Mondom is a csütörtököt: csütörtök. Jó reggelt kívánok mindenkinek, aki. És mindenkinek, aki nem. Mármint aki nem annyira érti, vagy ha érti is, fel nem foghatja, ha fel is fogja, feldolgozni annyira nem képes (magamról beszélek), hogy mi történik és miért.
A kormány tegnap veszélyhelyzetet hirdetett koronavírus-járvány ügyben, amelyet közben az Egészségügyi Világszervezet is világjárványnak minősített. Ezt a kormány helyesen tette, ami a Kínából, Iránból, Dél-Koreából és Olaszországból történő beutazási tilalmat, a hazatérő magyarok karanténba helyezését, az egyetemi távoktatást vagy a bizonyos létszám fölötti beltéri, illetve szabadtéri rendezvények betiltását jelenti. Miután az éjjel is dolgoztak az elvtársak, most már az iskolákban a rendkívüli szünetet is betiltották. Ez azt jelenti, hogy az iskolaigazgatók nem mehetnek szembe a döntéssel, továbbá a kötelező házi karanténba kerülőkről a települések polgármesterei kötelesek gondoskodni,
Hogy mi mindent tehet meg a kormány ilyen vérzivataros időkben, azt most hagyjuk, én tényleg a legnagyobb jóhiszeműséggel közelítem meg a kérdést. Biztos vagyok benne, hogy élet- és vagyonmentés céljából senkinek nem fog kelleni átengednie a tulajdonát a fideszes államnak, hiszen ők fel vannak készülve mindenre, a legfontosabb számukra a járvány megelőzése és kontroll alatt tartása, ebben még Kovács Desikerült? Zoltán főkommunikátorral sem állok vitában.
Amit nem értek, az egyebek mellett az, hogy miután a kormány saját hatáskörben ezt eldöntötte, és ehhez senkinek a beleegyezését nem kérte, mivégre tapsolt össze Kocsis Máté fideszes frakcióvezető hétpárti egyeztetést koronavírus-ügyben. Mármint azon kívül miért volt erre szükség, hogy utólag elmondhassa: Meggyőződésünk, hogy a politikai vitáknak a koronavírusügyben nincs helye. Drága elvtársak! Ebben az országban tíz éve folyamatosan gerjesztett pánik- és veszélyhelyzet van (különleges jogrend nélkül is), de járulékos haszonként a politikai vita műfaját is sikerült beletiporni a turulszarba; már egyáltalán nem emlékszünk arra, hogy milyen az, amikor szembenálló politikai szereplők értelmes, civilizált, érveket és ellenérveket felsorakoztató vitákban igyekeznek egymás fölé kerekedni. Amikor nem kell altesti poénokhoz és az ótvar személyeskedésekhez nyúlni ahhoz, hogy valaki az intellektuális és erkölcsi fölényét bizonyítsa a választók színe előtt. Szerintem ennélfogva az állítás Fideszről és Kocsisról lefordítva ennyit tesz: Meggyőződésünk, hogy koronavírus ügyben nincs helye a kormány bírálatának. Békeidőben azért nincs, mert Soros-Gyurcsány-diplomás kommunisták-hazaárulók kussoljanak, most meg azért, mert járvány van.
Tehát hogy az ellenzék ne bírálja a kormánypártokat, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ne bírálja az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Hogy azt ne lehessen számon kérni a kormányon, hogy egy esetleges tömeges megbetegedés esetén vajon mi lesz az idős, megfelelő védőeszközök nélkül, túlhajszoltan az első vonalban küzdő (házi)orvosokkal, hogy ne lehessen megkérdezni, az egészségügyi személyzet szabad szemmel látható hiányából adódóan mi a terv, amikor majd nem lesz, aki kezelje a lélegeztetőgépeket, vagy például az milyen megfontolásból történik, hogy más országokhoz képest aggasztóan kevés a szűrések száma (nem beszélve arról, hogy a nagy pofával belengetett magán koronavírus-teszt is leginkább álom egyelőre). Ezekről tessenek kussolni, mert akkor jön a Kásler Miklós mindenhez is értésétől bűzlő Emmi és kioktat olyan megengedhetetlenül toporzékoló stílusban, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat tahósága adja a másikat.
