NEHAZUGGY

Belekényelmesedtek abba, hogy érinthetetlenek

Jó reggelt kívánok! Ahelyett, hogy megvárnám, amíg megtalálom a nyomdafestéket, ami eltűri a ma reggeli mondanivalómat, inkább abban maradhatnánk, hogy magasról teszek a nyomdafestékre és az ő tűrőképességére. Amekkora fokozatra kapcsoltak az elvtársak az időkorlát nélküli hatalmaskodás állítólagos hajrájában, azt eltartott kisujjal nem lehet szavakba önteni. Vagyis hát jó lenne, ha ennyi idő után nem keresgélnénk még mindig a megfelelő szavakat arra, amivé ez a Brunei Szultánsággal fej fej mellett hasító ország vált.

Már öt éve is késő lett volna az eltartott kisujjú jólneveltség helyett felborítani az asztalt, de mielőtt a mimózalelkű, önérzetes NER-társak megsértődnek, és kikérik magának, hogy őket mindenféle minőségükben és elméletileg létező méltóságukban megsértem és erőszakra buzdítok: meg lehet nyugodni, nem én fantáziálok fideszesek agyonveréséről és agyonlövéséről. Azt ott kell keresni a pártagkönyvet birtokló, a korlátlan hatalomba, a közpénzhegyekbe és az érinthetetlenség bizonyosságába belehízott, belekényelmesedett, belepofátlanodott gyűlöletgenerátorok és gazdáik körül. Akik hosszú évek óta a mindenki pénzén gyaláznak, fenyegetnek, ócsárolnak becsületes embereket, pont ugyanúgy, ahogy a mindenki pénzéből fenntartott, egykor szebb napokat látott közmédia cenzúráz és börtönnel fenyeget parlamenti képviselőket.

Azon a tök átlagos, egérszürke hétköznapon, amikor a NER futószalagon nyomott át a nagyon is MŰKÖDŐ szavazógyárán egy kisebb raklapnyi gyalázatos törvényt (ha Semjén nem lenne, hogy minden önkényuralmi gazemberséghez adja a becstelen nevét, akkor lenne másik erkölcstelen-gátlástalan takony helyette),

• amikor 600 milliárd forint veszítette el közpénz jellegét (a MOL és a Richter, eddig állami tulajdonban lévő hatalmas részvénycsomagját hozzávágta a kormány a Mathias Corvinus Collegiumhoz, amelyben Tombor András, a munkanélküli Habony hitelezője, Mészáros üzlettársa érdekelt);
• amikor a majdnem 2000 milliárdos, körülbelül ugyanennyi év alatt megtérülő kínai-Mészáros vasúti biznisz iratait 10 évre titkosították pont azokat kiröhögve, akik a számlát állják (konyhanyelven: adófizetők);
• amikor megszüntették az amúgy is éhbérért szívó kulturális intézményekben dolgozó közel 20 ezer ember közalkalmazotti státuszát;
• amikor kajánul vigyorogva kiszolgáltatták a magyar állampolgárokat, az ő személyes adataikat a titkosszolgálatok korlátlan megfigyelésének;
• amikor úgy döntöttek, ismét rendészeti eszközzel óhajták megoldani egy szociális problémát (lásd még: hajléktalanság), ezért három hónapra kizárják a közmunkából azt, akinek rendetlen az udvara,

min izgult, pörgött, hörgött, röfögött a sakálmédia egyik végétől a másikig?

Azon, hogy Gurmai Zita futva menekült a RémHír Tv stábja elől, pedig csak a Kúria gyöngyöspatai ítélete felől érdeklődtek volna. Semmi kedvem azzal jönni, hogy bezzeg amikor a kétharmaddal kormányzó állampárt Kósa Lajosai, Kövér Lászlói, Farkas Flóriánjai és egyéb rovott múltú és jelenű rossz arcai a csilliárdos korrupciót érintő kérdések elől loholtak fejvesztve a független sajtó elől, akkor azon voltak kiakadva ugyanezek a sakál propagandisták, hogy a balliberális-sorosista féknyúzgyárak terrorizálják szegény honatyákat. Aztán ugyanezek örültek a leghangosabban, amikor Kövér elvtárs karámba zárta a sajtót, és gyakorlatilag lemészárolta a parlamenti tudósítás műfaját. Az egy dolog, hogy én Gurmai vagy bárki más helyében biztosan nem futottam volna kényszerversenyt nemhogy egy fizetett trollal, de senkivel. Az viszont már kurvára unalmas, hogy ezek a karaktergyilkolásért fizetett morális vakondtúrások a saját sötét múltjukkal a hátuk mögött, úgy tesznek, mintha ők újságírók volnának. Nem azok. Ők simán fizetett cselédek, akiket kizárólag azért fizetnek, hogy végrehajtsák a párt utasításait, hogy a hatalom seggéből védjék a hatalmat az életük árán is. Értjük, elfogadjuk, csak az nem világos, hogy mit nem értenek azon, hogy ha egyszer hazugságra, lejáratásra adták a fejüket, akkor sokan eszerint fognak viszonyulni hozzájuk. Nem olyan bonyolult.

