Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Álszentség, gátlástalanság, hepciáskodás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hát akkor vidám vasárnapot kívánok mindenkinek! Vagy inkább ne rontsak a helyzetemen? Jó. A mentségemre csak annyit tudok felhozni, hogy nem arra a vidám vasárnapra gondoltam. Egyáltalán nem lesz könnyű Edgar kolléga tegnap esti pompás javaslatait überelni, hogy ugyanis mi mindennek lehetne még azonnali hatállyal valamilyen nemzeti bizottságot gründolni, bizonyítandó, hogy a hatalomba való belegárgyulás egy szűk zsákutca, amiben nem lehet megfordulni. Inkább meg sem próbálom. Ugyanis a helyzet az, hogy semmit nem tudok hozzátenni ehhez a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottsághoz.

Legfeljebb annyit, hogy az én valóságérzékelésem szerint már csak egy nagyon vékony választóvonal van – de már annyira hajszálvékony és halovány, hogy szabad szemmel nem is látszik -, ami a Hírcsárda kínálatát a NER szorgos mindennapjainak valóságától megkülönbözteti. Ha ezzel telt el tíz év, hogy ezt a teljesítményt tudjuk felmutatni, akkor az végtelenül lehangoló. Pedig úgy tűnik, hogy ezzel telt el. Ennek a bűnös és hiábavaló tíz évnek a tragikumát az én olvasatomban az bizonyítja, hogy itt van ez az abszurd és szürreális mutatvány, egy elmeháborodott kormányzati akció, amivel egy nemes és fontos aktust a nevetségesség bűzlő mocsarába rántanak le, és egyszerűen már kínomban sem tudok rajta röhögni. Nem csak azért, mert egy nemes és fontos aktust csúfolnak meg, és járatnak le, hanem azért is, mert ha össze lehetne adni azokat az energiákat és azt a horribilis anyagi erőforrást, amit e megszámlálhatatlan, szigorúan nemzeti jelzővel felcímkézett fingreszlési önképzőkör, bizottság, ügyosztály, államtitkárság, helyettes államtitkárság, hatóság, szerv és orgánum létrehozásába invesztáltak tíz év alatt (luxusbaloldal jeligére!), kiderülne, hogy már 150-nel kellene előznünk Ausztriát. Is. A 90 fokos hajtűkanyarban.

Ehhez képest azon fáradoznak tíz éve, hogy akinek több van, annak még több legyen, akinek meg nagyjából semmije nincs, az még annyit se érjen, mint az elmúlt tíz év előtti nyolc évben, ami még ma is hivatkozási alap a soha semmiért felelősséget vállalni nem hajlandó bizottsági elvtársaknak és elvtársnőknek.

Ugyanolyan hivatkozási alap, mint Orbán Viktor európai libernyákokat a hátán hurcoló és velük Brüsszelben felmosó Nagy Pénzszerző Akciójában az, hogy Magyarország szegény ország. És tényleg: a lakosság bőven több mint az egyharmada él az uniós GDP-átlag fele alatt teljesítő régiókban. Igen, egészen pontosan ezért jár az a 3 milliárd euró, amit állítólag kiharcolt, de ami különben sem uniós pénz, amit támogatásként adnak nekünk, hanem az a mi pénzünk, amiért önfeláldoztuk magunkat, hogy a nyugati multiknak jó legyen.

És ugyanolyan hivatkozási alap, mint újabban Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Nahát. Amikor Tiborcz István miniszterelnöki vő nemzeti sötétségbe borítási akciója körül szaglászott az OLAF, és a família jogán tehetséges üzletember neve aztán vastagon szedett betűkkel szerepelt hivatal vonatkozó jelentésében, akkor a Fidesz, a médiája, a beszélő fejei és mindenki, aki megszólalt az ügyben azon fáradozott, hogy megpróbálja Simicskára és a tulajdonában lévő Közgépre kenni a csaláson kapott Tiborcz Elios nevű cégének disznóságait. Az OLAF által bizonyított korrupciós ügy miatt – amely Polt Péter ingerküszöbét nyilván nem érte el – após kormánya le sem hívta azt a mintegy 13-14 milliárd forintnyi uniós támogatást, amennyibe Pityu fennforgása került, hanem a magyar költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből pengette ki. Mert futotta rá, és mert semmilyen ellenállásba nem ütközött. Akkor az OLAF maga volt a patás ördög az állampárt számára. Most meg Hollik csak azért trappolt be sajtót tájékoztatni szombaton a 40 fokban, hogy ellelkendezze: már az OLAF is vizsgálja a baloldal kamuvideóját európai uniós forrásokkal való visszaélés miatt. Ugyanis képzeljük el, ha tudjuk: a videó egyik készítője uniós pénzből fizetett alkalmazott, az MSZP és Ujhelyi István európai parlamenti asszisztense. Vagyis eljutottunk oda, hogy az EU-s pénzeket felzabáló állampárt a Európai Parlament pénzéért aggódik. Sem a 100 ezer forintos, sem a 14 milliárdos korrupciónak nem vagyok a támogatója, viszont ettől a gátlástalan, képmutató, álszent és aránytévesztett hepciáskodástól a belem kifordul.

