Augusztus 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kocsmai trollok cinikus böfögésével vetekszik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 890,629 forint, még hiányzik 2,109,371 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem hiszem, hogy van élő ember, aki idén (vagy bármikor) annyit levelezett volna az ellenségeivel, mint a felcsúti illetőségű magyar miniszterelnök. Az különösen hajmeresztő, hogy a karácsonyi keresztény áhítat és a szilveszteri habzsidőzsi között is azon izzad, hogy még véletlenül se hagyjon válasz és kioktatás nélkül egyetlen őt érő kritikát sem. Márpedig a kritikákért keményen megdolgozott az idén (is), egyáltalán nem zavarta össze, hogy világjárvány van, és hatalomtechnikázás helyett válságot kellene kezelni.

Azt kicsit hiányolom, hogy most éppen megint a szerencsétlen Manfred Weberbe rongyolt bele, miközben nem reagált például a Le Figaro francia KONZERVATÍV lap minapi cikkére, amelyben arról értekezett a szerző, hogy őfényességének nincs helye a nyugati politika főáramában. Szerintem ez sokkal súlyosabb állítás, mint az, amit a néppárti frakcióvezető rendkívül visszafogottan úgy fogalmazott meg – válaszul arra, hogy a dakota-kipcsak főkeresztény a Welt am Sonntag című német KONZERVATÍV hetilapnak adott december 20-i interjúban újra megsértődött a magyar nép nevében Weber -, hogy Orbán politikája (értsd: az Európai Unió fejőstehénként kezelése, a kulturkampf és a kirekesztés) téves út. Abba most ne menjünk bele újra, hogy tavaly márciusban Weber egy szóval nem beszélt a magyar népről, következésképpen Orbán és sleppje már akkor is az elferdített valóság ellen küzdött, midőn a magyar nép szoknyája mögé bújva toporzékolt, hogy a szóban forgó vérig sértette mimagyarokat.

Szóval miután Sorost két felvonásban, szintén nyílt levelek formájában kiosztotta, ma ott tartunk, hogy az óvodás színvonalú, szánalmas üzengetés és kakaskodás legújabb epizódjaként a nemzet önjelölt íródeákja – akinek nem mellesleg csilliárdos médiabirodalom szolgálja a fennállását, aki szemrebbenés nélkül einstandolta és használja pártpolitikai célokra a közmédiát – a szintén elfideszesített állami hírügynökség (MTI) felületén, nem először SZAMIZDATKÉNT (!) felcímkézett írásban vagdalkozik, mert Weber szerint az ő politikája téves út.

Változatalnul képes vagyok rácsodálkozni: a mindent túlüvöltő brutálkétharmados hazugsággyára ellenére képes szamizdatozni a jóember. Egyszerűen hihetetlen. A tartalom meg olyan, amilyenné a Habony Művek leküzdötte a hivatalos kormányzati kommunikációt: kocsmai trollok cinikus böfögésével vetekszik. De legalább már az első két mondat is hazugság, megint nem fért bele, hogy legalább arra reagáljon, ami elhangzott:

Manfred Weber a németországi nyilvánosságban tévútnak minősítette Magyarország politikáját. Ez a politika tíz éve irányítja Magyarországot. 

Vagyis Orbán=Magyarország, Orbán politikája=Magyarország politikája. Mert okos, tisztességes és bátor politikus nem megsértődik, hanem vállalja a saját felelősséget az alkotmányozó többsége és a korlátlan felhatalmazása segítségével meghozott döntéseiért, és nem tolja maga előtt a népet és az országot, hanem – ha már muszáj állandó harci készültségben tartani a tábort – legalább egyes szám első személyben hányja az epét. Ha már ennyire ráér, ennyire jól kezelte a válságot, ennyire nem maradt tennivaló december 30-án, mint újra kioktatni, jótanácsokat adni, a vitában fel sem merült vonatkozások mentén öklöt rázni. Mivel azonban a tisztesség és a bátorság ezek szerint (eddig is tudtuk, csak nem akartuk elhinni) nem tartozik a kereszténynemzetikonzervatív értékrendbe, marad a hazugságra épülő hazug érvelés. Miszerint Manfred Weber „neheztel Magyarországra”, és „bennünket okol, amiért nem teljesültek az Európai Bizottság elnöki székét megcélzó ambíciói”.

