Április 11,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ami nincs, az nem tud fájni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 631,442 forint, még hiányzik 2,368,558 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben a főnök úr kanyarban előzve építi a fényes magyar gazdasági jövőt, és avatja az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot Üzbegisztánban, miközben az Európa Tanács friss jelentésében tizennégy oldalon keresztül sorolja a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait, miközben Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ennek a jelentésnek megfelelő kemény bírálatot fogalmaz meg a független és szakmai jellegű újságírást 2010 óta rendszeresen aláásó Orbán-kormánnyal szemben (lásd: a politikailag vezérelt médiaszabályozó-hatóság és a médiapiacon megjelenő, torzító hatású állami beavatkozás együttes hatása kikezdte a média pluralizmusát és a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon), a főnök úr egyik nagypolitikából kiesett beosztottja a propagandamédia beszámolója szerint kiváló ütemérzékkel, szintén kanyarban előzve rohan szembe a valósággal. Annyira vicces, hogy nem telhet el a mai nap anélkül, hogy megemlékezzünk róla.

Navracsics Tiborról van szó, akit az elmúlt években már több ízben megalázott a saját pártja (ha jól emlékszem, Semjén 2017-ben gyakorlatilag lesorosbérencezte), de mégis állhatatosan tűri a megalázásokat, mert az emberarcú fideszes már csak ilyen, egy háttérbeszélgetésen vett részt a japán nagykövetségen, ahol a Jomiuri Sinbun japán napilap szenior újságírója egyebek mellett a magyar sajtó helyzetéről és a Fidesz európai parlamenti jövőjéről is kérdezte.

A Magyaridőknemzet Navracsics Tibort az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosként emlegeti, aki tényleg odatette magát úgy általában is, de a magyar médiahelyzettel és a Fidesz európai jövőjével kapcsolatban különösen. Kicsit olyan, mint Kósa Lajos ünnepi Facebook-posztja, amely a Fidesz 33. születésnapja alkalmából született, amelyben a magyar politika egyik legszilárdabb intellektuális állócsillaga – szintén jó ütemérzékkel, a szabadverselés alapvetéseinek eleget téve – kinyilatkoztatta:

Demokrácia van. Szólásszabadság.
Szabad a sajtó, szabad gyülekezni.
Magyarország független, szabad, önálló.

Szóval. A japán újságíró felvetése az volt, hogy néhány évvel ezelőtti magyarországi látogatása során számos ellenzéki újságíróval találkozott (én mai napig nem vágom, hogy mi az, hogy ellenzéki újságíró, de mindegy is), akik arról győzték meg: Magyarországon a Kínában tapasztaltakhoz közeli állapotok uralkodnak, ugyanis sem a sajtószabadság, sem pedig a szólásszabadság nem tud érvényesülni. És akkor innen következnek a navracsicsi viccességek:

Az ellenzéki pártok és újságok minden országban panaszkodnak a demokratikus elvek hiánya miatt, azonban önmagában az a tény, hogy panaszkodhatnak és interjúkat adhatnak, illetve létező ellenzéki sajtóorgánumokban kifejthetik a véleményüket és nemtetszésüket, mind azt mutatja, hogy igenis van sajtó- és szólásszabadság Magyarországon.

– Kétségtelenül a magyar médiapiac látványos átalakulása zajlik hazánkban, de ne feledjük, hogy ezt a szegmenst egykor a szocializmus és a kommunizmus korszakából „megörökölt” orgánumok uralták.

– De ha már Kínát hozta fel párhuzamként: hány ellenzéki párt van Kínában? Ön újságíróként hány ellenzéki politikust tud megkérdezni a politikai helyzetről? Hány ellenzéki médium újságírójával tud leülni beszélgetni az ország problémáiról?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan viszonyul a Fidesz és az Európai Néppárt nemrég hivatalossá vált szakításához, Navracsics így okoskodott:

– Nagy veszteségként éli meg a magyar kormánypárt távozását a jobbközép európai pártcsaládból, ő maga ugyanis személy szerint a Fideszen belül mindig azok közé tartozott, akik az EPP-vel való szoros kapcsolatokat támogatták, nem csupán ideológiai, de infrastrukturális szempontból is. Az EPP ugyanis az EU legnagyobb pártcsaládja, hatalmas kiépített hálózattal és messzire érő befolyással.