Pedig Hollik még rátett egy lapáttal. Hajrá! – ezt volt pofája reagálni arra a kérdésre, hogy miként kommentálja azt a sajtóértesülést, miszerint Mészáros Lőrinc vételi ajánlatot tett az osztrák SV Mattersburg focicsapatára. Azért hajrá, mert Hollik örülne, ha minél több magyar vállalkozó lenne olyan állapotban, hogy a külföldi befektetéseket tudna végrehajtani. Igen, valóban jó lenne, ha nem csak Mészáros, hanem egy rakás más udvari oligarcha is közpénzből vásárolgatna be focicsapatokat külföldön. Sőt, az igazán jó az lenne, ha minden országban lenne olyan focicsapat, ami az Orbán família tulajdonában van, ahova lehet önteni az állami pénzeket.

Ha már abba beletörődtünk, hogy Magyarország lakosságának bő egyharmada a hanyatló EU GDP átlagának fele alatt vegetál. Nos, ők osszák be azt a kemény 5 milliárd forintot, amit a költségvetés valamelyik bugyrában találtak az elvtársak, amiből kibővítik a nagyszerű közmunkaprogram keretét. Merthogy a kormány „mindenki számára, aki ezt igényli, a közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosít”. Ízlelgessük ezt az 5 milliárdot egy kicsit. A fent említett Mészáros nevű konvektorpucoló szállodalánca 800 embert rúgott ki a picsába májusban, miközben 17,7 milliárdot kaptak az államtól szállodai felújításokra a Kisfaludy-program keretében. Ez ugyanaz a Mészáros nevű konvektorpucoló, akinek tönkrevágott, veszteségessé züllesztett, megkopasztott Mátrai Erőművét 17, 5 milliárdért vásárolta vissza az állam (erről is kiderült, hogy az állapotára való tekintettel valójában legalább 75 milliárdjába került az adófizetőknek). És akkor találnak 5 milliárd forintot arra, hogy mindenki, aki akar, az közmunkás lehessen, azt állítva, hogy ők KIBŐVÍTIK a keretet. Nos, úgy bővítik ki, hogy a járvány előtt a 2019-es 180 milliárdról 2020-ra 140 milliárdra vágták vissza a Start-munkaprogramra szánt pénzt. Hátélleg már csak az hiányozna, hog minél több magyar vállalkozó olyan állapotba kerüljön, mint Mészáros.

Addig viszont a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság és a Hírcsárda örök dicsőségére megállapítom, hogy tényleg a legszebb ideje volt kiterjeszteni a magyar ökölvívó-bajnokságot a Kárpát-medencére, mert a boksznak ugyanis nemzetmegtartó ereje (!) van. Ezért az Orbán család ügyvédjének, bizonyos Bajkai Istvánnak a vezényletével már el is helyezték annak az ökölvívó központnak az alapkövét, amelyet a magyar állam támogatásával építenek fel Székelyföldön. Könnyen belátható, hogy nem sok az 452 millió forint, amiről még 2017 decemberében döntött a kormány. Pláne hogy Bajkai szerint ez a sokadik csudálatos sportközpont közvetve az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradását is szolgálja. Jól van akkor. Legalább ekkora bizonyossággal kijelenthető, hogy nem szolgálja viszont annak az ügyét, hogy egy szegény ország – ahol a lakosság egyharmada azt se tudja, hogy holnap lesz-e mit enni adnia a gyerekének – zsigerileg cinikus, hatalommániás miniszterelnöke ne arra hivatkozva harcoljon ki pénzeket és hurcoljon a hátán libernyákokat és döngesse a mellkasát a visszaszerzett nemzeti büszkeséggel, hogy ez egy szegény ország.

Gulyás Gergely tegnap azt állította a legbátrabb falu címet viselő Vas megyei Kercaszomor centenáriumi emlékművének avatásán (amely emlékművet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak), hogy „mindenki magyar, akinek Trianon fáj”. Sanszos, hogy ezek szerint én nem vagyok magyar, mert nekem általában a fejem fáj attól, amit ezek a hatalomba kapaszkodás zsákutcájában művelnek tíz éve.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.