Október 22,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


B-terve nincs, az átkozott A-terveibe meg belerokkanunk

Áldás, békesség, fényesség! Fussunk neki megint, ahogy szoktuk, hátha van értelme, még ha nincs is. Senkit ne zavarjon össze az, hogy szombat van, a hulladék természeténél fogva hétvégén is képes bűzölögni. A közéleti hulladékra gondolok, még mielőtt esetleg eltévelyedett, nemzetileg is öntudatos mimózalelkek félreértenék.

Minden más előtt, minden mást félredobva, a plebejus kormány egyik legkiemelkedőbb, toporzékoló mimózájához szeretnék visszakanyarodni, aki részben Menczer nevű sötét alattvalója semmire választ nem jelentő, semennyire nem meggyőző csúsztatásait felsorakoztatva, részben áldozatos és megfeszített munkahely-megvédési munkájának nehézségeit hosszasan ecsetelve méltatlannak nevezte (meg kell a szívnek szakadni), hogy ezzel a helikopterezéssel basztatják újságírók és hazug, pitiáner ellenzéki politikusok. Pedig mi a szart keresne ő egy borászatban, ha nem a munkát? Pont ő járna szórakozásból borászatba, aki életében még nem ivott alkoholt? El is szégyelltem magam: egyáltalán hogy merészelik számonkérni ezt a nem is nyolc, hanem 18 ember munkáját végző táltost? Végignéztem a szűk 7 perces magyarázkodó hepciáskodást, amit levágott (újabb politikatörténeti Csomolungma), és már én is belátom, hogy nem lehet mindenhonnan mindenhova luxusjachttal közlekedni. Mindössze két kérdés nyugtalanít azon kívül, ami már tegnap is.

1) Ha a miniszter úr munkaügyi fennforgása nyitott könyv, az általa irányított sóhivatal miért nem hajlandó sem képviselői, sem sajtóérdeklődésre egyenes választ adni, egyáltalán bármilyen választ adni? Nem lenne egyszerűbb közérdeklődésre számot tartó, közpénzeket érintő kérdésekre válaszolni, az ilyen az ilyen kínos, utólagos toporzékolásokat elkerülendő?

2) Ha Szijjártó Péter a külgazdaságért és a külügyért felel, miért neki kell egyszerre hat helyen magyar munkahelyeket megvédenie, az ország egyik sarkából a másikba helikopterezve? Mi köze ennek a külgazdasághoz? Nincs a kormánynak belgazdasági ügyekkel foglalkozó minisztere, másik minisztere, államtitkárai és mindenféle magas polcokon ülő személyzete, akik át tudnak vágni egy szalagot, és vállon tudják veregetni a sokoldalúan tehetséges Mészáros Lőrincet?

Amúgy tényleg van az a másik ember, aki ilyen mindenféle gazdasági ügyekkel foglalkozik, a Varga Mihály nevű, akinek az élete többek között arról szól, hogy folyamatosan cseszegetik egymást Matolcsyval. Ez az ember azt mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén, ahol hagyományőrzésből többször is ki- és beszólt Matolcsy Györgynek, hogy

ami az előnyünk volt az elmúlt években, az most a hátrányunkká vált, szenved az autóipar, a vendéglátóipar és a szolgáltatószektor is. Bennünket is az húzott vissza, hogy ezekre az ágazatokra volt fókuszálva a magyar gazdaság, ami egy fontos tanulság a jövőre nézve. (…) a mostani válság miatt akár 5-6 évet is visszaléphetünk az adósságcsökkentés tekintetében.

Vagyishogy nem növekedés és kanyarban előzés, hanem recesszió, nem V alakú visszapattanás, hanem elnyúló, lassú agonizálás lesz. De ezen kívül, ha jól értelmezem, akkor csak sikerült kinyögni, hogy nem volt annyira jó ötlet a német autóipar szolgálólányává zülleszteni az országot. Nahát. Amikor mások évek óta következetesen erről pofáztak, akkor ment a sértődés. És akkor arról nem beszéltünk, hogy mennyire volt jó ötlet a Mészáros-Tiborcz-Orbán feneketlen pénznyelőgépezet nevére íratni komplett szektorokat. Hogy aztán legyen mibe önteni a közpénzt, miközben az ország (fele) tönkremegy. Mint például a budapesti turisztikai, vendéglátóipari ágazat szereplői, akiket inkább kivéreztetnek csak azért, hogy Karácsonyon bosszút álljanak. Meg hogy a hűséges egyház se szenvedjen hiányt golfpályákból és egyéb milliárdos ajándékokból. Meg hogy a fociakadémiák se maradjanak miniszteri biztos nélkül (bruttó 1,1 millió fizetésért szinte ingyen lesz), és hogy a kormány kedvenc elemzőként emlegetett szekértolóinak is leessenek a százmilliós nagyságrendű közpénzek a kitartó seggnyalásért.

Nekem volt némi hiányérzetem tegnap – mint Mészáros Lőrincnek azokon a napokon, amikor valami véletlen folytán nem zuhan az ölébe egy elutasíthatatlan csilliárdos közbeszerzés -, hogy péntek van, harc van, háború van, járvány van, talpig fegyverben állunk, a nemzeti konzultációs íveket tartalmazó dobozok mögé bújva, az álruhás kórházellenőrnek öltözött szabadságharcos vezénylő tábornok mégis kihagyta a rendes igehirdetését. Aztán arra jutottam, hogy az állandó választási lázban égő kampánystratégiai rogánhabonyista akciócsoport úgy gondolhatta, hogy a rajongók még nem értek a hétfői esszé alakú eligazítás végére, inkább hagynak egy kis időt nekik az emésztésre. Meg is nézném azt a fideszes szavazót, aki össze tudja foglalni pár helyes magyar nyelvű mondatban, hogy a penészes csatakiáltásokon túl mit akart közölni a bálványuk.