– A szakítás mindenképp politikai veszteség a Fidesz számára, ezért kíváncsian várja, hogy a magyar kormánypárt hogyan találja meg az új helyét az európai politika porondján. Vannak pletykák az olasz Liga és a lengyel Jog és Igazságosság közreműködésével megvalósuló pártszövetségről (ja, pletyka: csütörtökön az olasz és lengyel szélsőséges haverjait látja vendégül az főnök a Karmelitában), amelyek, amennyiben megvalósulnak, valóban egy sokkal inkább jobboldali csoportosulást alkotnak majd együtt; politikai súlyukat tekintve azonban mindenképp hátrányban lesznek az EPP-vel szemben.

– A KDNP az egy európai parlamenti képviselőjével továbbra is a néppárt tagja marad, s bízik abban, hogy ez a kapocs egy híd lehet a Fidesz esetleges visszatéréséhez a néppártba. (LOL – szerk.)

Már elég régóta élünk abban a bizonyosságban, hogy van a Fidesz és az ő holdudvara/rajongótábora, illetve van mindenki más, ez a két csoport pedig több mint egy évtizede teljesen más filmet néz, teljesen más országban ébred reggelente. Ámazonban. Az, hogy Deutsch Tamás 12 év brüsszeli lébecolás után még mindig nem érti a demokrácia alapvetéseit, és azon van kiakadva, hogy az Európai Parlamentben a többség mást gondol a világról, beleértve a demokráciát és a jogállamot, mint az a kisebbség, amelyhez a Fidesz tartozik, és prüszkölve toporzékol azért, mert a többség akarata érvényesül, valahol érthető.

De hogy Navracsics Tibor – aki uniós biztos is volt, és nem is ugyanannyi idő alatt végezte el az egyetemet, mint Deutsch, pláne nem úgy, mint Kósa – az egységsugarú internetes troll érvkészletével felszerelkezve büszkén beszél lényegében arról, hogy mivel még van nem kézivezérelt kormánypropagandában utazó felület (hogy hányat taposott el a NER, arról elfelejtett megemlékezni a nagytudású, emberarcú kultúrember), ahol lehet panaszkodni reggeltől estig, ez cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy szabad a magyar média, még annál is lesújtóbb, mint a Fidesz esetleges néppárti visszatéréséről előadott lázas víziója. Amelynek köze nincs a Fidesz nehézsúlyú fröcsögöinek Néppártot gyalázó álláspontjához.

A Népszabadságtól a Klubrádióig, a pártközpontból vezérelt, politikai parancsokat teljesítő közmédiától a közel 500, sajtónak csúfolt orgánumot tömörítő, kőkemény adófizetői pénzekből fenntartott KESMA nevű egyenpropagandagyárig, vagy a különböző kormányzati eseményekről féknyúzozva elhajtott, vagy oda be sem engedett, ellenben a párttévében főműsoridőben kigúnyolt független újságírókig hosszú a sor, amely Navracsics Tibor figyelmét elkerülte a magyar médiahelyzet kapcsán. Ha ez az a látványos átalakulás, amivel még mindig szocializmust és kommunizmust kiáltva legitimálni lehet azt a bosszúszomjas, gátlástalan pusztítást, amivel egy komplett lejárató- és álhírgépezetet hoztak létre a magyar nyilvánosság, a magyar vitakultúra elcsökevényesítésére, és ez Navracsics szerint helyes, indokolt és üdvözlendő, akkor meg is érdemli, hogy Semjén kvázi lehazaárulózza.

Ha kiröhögte magát az ember, rájön, hogy semmi vicces nincs ebben. Ha Kósa vagy Deutsch adja elő ugyanezt, abban semmi kirívó nincs. Navracsics azonban annak ellenére meg tud lepni, hogy már nem először bizonyítja, hogy a szellemi képességek mit sem érnek, ha takonyból van a gerinc. (ITT és ITT és ITT is foglalkoztam ezzel a hálátlan témával.) Ezért aztán a Fidesz boldog 33. születésnapján kijelenthetjük, hogy azt a súlyos erkölcsi amortizációt, amin a kivénhedt műanyagdemokraták átmentek, még kívülállóként is fájdalmas szemlélni. Nekik már nem fáj, mert ami nincs (erkölcsi integritás), az nem tud fájni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!