De ma reggel legalább bekapcsoltam a kávéfőzőt, nem csak vártam, hogy kicsorogjon belőle az életmentő nedű. Ez mondjuk tegnap nem jött össze egyből, de kettőből se, úgyhogy igenis van hírértéke. Jó reggelt mindenkinek, aki változatlanul olvas minket, akkor is, ha néha nem esik egybe az olvasnivaló a véleményével, vagy pontosabban a vágyaival. Én például naponta olvasok olyasmit, amitől rosszul vagyok, igaz, ez magánügy. De azért szerintem az annyira nem valóságtól elrugaszkodott, máglyára vele típusú meglátás, hogy valaki arra figyelmeztet: érdemes azon elgondolkodni, hogy ha Orbán rendszerét sikerül is megroppantani/leváltani április 8-án, akkor 9-én reggel mire ébredünk. Április 9-én reggel 8 órától már minden rendben lesz? Igen, két éve arról beszélünk, hogy ez így nem jó, ez egyre rosszabb, ebből tragédia lesz, mert már most is sok tekintetben ez tragédia. De a vágyainkat a valósághoz kell mérni, nem pedig az álmainkkal mérni a realitást. Mert abból csalódás lesz. Abból mindig csalódás van. Ez történt a rendszerváltás után is. Sokan csodára vártak, és a csoda nem érkezett meg magától, és most sem fog. És senki nem fogja megmondani, hogy mit kell tenni, mert éppen ettől nem volt képes kifejlődni a demokrácia, ezért sikerült egy elvetemült bűnbandának hazavágnia azt a törékeny valamit, ami még 20-25 év után sem volt képes gyökeret ereszteni. Hogy mindenki arra várt, neki mondják meg mit kell tenni, és ha nem tudják megmondani, akkor inkább hallgassanak. Márpedig a döntéseinket mi tudjuk egyenként meghozni, a felelősséget ezekért a döntésekért pedig nem érdemes másra hárítani. Tudom, hogy közhelyes, de annyit talán megér, hogy mielőtt ütnénk, vagy megsértődnénk, belegondoljunk: és azután mi lesz?
Egyelőre sajnos még ott sem tartunk, hogy értelme legyen arról beszélni, azután mi lesz. Mint tudjuk, a hős nemzetvezető, aki hívei szerint nem csak Magyarország, de egész Európa erős embere is, akit irigyelnek, akire felnéznek, aki a tempót diktálja az európai kreténeknek, kihagyta a davosi Világgazdasági Fórumot, arra egyedül a toporzékolásügyi minisztert delegálta. Elég jól is tette, még akkor is, ha mindenki ott volt, aki fontos és számít (azért nem ártott volna pár vágókép, amin Trumppal hetyeg), az ő patásördög ellensége, Soros György is jelen volt. És nem csak jelen volt, hanem beszélt is. Többek között a magyar belpolitikai helyzetről (via Index):
Orbán Viktor megvásárolta az MSZP vezetőit és a feltörekvő kis pártokban is vannak kémei, így nagyon nehéz lesz összefogniuk és elérniük a kormányváltáshoz szükséges szavazatszámot, ezért valószínűleg idén is a Fidesz nyeri majd a választást.
Nem állítom azt, hogy Soros György az igazmondó juhász és amit mond, azt kőbe kell vésni, bár az sem elhanyagolható, amit a Financial Times Orbán-portréjához hozzátett, de azért gondolom, senkit nem lep meg ez a kijelentés. Akkor sem, ha lesújtó és borzasztó. Ha ehhez hozzávesszük, hogyan és miért bukott meg Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, akkor talán még tisztább a kép. És akkor most a feltörekvő kis pártnak számító LMP-ről még egy szót sem szóltam. Nem tudom bizonyítani, hogy bármely ellenzéki pártot megvásárolta Orbán, vagy sem, de ami látszik, ami a választások előtt az ellenzék állapotán külső szemlélő számára lászik, az legalábbis aggasztó. Ha a realitás talaján állva szemléljük, elborzasztó.
