NEHAZUGGY

Valódi ellenzék

Forgács Erzsébet | 2015. December 23, Szerda | 16:24

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 425,173 forint, még hiányzik 2,574,827 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A napokban bukkantam „A liberális szennyoldalakról” című irományra. Maga az írás nem túlságosan érdekes, szóhasználatában szinte teljesen azonos a kormány által kiadott közlemények múltat idéző propagandaszövegeivel. Talán azonos a szerző, bár ez soha nem fog kiderülni, mivel aláírás, de még szignó sem jelzi, ki írta a cikket. Igazából nem is fontos a szerző személye. Ami érdekes, az a tartalom. Egyfajta beismerése annak, ami egyértelmű, természetes, azonban egy totális hatalomra törekvő kormány számára nem elfogadható, de nem is érthető.

Az internet maga a szabadság. Az internet liberális, nem zárható keretek közé, nem befolyásolható és nem sajátítható ki, de még csak uralni sem lehet. Nincs mód és nincs eszköz arra, hogy ezt bármely politikai csoport, akár kormányoldal, akár ellenzék megtegye. Az internet demokratikus, nem is tud más lenni. Ez napjaink agórája, ahol nem csak a császár mondhatja el a szónoklatát, de a legutolsó kis senki, az eldugott falu utolsó házában lakó polgár is.

Éppen ez a szabadság az, amivel egyik politikai oldal sem tud mit kezdeni. A hatalmon lévők indíthatnak naponta új weboldalakat, megfizethetik a nekik dolgozó újságírókat, bloggereket. Vásárolhatnak televíziócsatornákat, rádiókat, nyomtatott sajtót. Reklámozhatnak minden felületeten, óriásplakátokon hirdethetik eszméiket. Bármit megtehetnek, ami pénzért megvehető. Ez működhet akkor, amikor külföldi hírekhez nem juthat az olvasó, amikor zártak a határok és az információk nem áramolnak szabadon. Az internet azonban nem áll meg a határon, nem befolyásolható és nem korlátozható.

Hiába a trollok serege, az olvasók gyorsan felismerik őket, már nem tudnak hatékonyan működni.

Hiába az óriásplakátok és fizetett reklámok tömege. A tényekkel szemben nem hatékonyak. Lehet azt állítani öles betűkkel, hogy jobban élünk és csökkentek az élőmunka terhei, de jön egy alattomos liberális szennyoldal és beteszi ezt:

és ezt:

Számolni meg mindenki tud. Vagy a többség.

Esetleg egy másik liberális szennyoldal arról ír, hogy 2010-ben 18 százalék volt a tej, kenyér ÁFA-ja, 25 százalék minden más ÁFA-ja, most meg 27 százalék. Ez nem vallási, nem érzelmi és nem is pártszimpátia kérdése. Ezek tények.

Televízión, rádión, nyomtatott sajtón keresztül igazán azokat lehet meggyőzni, akiket nem is kellene meggyőzni. Ők minden körülmények között elkötelezett hívei ennek, annak, vagy amannak a pártnak, azért is vevők ezekre a médiumokra. Ezek az elkötelezett emberek el fogják hinni, hogy jobban élünk, hogy száguld a gazdaság, vagy éppen azt, hogy egy perc van az összeomlásig. Ebben nem befolyásolja őket semmi, a tények sem, a tulajdon tapasztalataik, a megélt élethelyzeteik sem.

Az internet ezzel szemben képes egyszerre megmutatni a dolgok minden oldalát. Nem pártfüggő. Az olvasónak „csak” annyi a dolga, hogy tájékozódjon lehetőleg több helyről, több forrásból és a tulajdon tudását is hozzátéve az információkhoz, véleményt alkosson.

Önmagában persze nem az internet az, ami mindezeket tudja, hanem az a rengeteg tény, adat, információ, amit oda feltöltünk a világ minden zugából.

