NEHAZUGGY

Nem értik? Vagy értik, de szándékosan provokálnak?

Felhőtlen vidám jó reggelt kívánok! Keservesen telik-múlik ez a hét, nem mintha számolnám vagy számon tartanám a napokat, mint valamirevaló autokrácia a politikai ellenfeleit/ellenségeit, mert nem. Akinek nem muszáj felkelni, aludjon, aki nem tud aludni, keljen fel, itt még működik nagyvonalakban a demokrácia, bár lehet, hogy ennek nem mindenki örül, de majd elmúlik neki.

Szóvalhogy abban a kollégának feltétlenül igaza van, hogy el kell engedni a fenébe ezt a gyászos erődemonstrációt, amit a Pesti úti idősotthon körül rendez a hatalom. Nem azért, mert nem fontosak azok a politikai sakktáblán innen oda rángatott idős emberek és a hozzátartozóik, vagy nem lenne fontos tudni, hogy valójában mi történt, mi miért történt, arról ki tehet, és egyálalán mi az ebből levonható tanulság. Itt ilyesmiről szó nincs. Az, amit a kormányhivatal és a propaganda és a fideszes állam művel ebben a kérdésben, az a mérhetetlen energia, amit e soros háborúnak a megnyerésébe feccölnek, arra utal, hogy pont ugyanúgy szarnak ők ezekre az emberi életekre, mint eddig is bármikor, amikor járványra sem volt szükség a kirakatpolitizálásukhoz. Pont ugyanúgy nem érdekli őket a választási kampányoláson túl az egész, ahogy a járvány miatt munka nélkül maradt, naponta ezres nagyságrendben elbocsátott, a bizonytalanság és a reménytelenség között tántorgó százezrek, a csőd szélén utolsókat rúgó kisvállalkozások, vagy már a járvány előtt is a megállíthatatlan lecsúszás árnyékában túlélni próbáló további tízezrek sorsa sem.

Kimehetnek két nap alatt nyolcvanszor háromszor ellenőrizni, forgathatják a szemüket azon, hogy már megint nem találták ott az orvost, bízhatnak benne, hogy a szektát úgysem érdekli, miért van ez így, beleadhatnak bármit a Müller Cecíliáik és a propaganda futószalaga mellett éjt nappallá lefetyelő betanított médiamunkásaik szájába, vicsoroghatnak, höröghetnek, hogy nekik a túlhatalomból csak a túlhatalom kell, a felelősség mindig másoké, de ettől nem fognak kevesebben meghalni. Mint ahogy attól sem, hogy központilag adják parancsba az idősotthonoknak, hogy szóról szóra ugyanazzal a hazugsággal tagadják meg a választ egy egyszerű kérdésre: van-e koronavírus-pozitív gondozott az intézményben.

Valószínűleg borzasztó viccesnek gondolta magát minden doktorminiszterelnökök gyöngye, amikor tegnap reggel – a koronavírus-járvány szerinte várható csúcsa előtt tíz nappal – újra feltette a Soros alakú alufóliasisakot a fejére, és a jól ismert, az Európára fenekedő, az európai nemzetállamok vérét szívó, Soros által irányított gazemberekről szóló mantra kíséretében arról szónokolt, hogy „Brüsszel nem a transzparenciáról híres pontja a világnak”. És a mikrofonállvány nem süllyedt el szégyenében, és a mennyezet is a helyén maradt. De jó, hogy mi nem Brüsszel vagyunk, hanem Európa transzparens mintaországa, ahol a korlátlan teljhatalommal uralkodó kisformátumú politikai kalandoroknak meggyőződése, hogy titkolózással, maszatolással, egyenhezugságokkal nem csak a járványt fogják legyőzni, de végre a politikai ellenségeiket is sárba tapossák. Mindörökre. Miközben valójában csak annyi történik, hogy félkretének szellemi színvonalára lőtték be az országot, altatják, zsibbasztják, átverik a közvéleményt és remélik, hogy ezúttal sem lesz következménye a kirakatpolitizálásnak és a napi 25 órában nyomatott valósághajlításnak. Vagy ha igen, akkor négyötödös többséget hoz számukra 2022-ben.