Azon a tök átlagos, egérszürke hétköznapon, amikor a feljebb felsorolt alávaló diktatórikus mocskot – aminek semmi köze a járványhoz, de lehet hivatkozási alapként emlegetni, hogy tudniillik a fideszes parlament MŰKÖDIK -, ledarálták az elvtársak (miközben az egyedüli értelmes, előremutató javaslatukat az egyszer használatos műanyagok betiltásáról, Semjén visszavonta), kiderült az is, hogy a nemzet büszkesége, az önmegvalósítás babérkoszorús hőse, a disznókat szerelő reneszánsz ember majdnem 22 milliárd forintért újítja fel a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborokat. Amelyeket korábban a fideszes állam elajándékozott a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közel álló Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak. Mekkora rohadt nagy üzlet ez már megint az adófizetőként is ismert magyarembereknek, nem? Tehát az egyház ingyen megkapta az államtól a táborokat, az állam felújíttatja az elajándékozott táborokat az adófizetők pénzén, amelyeket az egyházi tulajdonos akár el is adhat méghozzá jóval magasabb áron, mint amennyit felújítás előtt ért az egész kóceráj. És mivel van pofája előrukkolni ezen a napon ugyanannak, a pártállam seggéből a józan ész és az emberi jóérzés ellen lázadó mocsármédiának? Ezzel:

Na, lehet mészárosozni: 8 milliós inkubátort kapott a SOTE újszülött intenzív osztálya. Érdekes, ilyenkor az ellenzéki média nem szereti annyira felkapni Mészáros Lőrinc nevét, mint máskor.

Hát tényleg, baszki. Akkor mészárosozzunk, rajtam nem múlik. Beszéljünk erről a közepes senkiből Forbes-listás közpénzmilliárdossá hízott strómanról, akit nem lehet kérdezni, mert ő nem közszereplő, viszont akkora nagy ember, hogy hisztérikusan hörögve hajtja el az újságírót, aki a Mátrai Erőmű vétáláról érdeklődik. Hogy csak egy közelmúltbeli példát mondjak. A fideszes propagandagyár, amely az MTI-vel és a közpénzmédiával egyetemben soha nem írja le Mészáros nevét, amikor hatalmas üzletekről és törvényesen lenyúlt csilliárdokról van szó, most az ellenzékinek nevezett média szemére hányja, hogy nem számol be Lőrinc atya jótéteményeiről. Van bőr a pofájukon. Idézek az MTI via nyolcas fertő cikkéből:

Tóth Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója kifejtette: miután a cégcsoport karitatív tevékenységének középpontjában a gyermekek állnak, az új eszköz beszerzésének több mint 8 millió forintos teljes költségét a csoport vállalta.

Meg kell a szívnek szakadni. Tényleg? A 8 millió forintos teljes költség átvállalása belefért? Nem volt megerőltető? Ki tudta reszketni a mester? Rebegjünk könnyes hálát? Majdnem olyan abszurd és degenerált lenne, mintha a családi kasszánkat kifosztó, a lakásunkat alólunk kirántó, a gyerekeink reggelijét felzabáló rabló kedélyesen felhívna, hogy akkor ő most meghív egy sörre. Tudom, hogy van ennél lejjebb is, akik az életükért, a nyomorúságos fizetésükért és a gazda kegyéért tepernek, azoknak mindig van lejjebb.

Úgyhogy tényleg senki nem mondhatja, hogy nem volt igaza Varga hegedűművésznek abban, hogy ők a cselekvésben hisznek, és még a veszélyhelyzet ideje alatt is folyamatosan megy a munka. És tényleg dolgoznak, éjt nappalá téve. Ha a fenti diktatórikus moslék nem lenne elég, akkor tovább is van, mondom. Csak pontszerűen, hogy ne sántuljon az agyunk:

• A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron. Másfél éve, amikor nem volt járvány, és Garancsi haver 25 milliárdért húzta volna fel, túl drágának találták. Nem baj, majd most, válság idején megcsinálják.
• 36,5 milliárd forintot ad a kormány határon túli gazdaságfejlesztésre a gazdaságvédelmi alapból. Pár napja ugyaninnen 82 milliárdot vontak el a kínai-Mészáros vasúti bizniszre.
• Csökkentették a Szent János kórház Covid-osztályain dolgozó ápolók óradíját.

Néhány nappal ezelőtti önmagamat ünnepélyesen átfogalmazom: lehet, hogy van még egy ilyen ország, de én már senkinek nem hiszem el. Minden jót!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább