Június 6,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ez történik, amikor kiderül, hogy tényleg kormányozni kellene

Teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy tegnap péntek, 13-a volt, és az milyen vicces, de ennél nagyobb bajunk sose legyen. Tartok tőle, hogy lesz, sőt már most is van bőséggel bajunk, de ez nem gátol meg abban, hogy egészséges jó reggelt kívánjak mindenkinek! Bízom benne, hogy mindenki békésen aludt, és senki nem hánykolódott nyugtalanul, megválaszolatlan kérdések fölött virrasztva.

Erre minden okunk megvolt (nemzetileg is), miután a bejelentésügyi fő bejelentő és minden miniszterelnökök legnagyobb járványügyi szaktekintélye este negyed tízkor néhány laza kényszermozdulattal szembeokádta azt, amit reggel 7 és 8 óra között mondott a saját autonóm, szuverén szájával a pártrádióban. Amikor még egyáltalán nem tartotta indokoltnak az iskolák bezárását, hát hiszen a járványt a külföldiek hozták be, továbbá mert nincs koronavírussal fertőzött gyerek és a gyerekek különben sincsenek veszélyben, és végül mert „be kell látni, nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat, ha bezárjuk őket, az a tanév végét fogja jelenteni”.

Ekkor még azzal fenyegette a tanárokat azt üzente a tanároknak, hogy nix ugribugri, mert különben is: iskolabezárás esetén nem kapnak fizetést. Már reggel éhgyomorra is ordas jogi nonszensznek tűnt, hogy amennyiben a pedagógusok állami alkalmazottak, és az állam küldi őket kényszerszabadságra, mi a büdös francért ne kapnának juttatást. Ámazonban mivel a mikrofonállvány nem volt útban, a kampóügyi szakértő beleállt, és beleállt a csahos médiája is szakértőstül. Sajnos nekik nem szóltak, hogy estére változni fog a narratíva, már nem azt kell óbégatni, hogy mekkora gazdasági károkat okozna az ellenzék által követelt iskolabezárás, mivel a szülőknek szabadságot kellene kivenniük, hanem. Így méltán szénné égethették magukat a kétoldali igyekezetben.

Ezzel szemben a főtitkár elvtárs úr valószínűleg megokosodott nap közben, ezért délutánra kitalálták a néphülyítési műsor következő felvonását: már nem csak az ellenzék, de a Fidesz és a KDNP frakciója is jó ötletnek tartja az iskolák bezárását. Mintha egyrészt a Fideszt bármikor is érdekelte volna az ellenzék véleménye annyira, hogy jó ötletnek tartson bármit, amit az ellenzék jó ötletnek tart, és mintha másrészt a Fideszben és külön a KDNP-ben lenne bárki, aki csak úgy szembemehetne az egyszemélyes önkény mindenhatóságával, akinek lehetnének önálló gondolatai, és aki jobb belátásra bírhatná őfényességét. Gondolom, miután egész Európa bezárta az iskolákat, ezúttal mindenható Orbán Viktor saját hatáskörben revideálta azt a pár napja hangoztatott kipcsak meggyőződését, miszerint annak van igaza, aki szembemegy a forgalommal az autópályán.

Így történt, hogy elegánsan, nyakkendő nélkül, feltűrt ingujjban, az ábrázatára fércelt jól végzett munka utáni fáradtságot imitálva szólt az ő népéhez. Miután az operatív törzs korábban járványügyi sajtótájékoztatót tartott járványügyi szakemberek nélkül, ahol gyakorlatilag minden érdemi kérdésre megkerülték a választ/semmire nem tudtak válaszolni, őkelme a Facebookra költözött sajtótájékoztatásilag. Innen tudjuk, hogy akciócsoportból egyáltalán nem lesz hiány, 10 darab ilyet jelentett be a doktor úr, figyeljék csak a szóhasználatot:

Jó estét kívánok! Ez a nap is hosszúra sikerült, most ért véget. Ez itt a dolgozószobám, ahonnan most beszélek önökhöz. Bár a mai döntéseinket hamarosan rendelet formájában is olvashatják, most röviden, szóban is szeretném önöket tájékoztatni. A mai napon tíz akciócsoportot állítottam föl