Pedig még a legalapvetőbb kérdésekben sem képesek igazat mondani. Például a Kásler Miklós által elrendelt kórházkisöprési akció kimagyarázásához használt statisztikák sem stimmelnek. Ahhoz, hogy eladják az ócska hazugságot arról, hogy tulajdonképpen mindössze 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a kórházak feladata – mert a többi ágy értelemszerűen már üresen állt -, csak annyit kellett tenni, hogy nem a legfrissebb, februári ágykihasználtsági adatsorra kellett hivatkozni, hanem egy korábbi (tavalyi) állapotra. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt hosszú napokban nyilvánosságra került horrortörténetek a kórházakból szélnek eresztett betegek és családjaik kálváriájáról alighanem egyáltalán nem a világhírű magyar fantázia szüleményei. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatsorai ugyanis cáfolják nagytudású Kásler állításai: valóban sokkal több beteget küldtek haza a kórházakból, mint azt az Emmi toporzékolva állítja. Ezzel nem Sorost, nem Brüsszelt, nem az ellenzéket szívatják meg, hanem a saját polgáraiknak okoznak méltatlan szenvedést.

Mindeközben és a kirakatba kipakolt, az utóbbi hetekben felhúzott csilivili járványkórházaik mögötti valóságban például egyre csökken például a háziorvosok száma, az egészségügyi dolgozóknak valamikor a nyár elejére beígért egyszeri bruttó 500 ezer forint legfeljebb sebtapasz a gennyes fertőzésre. A háziorvosi praxisok 6 százaléka betöltetlen, van olyan város, ahol 7 háziorvos hiányzik a rendszerből, és ezen egyáltalán nem segít az, hogy Szijjártó Péter hány csilliárd maszkot és védőfelszerelést szerez be, hogy abból újabban már a Vatikánnak is jut. Természetesen ahogy a határon túli magyaroktól vagy az észak-macedóniai vagy horvát emberektől sem sajnálja senki ezeket a felszereléseket, úgy a vatikáni idős papok egészségének megőrzése is kiemelten fontos. Viszont valami egészen szürreális kép rajzolódik ki ezek mögül a nagyvonalú gesztusok mögül. Mert abban azért változatlanul van valami undorítóan büdös, hogy miközben szanaszét szopatják Karácsony Gergelyt és a Pesti úti idősotthont gátlástalanul lerántják a politikai állóháború mocsarába, a Balkánra több védőeszköz jut (most már a Vatikánt is hozzá lehet csapni a magyar kormány által kisegített államok közé), mint a fővárosi önkormányzatnak. Tényleg nem értik, hogy kizárólag a saját polgáraik életét veszélyeztetik, őket nézik le és vetik meg ezekkel a húzásokkal, vagy értik és direkt csinálják?

Fogalmam nincs, mi a válasz erre, de nekem gyakran van az az érzésem, mintha direkt provokálnának. Ugyanígy megmagyarázhatatlan az egészen undorító pénzmozgatás, amit a járvány örve alatt műveltek a minap, amikor 102 milliárdot pakoltak át innen oda, és megint jutott 4  milliárd sportlétesítmények fejlesztésére, újabb 1,05 milliárd az egyházi épített örökség védelmére, 1,1 milliárd a Nemzeti Sportközpontoknak. Inkább nem sorolom – pedig a Kásler Miklós fődilettáns által a másodosztályban vergődő Haladás stadionjának üzemeltetésére (!) kiszórt 300 millió, vagy Semjén vadászati kiállításához hozzávágott közel 1,7 milliárd is idekívánkozik -, mert a bőr lesül a pofámról, ha mellérakom a munkaalapú társadalom orbánista filozófiájának alapvetését. Miközben önhibájukon kívül az út szélére került embereket hagynak megrohadni és még a pofájukba is dörgölik, hogy nincs segély és nincs ingyenebéd, egy gazdasági földbeállás küszöbén szórják a közpénzt agyament baromságokra.

Miközben Orbán azért jajveszékel, mert a gonosz Soros soha le nem járó hitelekkel akarja eladósítani és földönfutóvá tenni az Európai Uniót, Mészáros Lőrinc 2400 év alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútépítési projektjére éppen most vették fel a szükséges brutális kínai hitelt. Mert mikor máskor, ha nem most? Csak lábjegyzetben az utókor számára: beruházás teljes költsége 700 milliárd forint, a kapcsolódó beruházásokkal együtt eléri az ezer milliárdot. Ja hogy Semjén aláírásával, a rendkívüli helyzetet kihasználva éppen most titkosították 10 évre a vonatkozó szerződéseket? Ez csak természetes. Mi az az 1000 milliárd, ha tisztességes Mészáros Lőrinceknek lesz munkájuk, és a Kínai Kommunista Párt is elégedett? Naugye. Mi fogyasszuk jó étvággyal az egybites propagandát, és azt a bűzös vizet, amivel a felcsúti gázszerelő  keményítőgyára szétszennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját. Nem hiába vettük meg tőle jó pénzért. Az erőművet. Is.

Lehet, hogy mégiscsak direkt provokálnak? Minden jót!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább