NEHAZUGGY

Ahelyett, hogy elmagyaráznák, Hadházy gesztusa miért baromság

Molnár Bálint | 2018. Május 3, Csütörtök | 17:53

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,651,771 forint, még hiányzik 348,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ameddig kiderül, hogy Orbán Viktor, Európa illiberális rákfenéje ellen létezik-e bármilyen valós európai ellenszer azon kívül, hogy úgynevezett rapportra hívják Brüsszelbe, majd udvariasan nem akarnak az ott elhangzott kényes kérdésekről tájékoztatást adni (Havasi Bertalan meg azt mond, amit kiadtak neki feladatba), hamarosan megalakul az új Országgyűlés.

Azt már tudjuk, hogy a kétharmados rezsim a biztonság kedvéért kedd helyett már inkább hétfőn körbekordonozza a Kossuth teret és saját magát. Ők már csak ilyenek: ahogy veszíteni, úgy nyerni sem tudnak, akárhány harmados többséget kapargatnak össze a közpénzből ellopott milliárdok és a saját torz, nemzeti pofájukra szabott egyfordulós választási törvényükkel, tyúkszaros életük minden egyes napján rettegniük kell.

És akkor ideteszem a kontextusba helyezett témát, amiről beszélni szeretnék:

Tudom, hogy megbeszéltük már ezt a dolgot, és éppen Hadházy Ákos korábbi nyilatkozata kapcsán tettük, aki már korábban is világossá tette azt a dilemmát, amellyel a fideszes országgyűlésbe való beülés kapcsán egy nem álellenzéki, nem kollaboráns, nem megélhetési politikusnak szembe kell néznie, de azért fussunk még egy kört ebben a témában. A lényeg: miközben őfelsége darabjaira hullott ellenzéke nem csupán az összefogás kérdésében nem bírt közös nevezőre jutni, a május 8-i ünnepélyesen ünnepi faszverést illetően sem hajlandó legalább a nagyon szimbolikus, de legalább közös és egységes tiltakozásra. Ami abban lenne tetten érhető, hogy Orbánnak és gombnyomogató zenekarának a tök üres ellenzéki padsorok társaságában kellene felszentelnie magát újabb négy évnyi illiberális baszakodásra. Ország-világ legnagyobb gyönyörűségére.

Tudom, hogy itt már a szimbólumoknak, a jelképeknek és a szimbolikusan jelképes akcióknak évekkel ezelőtt sem volt semmi értelme, például akkor sem, amikor a Fidesznek ideig-óráig kiesett a kezéből a kétharmad gyeplője.

Tudom, hogy a május 8-án megalakuló Országgyűlés nem akkor vált illegitimmé, amikor kiderült, hogy összecsalták maguknak az újabb kétharmadot (azt már korábban sokszor írtam, hogy a fölényes győzelmükhöz nem fér kétségem, a kétharmadhoz annál inkább), hanem konkrétan akkor, amikor az ellenzéki pártok elfogadták a játékszabályokat, amelyek ehhez az eredményhez vezettek, vagyis egyáltalán elindultak a választáson.

Tudom, hogy a sok millió fotelforradalmár és politológus országában Hadházy Ákosnak a kedves édesanyja, amiért nem május 8-án, hanem csak mondjuk 18-án veszi fel a mandátumát, minket ő nem ver át, ennek így semmi értelme, ugyanolyan kollaboráns megélhetési ő is, mint az összes többi.

Tudom, hogy a sok millió mindenhez is értő országában csak az számítana két napig világhírnek és értékelendő cselekedetnek, ha most Hadházy visszaadná a mandátumát, és menne a süllyesztőbe a korrupcióinfójával és az érdemi munkájával, amihez hasonlót nem sokan végeztek azok közül, akik viszont május 8-án is ott lesznek a csoportszelfin Orbánnal, és a következő négy évben is csak annyit fogunk hallani róluk, hogy szerintük Orbánnak mennie kell a levesbe, mert ez így nem mehet tovább.

Akkor szerintem gondolkodjunk inkább, mert azt még lehet! Tény és való, hogy ebben a kétharmadig és szügyig fideszes országgyűlésben – amelynek az állampárt ma elszellentett információja szerint első dolga az lesz, hogy hetedszer is férceljen egyet az alaptákolmányon – az ellenzék (tisztelet a néhány valóban ellenzéki munkát végző embernek) a világon senkit nem fog képviselni. Ebből sajnos egyáltalán nem következik, hogy a fideszes különítmény saját magán kívül bárki mást képviselne, de ez legyen azoknak a baja, akik rájuk szavaztak, mert sok rossz közül tökmindegy, hogy melyiket választjuk. Ebben a kétharmadig és szügyig fideszes országgyűlésben nyolc éve (különös tekintettel a második fülkeforradalom utáni négy évre) magyar embereket köp pofán hetente az önmaga hatalmasságától megrészegült elvetélt jogász és tányér-, valamint talpnyalóinak hada. Nem, nem a senki által meg nem választott brüsszeli bürokratákba törölte a gumicsizmáját nyolc évig valahányszor méltóztatott befáradni és pörköltszaftos papírról felolvasni a kocsmai színvonalú, érdemi válaszokat foltokban sem tartalmazó habonyizmusokat (a szemöldökcsipesztől a boldogkarácsonyig), hanem magyar emberek által megválasztott politikusokba. Egy ilyen parlamentben senki nem képvisel senkit.

De ha már a mélyen megvetett, minden esélyét elkártyázott ellenzék, amelyiknek oszlopos tagjai (a kivételek ezúttal se siessenek magukra venni, mindenki más annál inkább) kizárólag az újabb négy évnyi jól fizető vegetálásért alibiztek, helyezkedtek, összefogtak, nem fogtak, üzengettek, megsértődtek (hallott valaki bármit például Molnár Gyula szájából, mióta pártja minden idők katasztrofális eredménye ellenére ő bejutott a parlamentbe?) április 8-ig, és megvannak ezek az istenverte parlamenti székek, miért nem fér bele mindenki másnak – Szél Bernadettől Hiller Istvánig -, hogy legalább szimbolikusan, az igencsak szűkösen rendelkezésre álló eszközök közül most a Hadházy-félét magára vegye? Hogy lehet az, hogy ha már összefogni nem sikerült akkor sem, amikor Orbán leváltása volt a tét az ország egy részének, akkor ebben az egyszerű, semmilyen kibaszott áldozatot nem igénylő kérdésben sincs konszenzus? Mit veszítenek a hölgyek-urak, ha meghagyják Orbánnak az örömöt, hogy május 8-án saját magával ünnepeljen és ezek a vágóképek bejárják a világot? Ahelyett, hogy elmagyaráznák, hogy Hadházy gesztusa miért faszság.

Nem megyünk semmire a szimbolikus gesztusokkal, de Orbán elszabadult autokráciájával szemben minden nyomorúságos eszközt kötelező kihasználni. Attól nem lesz jobb az országnak, ha Hadházy visszaadja a mandátumát, de egy igen erős jelzéstérték volna, ha az ellenzék tömött sorokban maradna távol a teljhatalom május 8-ára időzített önmagát ünneplésétől. Még nem késő csatlakozni Hadházyhoz akkor sem, ha nem fog beleremegni a kétharmad. De legalább egy megkésett pozitív üzenet lehet a csalódott választóknak, hogy ugyan beülünk a sehova nem vezető bábszínházba (ami nekünk négy évre a tutit jelenti), de fontosnak tartjuk világossá tenni: ami itt történt és ami itt történni fog, az kurvára nincs rendben. (Köztörvényes bűnözőkkel közösen esküt letenni meg külön gáz.)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!