A hiányérzetem estére elmúlt, miután a fideszes állami hírügynökség ellelkendezte, hogy a doktor úr a pártja által megszállt és kisajátított közmédia helyett a Reuters hírügynökségnek adott interjút. Ebben a nacionalista vezető (a Reuters így becézgeti őfényességét) ilyeneket mondott:

  • Bátor döntés volt az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból, de Magyarország nem fogja ezt az utat követni.
  • Az EU csakis magát okolhatja a Brexit-népszavazás eredményéért, ugyanis nem bánt megfelelően a szigetországgal.
  • A Brexit a brit nép bátor döntése, miszerint maga akar dönteni a sorsáról (…) A britek nagyságának bizonyítékaként tekintünk erre.
  • Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt az utat kövessük. Magyarország túl szorosan integrálódott ehhez gazdaságilag az EU-ba, az Európai Unió támogatottsága a számos vitás kérdés, például a migráció vagy a jogállamiság ügye ellenére is rendkívül magas Magyarországon.

Azon túl, hogy migránsozott is egy kötelezőt (azt üzente haza a rajongóinak, hogy ideje rettegni, az Európai Bizottság menekültügyi javaslatcsomagja ugyanis kötelezővé teszi a migránsok befogadását, és hát mimagyarok nemnemsoha migránsokat), Szijjártó minapi tramplista ájuldozását lekörözve alaposan alálefetyelt futóbolond haverjának, mondván: biztos benne, hogy Donald nyeri meg az amerikai elnökválasztást novemberben, legalábbis másfajta végeredményre nem készített tervet. „Az egyetlen ok, amiért több mint 30 év politizálás után még mindig itt ülök, hogy mindig hiszek az A-tervemben”. Eldicsekedett azzal is, hogy kivételesen jó a kapcsolata Trumppal, de a kedvesség, a nyitottság csökkenne és kevésbé lennének segítőkészek egymással, ha a demokraták nyernék a választást. De ugye ez fel sem merül, hiszen Trump nyer, és kész.

Nem mondom, hogy nem aggasztó az állapota, de ez nem most kezdődött, az átkozott A-terveibe meg biztosan belerokkanunk. Én mondjuk nem pofáznék a brit nép nevében, viszont annak örülök, hogy kiderült: ezek szerint mi nem vagyunk annyira bátrak és nagyok, mint a britek. A fideszes tábor nevében ezen halálosan megsértődnék. Legalábbis annyira nem vagyunk bátrak, hogy megengedhessük magunknak, hogy kilépjünk az EU-ból. Akkor a mocskos EU mocskos pénze fontosabb, mint az, hogy magunk döntsünk a sorsunkról? Azért ilyen felelőtlen kijelentésekkel tényleg nem kéne összezavarni a híveket, éppen elég baj nekik, hogy állandóan a magyar nemzetre rárontó ellenségektől kell rettegniük. És ha az EU csak magát okolhatja a Brexit miatt, akkor ugye a doktor úr is ostorozza magát rendesen, mint az EU része, aki nem akar kilépni az EU-ból, mert a zseton azért kell?

Még annyi mindenről kellene szót ejtenem (az például elég erős, amikor minden idők leghaszontalanabb Deutsch Tamása lehazaárulózza a jobbikos Kovács Béla ügyében született ítélet nyomán a komplett magyar bíróságot, a Fidesz által kinevezett Országos Bírói Hivatal elnöke pedig kiakad), de nem maradt idő és hely. Úgyhogy már csak egy igazán szívhez szóló jó hír maradt, ezzel robbantanám be a hétvégét. Tegyük össze a kezünket és rebegjünk könnyes hálát, amiért ilyen jó emberek lakják ezt az országot. Ha már szóba került a nemzet gázszerelőbe oltott legtehetségesebb üzletembere, aki ott segít, ahol tud.

Szeptember közepéig mintegy 574 magyar család nyaralhatott a Mészáros-csoport szálláshelyein. Az ingyenes üdültetés kétszázmillió forintos költségét Mészáros Lőrinc magánvagyonából finanszírozta a cégcsoport saját jótékonysági programjuk keretében. A támogató lehetőséget elsősorban a koronavírus-járvány ideje alatt nehéz helyzetbe került családok vehették igénybe. (…) az egyszülős és nagycsaládosok ingyenes üdültetési programját a nagy sikerre való tekintettel jövőre is folytatni kívánják. (Magyaridőknemzet)

Utóirat az emlékezetes nyaralásokat lehetővé tevő üdültetési jótékonysági felajánláshoz: 2018-ban Mészáros Lőrinc naponta 438 millió, óránként 18,2 millió, percenként 304 ezer, azaz másodpercenként több mint 5 ezer forinttal lett gazdagabb, mint előtte volt, amikor már szintén kurvagazdag volt. Közpénzből. 2019-ben Mészáros Lőrinc építkezési vállalkozásai (az egyéb csilliós cégek nincsenek benne) 30 milliárdos nyereséget termeltek, ezt egy magyar átlagkeresőnek több mint 9000 évbe telne összehozni. És még mindig nem nyílik meg a turulszaros anyaföld a Mészáros Lőrinc magánvagyonából (!!!) jótékonykodó Mészáros-csoport, valamint a pártpropaganda alatt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!