És bár nem gondolom, hogy az univerzumot Soroshoz kellene igazítani, de akkor is több mint sokatmondó, hogy Financial Times hasábjain, a nemzeti tudatrepedés egykori pártfogója, mára esküdt ellensége ezt állítja:
Orbán akkor tért igazán rossz útra, amikor gazdaggá tette az apját azzal, hogy kvázi monopóliumot biztosított neki útépítési anyagokra, amivel hatalmas vagyonra tett szert. Ekkor kezdte kiépíteni a maffiaállamot. Ekkor szerezte meg igazán a hatalmat.
Pont azért durva, mert nincs benne semmi újdonság. Mindenki tudja, és nem történik semmi. Jó, a propagandászok már megcáfolták. Nem igaz. Soros ordasat hazudott és megtámadta Orbánt. Nem is igaz, hogy idősebb Orbán tulajdonában van a teljes magyar kőfejtés és agyagbányászat, mert a részesedése csupán 4-6 százalék. Ők megnézték, és 2015-ben csak ennyi volt. Hogy ki a franc beszélt 2015-ről, az mindegy is, azért mi legalább tudjuk, hogy Győző elvtárs nem ma kezdte el űzni az ipart, nem most lett dúsgazdag.
Azért szögezzük le még ezt is: miközben a világ gazdasági és politikai elitje Davosban cserélt eszmét, Orbán az Országházban fogadta Milo Djukanovićot, a montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja elnökét, aki korábban a balkáni állam államfője, illetve miniszterelnöke is volt. Ez csak annyiban érdekes, hogy a tényfeltáró újságírókat tömörítő nemzetközi szakmai szervezet, a Szervezett Bűnözés és Korrupciójelentő Projekt (OCCRP) 2015-ben a világ legkorruptabb politikusának választotta Milo Djukanovićot. Van még kérdés? Ja, jó.
Igen, ami most van, az kétségtelenül tragédia. Akkor is, ha a Horthy-miséről letettek a nagyszerű keresztény értelmiségiek. Arról, hogy miként tettek le róla, később részletesen is szó lesz, úgyhogy nem térek most ki rá. Tragédia és felfoghatatlan mélysége , hogy egy állampárti képviselő iskolai kampányrendezvényét méhnyakrákellenes előadásnak álcázza. Sokszor volt már szó arról, hogy hova vezet az, ha az ország fejlődését szolgálni hivatott erőforrásokat egy szűk réteg ellopja, saját maga gazdagodására fordítja úgy, hogy ráaádásul törvényesíti az elvetemült korrupciót. Ez csak azért lehetséges, mert a soha korábban nem tapasztalt gátlástalanságra és erkölcstelenségre épül a rendszer. Amikor bizonyos Csöbör Katalin miskolci fideszes képviselő odáig fajul, hogy a diákok átverésével, egy nemes cél mögé bújva tolja a Fidesz retkes választási kampányát az iskola falai között, az maga a morális pusztulás.
Amikor valakik Horthy-misélt kívánnak celebrálni azon a napon, amikor a világ a holokauszt áldozataira emlékszik, az maga az embertelenség feneketlen pöcegödrének egyik legsötétebb bugyra. Itt már nem csak arról van szó, hogy könyékig turkálnak egy ország zsebében, itt az embertelenség húrjainak folyamatos pengetése a probléma. Amikor a fideszes szennylapok és az egész istenverte propaganda azon hörög, hogy a liberálisok megint moralizálnak, azok a senkiházi hazaellenes rohadékok és Soros-csicskák, akkor minden egyes alkalommal azt vonják kétségbe, hogy létezik egy erkölcsi minimum, ami akkor is evidencia, ha más a politikai meggyőződésünk. Az, hogy az egyház embere a szószékről ne azt pofázza bele az arcunkba, hogy kire kell szavazni, az egy evidencia, amit átíveli a politikai salakot. Jóérzésű embernek forog tőle a gyomra. Pont.
Estig tudnám folytatni, de szerencsére az egész nap rendelkezésre áll, úgyhogy most abbahagyom, hogy folytathassuk. Szép napot mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.