Ezzel van baja a hatalmon lévőknek és az említett iromány szerzőjének. A szabad gondolatokkal, az adatokkal, információkkal. A sorrend lehet más, de a lényeg talán nem. Idézek néhány sort a „műből”, a jobb érthetőség kedvéért:

„Nem árt tudnunk, hogy a liberális szennyoldalak (melyekből köztudottan Dunát lehetne rekeszteni) többé-kevésbé szoros összeköttetésben állnak egymással. Egymás híreit, cikkeit folyamatosan osztják és népszerűsítik. Így nemcsak erősítik és hitelesítik a másikat, de a keresőoldalak is könnyebben hozzáférhetővé teszik a társadalomromboló írásokat a többszöri előfordulás miatt. Ezzel elérik, hogy a liberális véleménnyel hamarabb találkozzanak az érdeklődők, amely kulcsfontosságú tényező például egy nemzeti személy vagy mozgalom helyes vagy helytelen megítélésében.”

és még egy idézet:

„A módszer (és sokszor a támogatás is) többnyire külföldről jön, amit a magyarság megvezetett rétege sajnos buzgón követ, mivel még most is abban a teljesen torz hiszemben van, hogy a nyugati nagyhatalmak valódi tekintélyek lehetnek, akiket ha kellő kitartással majmolunk, a jövőben számunkra is teremhet valami babérocska. Ezért a magyar internetes „kultúrában” az a helyzet állt elő, hogy mind az üzemeltetők, mind a befogadók részéről egy erőteljes idegenimádat hatalmasodott el.”

Na, itt a gond. A szerző ugyan felsorolja a „szennyoldalak” között az Indexet és a 444-et is (valamint az Origót, amit ugye időszerű lesz törölni a sorból), de a hivatkozott weboldalak többsége – szemben a nagy portálokkal – vagy tényleges blog (tényleges blog az, amit ingyen ír a szerző), vagy az olvasók hozzájárulásából önfenntartó oldal, mint például az Átlátszó. Igen, valóban nagy az érdeklődés ezen oldalak iránt, ami egyszerűen annak a következménye, hogy sok olvasó nem elégszik meg az előrágott, közpénzből fizetett, de kormánypropagandát szolgáló oldalak nyújtotta csontokkal. Sok, túságosan sok ember képes és hajlandó a saját fejével gondolkodni és mivel a lehetőség adott, maga választja ki, hogy mit olvas és mit nem. Ez az, amit sehogyan nem képes befolyásolni a hatalom, bár törekvések vannak ebben az irányban. Gondoljunk csak a legutóbbi esetre, amikor egy poszt megosztásáért rabosítottak embereket.

Ahogy a hatalmon lévő párt, úgy a jelenleg ellenzéki szerepben, de szintén közpénzből élő pártok sem képesek mit kezdeni mindazzal, ami a virtuális térben történik. Az ellenzéki szerepkör kényelmes pozíció. Egyfajta váróterem, ahol meleg van, kényelmesek a padok és a következő vonat vezetőfülkéjébe talán be lehet jutni. Addig is lehet üzengetni a kormánynak sajtótájékoztatókon és viszont. Úgy tűnik, sem a kormánynak, sem a jelenlegi ellenzéki pártoknak nincs érdekében változtatni a helyzeten, hiszen mindenkinek így kényelmes.

Talán tévedek, de az a meggyőződésem: a valódi ellenzék nem a parlamentben ücsörög. A valódi ellenzék itt van, az interneten. Hitből, meggyőződésből író, érvelő emberek sokasága és az olvasók. Észrevétlenül is párbeszédek, akár viták indulnak, ismeretségek köttetnek. Érdek nélkül.

Habár ez a valódi ellenzék virtuális, de minden leírt és minden olvasott betű mögött ott van valaki. Rengeteg emberről beszélünk, akik bármikor kiléphetnek ebből a virtuális térből, ha elérik a kritikus tömeget.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!