsenek tömött sorokban azok, akik lóhalálában igyekeznének hazavágtatni egy kis Túró Rudiért, vagy pacalpörköltért.

Az arcátlan, pofátlan melldöngetéseddel szemben tény az, hogy rengeteg gyermek hiányzik innen és az elkövetkezendő években még jobban fognak hiányozni. Ha a képet teljes egészében néznétek, ha a hosszútávú folyamatokra és nem csak a holnap ellopható milliárdokra koncentrálnátok, ha nem tekintenétek elintézettnek a szakpolitikai döntéseket azzal, hogy minden látszatintézkedéseteket a család, haza, nemzet, kereszténység homályos sokszögébe csomagolva akarnátok sikernek nevezni, láthatnátok, hogy a helyzet reménytelen és legalább tragikus is.

A népességfogyás nem állt meg, viszont egyre riasztóbb méreteket ölt, miközben ti fél éve kiröhögitek, időhúzásra játszva átveritek a pedagógusokat és könyöradományokkal meg államosított nyomorúsággal próbáljátok befogni az egészségügyi dolgozók száját. Ha mindeközben véletlenül nem piócaként szívnátok az adófizetők vérét, akkor is drámai lenne a helyzet. Az, hogy néhány pasaparki, vagy felcsúti családnak bejött az élet, hogy ők féllábon is otthonosan érzik magukat, sem Jocót, sem Manyikát nem vigasztalja.

Ti csak adogassátok át a díjaitokat, mondogassátok a hegyibeszédeiteket és győzködjétek magatokat, hogy minden rendben van. Ezt a pusztítást már nem lehet büntetlenül megúszni. Neked se, Rétvári. Jocót és Manyikát se lehet a végtelenségig hülyének nézni.

Ja, amúgy külön borzasztó ez a házasságkötésekről és válásokról szóló melldöngetés attól a Rétváritól, aki papíron 24-ből 24 órán át a házasság és a család védelmezője, a homoszexuális egyenjogúság egyik legnagyobb ellensége, de a kereszténydemokrata tanítások ellenére, ő maga képtelen volt együtt élni feleségével. Álszent köpönyegforgatás, Fidesz-KDNP a neved.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.