Szép estét! Előre szólok, hogy hagyománytiprást készülök elkövetni. Kivételesen nem foglalom össze a napot (ennek a reggeles kolléga szerintem igencsak örülni fog, mert marad neki téma), hanem kifejtem a gondolataimat Orbán Viktor legújabb pofátlanságának újabb megnyilvánulása örömére.
Átadták a Hagyományok Háza székhelyét. Ez így volt benne az MTI hírben, tehát így is történt. Orbán Viktor természetesen jelen volt, szónokolt (a kolléga meg is emlékezett erről) és a többi sületlen baromság mellett az alábbi orbáni bölcsesség hagyta el az ő szájszervét:
az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz
Kösz, drága csúti barátom! Tényleg már semmi más nem hiányzott ennek a hagyományőrző országnak mint az, hogy sufnijogászok és kocafocisták határolják be az életét. Három generáción átívelően. Mert ugye ezek szerint Orbán Viktor tőrőlmetszett magyar, hiszen az unokái magyarok. Merthogy a gyerekei itt élnek. Lássuk be, bolondok is lennének máshová menni. Sehol nincs olyan sarka a bolygónak, ahol nulla teljesítménnyel egy családi ház árának megfelelő pénzért vásárolhatnának karórát maguknak. Sehol. Csak itt. Tehát ők teljesen magyarok, a gyerekeik is magyarok és a gyerekeik nagyszülei is megkapták a jogot arra, hogy magyarok legyenek.
Ezzel szemben én mától kezdve nem vagyok magyar. Mert a gyerekeim nem itt nyomorognak, hanem más országban élnek. Jól és boldogan. A párjuk nem magyar, ha unokám születik, ő sem lesz magyar. Félig magyar lesz, mert majd az édesanyjuk joggal érzi úgy, hogy az ő jogán az a gyerek angol, vagy spanyol. Is. És magyar is. Mindkettő és egyik sem. Tehát én már nem lehetek magyar, a gyerekeim sem lehetnek azok. Megszűntünk magyarnak lenni, mert a csúti így döntött.
Ha csak az alsó hangon 600 000 elvándorolt fiatal – nem mind fiatal, de döntően az – családjára gondolok, egészen rémületes szám jön ki. Egy embernek többnyire van két szülője és négy nagyszülője. Az hat olyan családtag, aki mostantól kezdve nem magyar. Több mint 3,5 millió embert nyilvánított Orbán Viktor nem magyarnak. Hiszen még ha a külföldön élő társa magyar is, a gyerekeik már nagy valószínűséggel abban az országban születnek, tanulnak, élnek. Oda tartoznak. Akkor is, ha beszélnek magyarul. Annak pedig nem túlságosan nagy a valószínűsége, hogy egy másik országban felnövő fiatal majd magyar társat választ magának. Márpedig ha így lesz, akkor a szüleit máris kiírta a magyarok névsorából. De itt nem áll meg a történet. Hiszen ha már az én gyermekeim nem magyarok és én sem vagyok az, az én szüleim, nagyszüleim és az ő őseik sem azok. Visszamenőleg. Majd kimegyek a temetőbe és közlöm velük. Mert Orbán Viktor azt mondta. Mert ő meghatározta, eldöntötte, kinyilvánította. Volt pofája hozzá.
Abban az országban, ahol a magyarnak minősülő Orbán Viktor lánya 12 millió forintos karórában villog az alattvalók előtt, az ő édesjó apja magánrepülővel jár meccsre és ahol (ugyanarról az országról beszélünk) mostantól a hajléktalanok ócska plédjeit, ruháit, szigetelőszalaggal egyben tartott cipőit meg lehet semmisíteni – hamarabb, biztosabban megfagy a szerencsétlen – én nem is akarok magyar lenni. Én sem, a gyerekem sem, az unokám sem akar magyar lenni, ameddig egy korrupt, valóságtól elrugaszkodott, küldetéstudat-hasadásos megélhetési döntheti el, hogy ki a magyar, ki az ember.
Egy olyan országban, ahol egy emberileg és erkölcsileg egyaránt selejt lehet a miniszterek elnöke, aki aztán önmagához hasonlóan gátlástalan figurákkal veszi körül magát és annyira elborul az elméje, hogy úgy véli, ő maga alkalmas, képes és még joga is van ilyen kérdésekben dönteni, rohadtul pocsék érzés magyarnak lenni. Nem azért, mintha az szégyen, vagy dicsőség lenne. Hanem azért, mert a világ az ilyen pódiumon ugráló szerencsétlenek alapján ítéli meg az ország lakóit. Én ebből szeretnék kimaradni.
Mai cikkeink:
Összeszorított végbéllel, lehajtott fejjel
Kinek juthatott eszébe ez a baromi ötlet, és mit akarhat vele?
Valaki szóljon a főnöknek, hogy már megint hazudik, és már nagyon unjuk
Az is igaz, hogy a Zeneakadémián nem lehetne buggyos gatyában szotyolát köpködni
Megérkeztünk, körbeértünk, mindenki fusson, amerre lát
A gazda bekeríti házát (Új barbár század jövetelére)
A nap kommentje Ferenctől:
Látványtervben világhatalom vagyunk….(Az árából máshol megépítik magát az épületet…)Itt jó esetben valamit,ami kicsit hasonlít rá..
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.