Attól eltekintve, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral akkor sem, ha nyolcvankilencezredszer is ezt állítja, és attól is eltekintve, hogy konkrétan Orbán Viktor és a vele szövetkező visegrádiak, valamint Macron francia elnök buktatta meg Webert és a csúcsjelölti rendszert, úgy szép és úgy kerek ez a Szamizdat Nro.5. néven futó levél, hogy valóban felér egy boldog új évvel. Ha belerohadunk is. Álljon itt a maga tökéletességében, a maga elképesztő állításaival:

A COVID kezdetéig 12 százalékos munkanélküliséget 4 százalék alá, az államadósságot 84 százalékról 66 százalék alá csökkentettük, a minimálbért több mint kétszeresére emeltük, az átlagbért pedig közel megdupláztuk, miközben a háztartások pénzügyi vagyona közel háromszorosára nőtt. A GDP 2014 óta 2-3 százalékkal gyorsabban nő, mint az európai átlag, és mi költjük arányosan a legtöbb pénzt egész Európában családtámogatásra, kultúrára és sportra, a magyar gyerekek számára bölcsődét, óvodát és ingyenes iskolai étkezést és tankönyveket biztosítunk.

Ez lenne a tévút?

Közismert tény, hogy Manfred Weber neheztel Magyarországra. Bennünket okol, amiért nem teljesültek az Európai Bizottság elnöki székét megcélzó ambíciói. Ez igaz. De megengedett-e egy európai pártcsalád vezetője számára, hogy tisztánlátását így eltorzítsa a személyes indulat, sőt gyűlölet? Még ha emberileg érthető is, nem helyes. Mi azt várjuk a vezetőinktől, hogy erősítsék a pártcsaládunkat, növeljék súlyát és befolyását, hogy együtt erősebbek legyünk, mint szimpla matematikai összeadással lennénk.

Manfred Weber csatlakozott a baloldali elitklubhoz, ahol egy képtelen európai politikai geometria a divat. Eszerint a jobboldalnak csak széle van, ezért már létezése önmagában folyamatos veszélyt jelent: fasizmust, nácizmust, nacionalizmust, antiszemitizmust és homofóbiát. A baloldalnak viszont csak közepe van, ezért innen nem fenyegetheti veszély a néppárti eszményeket, se a szabadságot, se a demokráciát, se a piacgazdaságot. Ezért Weberék jobbra zárnak. Először az EPP-ből, aztán az unióból is kiebrudalták a briteket, a PiS vezette konzervatív frakció nem lehet partner, és a Fidesz-féle gyanús kereszténykonzervatívoktól is jobb megszabadulni.

A kapukat balra kell kitárni. Jöjjenek a szociáldemokraták, aztán a baloldali liberálisok, hamarosan a zöldek, és ki tudja, hol a vége. Hiába, a lejtőn nincs megállás.

A brüsszelieknek is meg kell érteniük, hogy Közép-Európában Marx, Lenin és a kommunizmus iránt érzett megvetésünk nem kisebb, mint amit a nácik és a nemzetiszocializmus iránt érzünk.

Brüsszeli hivatalra vágyó politikusoknak meg kell érteniük, hogy Közép-Európa sohasem fogja feladni se a keresztyén értékrendjét, se a nemzet kultúráját, se a hagyományos és számunkra egyetlen családmodellbe vetett meggyőződését.

A brüsszeli vezetői poszt iránt vágyakozóknak meg kell érteniük, hogy a cél nem Európa kulturális, liberális homogenizálása, hanem a szabad nemzetek szövetségének építése.

Egy brüsszeli pozícióra jelentkező politikus útja sohasem könnyű, ha német.

Egy brüsszeli vezető szerepet ambicionáló politikus ezt sohasem felejtheti el. Rosszul teszi, ha a kulturális és történeti különbségek elfogadása helyett migránsokat akar ránk erőltetni, szankciókkal, pénzelvonással, kiéheztetéssel és egyéb válogatott tortúrákkal fenyegetőzik. Rosszul teszi, ha a nemzeti szuverenitás létét is tagadja, ahogy Weber teszi. Rosszul teszi, ha – mint Weber javasolja – az Európai Parlamentet a nemzeti parlamentek fölé akarja helyezni, és az Európai Unió Alapszerződésben biztosított egyhangú döntések helyett a jövőt a többségi döntéshozatalban, vagyis a kisebb országok elnyomásában látja. Nem könnyű, de át lehet menni azon a bizonyos tű fokán. Állítólag mindenkinek sikerülhet. (via miniszterelnok.hu/MTI)

Ha az ember összeveti azzal, hogy miket állított Weber (érdemes elolvasni), és ehhez képest mire reagált Orbán, a pofája leszakad. A keresztényboldogújév örömére.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!