Miután Gulyás elismerte a koronavírusról tartott sajtótájékoztatóján, hogy valóban vannak nehézségek azoknak a maszkoknak a beszerzésében, amik tényleges védelmet nyújtanak a koronavírus ellen, miután a fertőtlenítőszerek általános hiányára utaló kérdésre kifejtette, hogy a szappan is fertőtlenít, az Emmi ezt vágta a MOK pofájába:
A háziorvosoknak maguknak kötelességük biztosítani a működésükhöz szükséges feltételeket, ők felelősek a saját és a betegeik biztonságáért is. Ha nem tudják, az nagy baj, ha tudják és mégis az ellenkezőjét állítják, akkor az már minősíthetetlen. (…) Az állam természetesen kisegíti őket, most például védőmaszkokkal. (…) Az pedig példátlan, hogy a MOK vezetése veszélyhelyzetben, egy világjárvány kitörésének küszöbén próbálja zsarolni a kormányt az orvosok önként vállalt többletmunkájának felmondásáról szóló nyilatkozatok letétbe helyezésével. Ilyenre sehol nincs példa a világon. Ezt akarná az orvostársadalom? Most az összefogás ideje van, nem a zsarolásé.
Összefogás, mi? Az orvosok, ápolók egészsége nemzetbiztonsági érdek. Újabban. Pár napja. Az, baszki. Járvány idején, igen (már amennyire fent látszik), amúgy mehetnek a faszba, mert hogy képzelik? Örüljenek, hogy KISEGÍTIK őket. Tényleg az az érzése az embernek, hogy a kormánynak fingja nincs a saját feladatáról és kötelezettségeiről. Hát ezért nem szabad bírálni őket. Mert az egészségügyet hosszú évek óta érő bírálatokról most, ezekben a napokban, hetekben fog kiderülni, hogy mennyire van valóságalapjuk. Úgy néz ki a dolog, hogy miközben persze kurvajó, hogy erős állam és veszélyhelyzet és milyen jó, hogy keményen fellép a kormány és megvéd, valójában az egészségügyi rendszer nagy tesztje ez az egész sajnálatos helyzet. Ha mindenki kussban marad Kocsis és az Emmi óhaja szerint, akkor sem hiszem, hogy sértődött kormányzati közleményekkel el lehet fedni, amit egy évtized alatt műveltek, pontosabban nem műveltek ezen a területen. Ja, és a Grabovoj-szám(sor)ok sem fognak megvédeni a koronavírustól, pláne gyógyítani nem fognak, hiába tolja az alusityakos baromságait a fideszes TV2 Tények című közveszélyes műsora.
Változatlanul remélem, hogy nem jutunk el odáig, hogy a fertőzés ellenőrizhetetlenné váljon, bár ez nem Semjén Zsolton fog múlni. Aki olyan nagyon tiszteletben tartja az egyházak szabadságát, hogy miközben teljesen racionálisan tiltanak be tömegrendezvényeket, a templomokra ez nem vonatkozik. Ezt megint kurvára nem értem. Tehát az egyházak szabadsága felülírja a józan észt? Miközben Olaszország példája is mutatja, hogy minél később hoznak drasztikus döntéseket és minél később vezetnek be drasztikus szigorításokat, annál jobban elszabadul a pokol, itt veszélyhelyzetet hirdetnek úgy, hogy az egyházak szabadsága nehogy a jóistenért sérüljön. Vagyis az nem jutott eszükbe, hogy a járványveszélyre való tekintettel esetleg talán inkább ne tartsanak egyáltalán istentiszteletet és szentmisét, ehelyett azt javasolják, hogy a nagyobb templomokban gyakrabban tartsanak ilyen ceremóniákat, hiszen így arányosabban oszlanak meg a hívők, és hátha elég távol ülnek egymáshoz ahhoz, hogy elkerüljék a bajt. Ha meg nem, akkor ott az ima meg a Tízparancsolat. Aztán majd hogy osztják be egymást a templomba járó széles néptömegek? Majd honnan tudják, hogy ki mikor a soros? Hagyjuk is. Itt egyszerűen lehetetetlen az alufóliakoronát lerugdosni az eszelős hülyék fejéről.
Különben meg senki ne örüljön túlságosan, amiért a NER-es cégeknek is bebaszott a korona meg a vírus, és óriásit zuhantak a tőzsdén. Elég nyilvánvaló, hogy ezért is fizetni kell valakinek. Na kinek? A dinasztia cégei olyan hitelekből állnak a lábukon, amelyek mögött nettó lakossági pénz van. Ha bedőlnek, rántják magukkal a hitelező bankokat, azok meg a lakossági betéteket. Azt hiszem, körbeértünk. Minden jót!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.