NEHAZUGGY

Hogy komolyan lehessen venni Moszkva magyar hangját

Molnár Bálint | 2023. Március 27, Hétfő | 13:27

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Most, hogy felvirradt a nagy napja annak, amikor a fideszes országgyűlés állítólag tényleg hajlandó ratifikálni Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, amit eddig pitiáner módon, idétlen bicepszméregetési célzattal halogattak azért, hogy a moszkvai háborús bűnösnek nehogy odáig guruljanak a gyógyszerei, hogy Felcsútig kelljen loholnia értük, ahol egyébként sem tartóztatnák le, mert ellentétes lenne a fideszesek alaptörvényével; most, hogy ezzel párhuzamosan Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyása a levegőben marad vélhetően azért, hogy Erdogan szultán ne érezze magát egyedül Stockholm mondvacsinált biztonsági okokból történő szívatásával, illetve most, hogy a magyar kormány az ő illiberális, jogállam- és demokráciatipró politikája miatt zsinórban másodszor marad távol a Biden-adminisztráció által szervezett demokráciacsúcstól úgy, hogy a külügyi tárca idén is úgy tesz, mintha nem értené, hogy nagyon konkrétan mi ennek az oka és miért véresen ciki ez, nézzük meg közelebből a nyugati liberális mainstreammel menetrend szerint felmosó orbánista külügyminiszter azon váratlannak tűnő magyarázkodását, miszerint

Magyarország békepártisága nem azt jelenti, hogy Oroszország megtarthatja a megszállt területeket.

~~Hanem hogy nyugodtan bekebelezhet újabbakat. Ja, nem.~~ Ahhoz képest, hogy a moszkvai háborús bűnös letartóztatása ellentétes a fideszesek alkotmányával, ami egészen elképesztő, már majdnem felüdülésnek számít, hogy Szijjártó ezúttal az amerikai AP hírügynökségnek adott interjút és nem a Russia Today-nek, ahova egy időben hazajárt, mint Dunakeszire. Akkor is, ha tudjuk, hogy annak semmi valószínűsége nincs, hogy a szuverén korrupció és sunnyogás kormányának Moszkva kitüntetett barátságával kitüntetett külügyminisztere az orosz állami televízióban magyarázza, hogy Putyin haverjuk szerintük mit tarthat meg és mit nem, és hogyan kell értelmezni valójában Magyarország idétlen békepártiságát. Szerintem leginkább sehogy, mert a magyar kormány kontextus nélküli békehozsannái kezdettől fogva nem nevezhetők békepártiságnak, ráadásul sem Orbán, sem a kormánya nem egyenlő Magyarországgal. Én sem mondhattam volna szebben (via Ujhelyi): „a Fidesz-kormány nem a teljes magyar nemzet, hanem pusztán egy szűk, pénzhajhász elit érdekeit képviseli, ráadásul jól láthatóan egy bonyolult világhatalmi játszma sötét zsarolásaiba beszorult, harmadrangú szereplőjeként”.

Hogy pontosan hányadrangú szereplőjeként, azt sajnos ennyire pontosan nem tudom belőni, de az tény, hogy a vélelmezett harmadranghoz képest azért elég nagy pusztítást képes okozni őfelsége az európai uniós politikában, miután a magyar ugart már bekebelezte, és ezt nem teszi semmissé, hogy mostanában egyre gyakrabban lépnek át a fején. Hiába lengeti Szijjártó a vétóbunkósbotot és toppantgatva fenyegetőzik, a legtöbb, amit tehet, hogy tudomásul veszi: a hajára kenheti a gépezetbe hordott homokot.

De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy végre 2022. február 24-e után több mint tizenhárom hónappal megtudtuk, hogyan kell érteni azt, amit eddig félreértettünk és félremagyaráztunk. Orbán és kormánya békepártisága Szijjártó értelmezésében ezt (nem) jelenti:

„A háború leállítása, és az, hogy leülünk az asztalhoz, nem jelenti azt, hogy elfogadjuk a status quót. Amikor a háború véget ér, és megkezdődnek a béketárgyalások, nem szükséges, hogy a határok ott legyenek, ahol a frontvonalak húzódnak. Ezt a saját történelmünkből is tudjuk. Hiszem, hogy a tűzszünetnek most kell eljönnie”.