Nagyon nem megy az egyes szám többes számmal való egyeztetése, Freud is csettintene, ha hallaná. Nem sikerül kibújni a bőréből a sufnijogász úrnak. Igen, ő állította föl a tíz akciócsoportot, ő egyedül és pláne pont időben. Lesz itt konténerkórháztól tantermen kívüli digitális oktatásig minden (igaz, pont jövőre akarták befejezni a digitalizálást, de így akkor összekapják magukat), és ha jól  mennek a dolgok, vakcinát is mi fejlesztünk. Azt is pont időben. Ez legalább annyira zavarbaejtő, mint a számok, amelyekkel lazán dobálózott, majd alkalomadtán érdemes lesz szembesíteni vele: 22 millió pár kesztyű, 1,2 millió maszk, érkezik 1 millió műtéti sebészi maszk, emellett van 2000 lélegeztetőgép és 2000 altatógép. Ezek sok tízezer megbetegedés esetén is elegendőek lesz, de újak beszerzéséről is döntöttek – mondá az úr, és én megnyugodtam, hogy van itt pénz lóvéra. Már aggódtam, hogy a jelenleg már 32 milliárd forintos költségvetésnél tartó szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésére nem fog jutni. Dehogynem. Közel 2 milliárd azonnali átutalásáról éppen mostanság döntöttek.

Szóval jó ez a színházi előadás, bár az különösebben nem megnyugtató, hogy oké, hogy akkor végül a fénylő csillag meggyőzte magát az iskolabezárás szükségességéről (amiből egészen jól dolgok is következhetnének), de az akciócsoportok felállítása közepette az nem nagyon derült ki, mi a koncepció azoknak a szülőknek a sorsát illetően, akik otthon maradnak a gyerekeikkel. Az a baj, hogy tíz év után először egy olyan helyzet állt elő, amikor valóban KORMÁNYOZNI kellene. Amikor nem elég Rogánnak odalökni a csilliárdokat meg Habonyt hazarángatni onnan, ahol éppen szipákol, hogy akkor újra kéne tervezni a propagandát. Az a baj, hogy most van az a pillanat, amikor be kellene bizonyítani, hogy van koncepció a kék plakátokon, 1 perces pánikhíradókon, papagáj üzemmódba kapcsolt, állampárti propagandát futószalagon felöklendező hozzáértők és szakértők csatársorba állításán túl. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem megy annyira olajozottan, mint a hatalomtechnikázás, a sárdobálás, a fröcsögés, a napi migráns-Soros-Gyurcsány hasbeszélés.

Az a baj például, hogy miközben a kormány a lakosság tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozza, és egyidejűleg a mélyen megvetett, szétszívatott média segítségét is kéri ebben, a koronavírussal kapcsolatos telefonhívásokra KÉT darab vonalat biztosítottak! A járvány magyarországi megjelenését követő tizedik nap körül jutottak el odáig, hogy talán befejezik a kapacitásbővítést, és már nem kettő, hanem 16 hívást tudnak fogadni egyidejűleg. És az a baj, hogy miközben például ilyenek vannak, az állampárti média jelenleg hivatalos beosztással ugyan nem rendelkező, de korábban hatalmas befolyással bíró erős embere (bizonyos Belénessy Csaba) azon ábrándozik, hogy a járványra való tekintettel ideje lenne cenzúrát bevezetni. Ennél csak az a nagyobb baj, hogy utólag meg is magyarázza, hogy nem úgy gondolta.

Tegnap reggel még mindig jóhiszeműen háborodtam fel azon, hogy micsoda penetráns infantilizálást és szemfényvesztést nyomatnak még ebben a helyzetben is. Hogy mennyire undorító, hogy a miniszterelnök eljátssza a hülyegyereket és elcsodálkozik a reptéri kötelező hőmérőztetésen, hát hiszen ő maga (úgy is, mint aki az operatív törzs ülésein részt vesz) felügyeli, irányítja azoknak a protokolloknak az életbe léptetését, amelyekre járványok idején szükség van. Undorodom ugyan a propagandavideótól, amit ebből a félhülye értetlenkedésből sikerült összehozni, de még mindig feltételezem, hogy járulékos haszonként legalább komolyan veszik ezeket az intézkedéseket és a kibaszott veszélyhelyzetet, amit ők maguk rendeltek el. Ehhez képest olvasom, hogy miután a királyi családot egy imázsvideó erejéig sikerült megörökíteni, az egészségügyisek úgy eltűntek a repülőtérről, mintha ott se lettek volna. Egy néhány órával később érkező járat utasait a kutya nem ellenőrizte, egészségügyi dolgozóknak nyoma nem volt az érkezési terminálban.

Az a baj, hogy tíz év után először most valóban kormányozni kellene. Ehelyett megint kozmetikázzák, fényesítik, csinosítják a látszatot. Ez elég nagy baj. Jó hétvégét mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.