Akkor revideálok szépen. Lényegében nem értettünk félre semmit, ugyanaz a hamis, recsegve ropogó kínos dallam ez, amit eddig is hallgattunk. Elsősorban azért, mert ahogy múlt héten vagy két hónappal ezelőtt, úgy pillanatnyilag sincs semmi realitása Szijjártó és az egész sértődött, nyugati irányból magának állandóan tiszteletet követelő állampárt tűzszünettel kapcsolatos politikai megélhetési hitének. Úgy se, hogy abba bele se merek gondolni, hogy Szijjártó esetleg abból olvasta ki a tűzszünet minden eddiginél aktuálisabb aktualitását, hogy miközben ő éppen a bizonyítványát magyarázta az AP-nek, Vlagyimirovics benyögte, hogy akkor ő most ~~a béke érdekében~~ taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.

Eddig se ugyanazt a filmet néztem, amit a fideszesek kormánya és külön Szijjártó Péter, ezért számomra úgy tűnik, hogy tökmindegy, mit gondolok én, vagy mit hisz Szijjártó arról, hogy mikor kell leállítani a háborút (leginkább kurvára ki se kellett volna robbantani, már a kirobbanása másnapján is késő lett volna megállítani), azonnali asztalhoz ülést és tárgyalást egyik, a háborúban részt vevő fél sem akar (és minden ellenkező felcsúti propagandahazugsággal szemben nem az Európai Unió, nem az Egyesült Államok áll háborúban, hanem Oroszország és Ukrajna), mert egész egyszerűen nincs nincs miről tárgyalniuk. A háborús agresszor Moszkva nem fog lemondani a megszállt területekről, hiszen eleve nem ezért állt neki öldökölni, Kijev pedig nem engedheti a háborús bűnös Moszkvának, hogy megtartsa azokat. Nem tűnik úgy, hogy bármelyik fél hajlandó lenne feladni a célját. Ez csak az egyik probléma ezzel a nyilatkozattal, miközben Szijjártó azt persze kipipálhatta a határidőnaplójában, hogy ő akkor megint megmondta a tutit, elmondta, hogy béke kell, arról meg igazán nem ő tehet, hogy nem hallgatnak rá ~~a moszkvai tartótisztjei~~.

A másik probléma az, hogy megint nem hallottunk egy büdös szót se arról, hogy Magyarország kormánya, mint a kipcsak diktatúrákkal vállvetve felállt béketábor szerves része hányszor sürgette az orosz csapatokat, hogy takarodjanak szépen haza, mert nem tarthatják meg az általuk megszállt területeket? Mikor hangzott el akárcsak hasonló felszólítás? Vagy ez már az orosz belügyekbe való beavatkozás lenne, és azt nem, nem, soha? Mert ha nem hangzott el ilyen, de még hasonló se, akkor a Fidesz-kormány úgynevezett békepártisága ugyanúgy nem jelent semmit, ahogy eddig is csak álságos, üres propaganda volt. Ezzel együtt talán soha jóvá nem tehető károkat is okozott az ország megítélésének, és ez egyáltalán nem mellékes.

De arról lamentálni, hogy amikor a háború véget ér, és megkezdődnek a béketárgyalások, nem szükséges, hogy a határok ott legyenek, ahol a frontvonalak húzódnak? Pont ez a probléma. Hogy ha az asztalhoz ülés (aminek mint rögzítettük, nulla esélye van) úgy történik, hogy az ellenséges hadsereg még megszállva tart egyes területeket, akkor azokat bizony meg is fogja tartani. Az azonnali béketárgyalásban kódolva van, hogy Ukrajna területeket veszít. Amit Szijjártó is tud, a főnöke is tud, az egész, az országot lealjasító kormány is tud. Ezért sincs tulajdonképpen semmilyen váratlan fordulat ebben a böffenésben az eddigiekhez képest. Ahhoz, hogy komolyan lehessen venni Moszkva magyar hangját, pontosabban ahhoz, hogy ne az legyen az érzésünk, hogy Moszkva magyar hangját hallgatjuk, ki kellene mondani a lényeget: Oroszország minden négyzetcentiméternyi elfoglalt területet adjon vissza. Amiről Szijjártó elmélkedik, az nem ezt jelenti. Ez még szélkakaskodásnak is szánalmas. Attól meg, hogy ráadásul a magyar történelemre hivatkozik, nem egyszerűen szánalmas, de mélyen undorító.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!