Augusztus 10,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ezek után merje bárki azt mondani, hogy nem az országnak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van országa

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 582,423 forint, még hiányzik 2,417,577 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Plebejus jó reggelt, vidám, hosszú vasárnapot kívánok mindenkinek! Én nem vagyok annyira finnyás, mint a kolléga – pláne, hogy túléltem a néhány éve az egymás talpára lépés felejthetetlen képzavarával megzenésített nemzeti összetartozás napját is -, ezért bátran belerondíthatok a pünkösdi áhítatba, és leírhatom: pár nap után is abszurd, érthetetlen és feldolgozhatatlan, mi módon szolgálhatja a magyar, pláne magyar NEMZETI érdeket az, hogy egy korábbi KGB-ügynök, háborús bűnöket és bűnösöket támogató, korrupt moszkovita pátriárkát védelmez a magyar kormány a gonosz brüsszeli szankcióktól.

Mi közünk nekünk, keresztény, európai, tisztességes magyaroknak ehhez a gyalázathoz? Annak az orosz ortodox egyháznak a dollármilliárdos fejéhez, amely egyház bizonyítottan Moszkva hatalmi eszköze a mindenféle titkosszolgálati akciókban, a nyugatellenes összeesküvés-elméletek terjesztésében, az Ukrajna elleni indulatok szításában, egyáltalán a háború ünneplésében. Tudom, hogy a nemzeti összetartozás ünnepe is, meg a politikai termék, amit legyártott ebből saját maga számára az állampárt, eleve kizárja azt, hogy a nemzet egyik része összetartozhasson a másikkal, de miféle közösséget lehet vállalni bármelyik nemzetrészhez tartozóként egy olyan kormánnyal, amelyik a nemzeti érdekkel azonosítja, elvi kérdésnek nevezi, ráadásul a vallásszabadság érvényesülésének tartja, hogy a Kirill nevű dollármilliárdos háborús uszító ne kerülhessen fel az Európai Unió szankciós listára?

Ha a magyar nemzetet, az elveket, de még a vallásszabadságot is fel lehet használni arra, hogy egy bűnözőket támogató bűnöző mindenféle felelősségre vonást megúszhasson, ha Szijjártó Péter hangosan és érthetően toporzékolja a követői ájult örömujjongása közepette, hogy belegondolni is rossz, milyen folyamatokat indított volna el az egyik legjelentősebb európai keresztény egyház vezetőjének szankciós listára helyezése, akkor ez azt jelenti, hogy nekünk, magyaroknak elvi kérdés ezután minden keresztény egyházi emberrel közösséget vállalni, akármekkora bűnöket is követ el az illető? Akkor a vallásszabadságra hivatkozás ezután bárkit felmenthet bármekkora disznóságok elkövetése alól, mert ő történetesen egy európai keresztény egyház vezetője? Ezt jelenti a vallásszabadság? – kérdezem most, hogy a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. Egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a pártpolitikai rajongás logikája mentén ez bárki szerint rendben van. Ha valaki ráadásul gyakorló kereszténynek tartja magát, akkor hatványozottan hihetetlen, hogy képes azonosulni ezzel az ízléstelenséggel.

De van itt más is. Bár azzal speciel semmi bajom nem lenne, hogy több mint duplájára emelik Orbán Viktor kormányfői fizetését. Mármint akkor nem lenne bajom vele, ha Orbán Viktor április 3-án került volna kormányra életében először, és nem egy konszolidált, mára konkrétan leválthatatlanná avanzsált választási autokrácia fejeként vette volna a nevére mindenféle fedősztorik, kétlábú pénztárcák, azaz strómanok révén az országot, miközben 13. éve plebejus templom egerét játszik a milliárdosokból álló udvartartása élén. Ha cinikus akarnék lenni – és egyre gyakrabban érzek erre késztetést -, akkor persze azt mondanám, hogy de jó, essünk túl rajta. Kössék végre – a mostani rongyos 1,5 millió helyett – Kövér nertárs rohadtul megérdemelt házelnöki fizetéséhez a miniszterelnök úgynevezett tiszteletdíját, legyen havi bruttó 3,5 millió, vegye fel mellé a havi bruttó 1,3 milliós képviselői alapfizetését is, és fejezze be végre, hogy minden év február elsején benyújtja a nemhogy 15 pótlapot nem igénylő, de gyakorlatilag teljesen üres vagyonbevallását. Gondolom, hogy bármekkora számú a saját lábra igényt tartó pereputty, azért havonta bruttó 4,8 millióból csak futna némi gyarapodásra, megtakarításra is. Az ugyanis világ szégyene, hogy Európa legkorruptabb politikusának, a már oligarchaként emlegetett örökös magyar miniszterelnöknek semmije nincs.

Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám: nem értem, hogy ezt a Gulyás Gergely dicstelen nevével fémjelzett javaslatot mi a fenéért kellett egy 61 oldalas, hosszú hétvége elé időzített salátatörvényben elrejteni, hiszen el nem tudom képzelni, hogy a társadalmi megbecsülés minimumát jelentő béremelés helyett adrenalinnal és a nyári szünettel jóllakott fideszes szavazók bármi kivetnivalót találnának abban, hogy az értük éjt nappallá tevő drágajó miniszterelnökük végre ennyi idő után megkapja azt a megbecsülést, ami jár neki. Jó, hát Kirill pátriárkát vagy a sehonnai gázszerelőt nehéz lesz még ennyi havi bevételből is überelni, de hát így jár az, aki üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Az alászolgájának kell egy bokros salátatörvényben eldugnia a pompás javaslatot, miszerint emeljük már meg a főnök fizetését, hát ez mégis csak tarthatatlan, hogy a segge lassan kilóg a gatyából, miközben a másik alászolgának 15 pótlap kell ahhoz, hogy csak az ingatlanait fel tudja tüntetni a vagyonbevallásában.

Tehát igen, emeljék meg a minden tiszteletet megérdemlő küldetéstudat tiszteletdíját, a tanárok, tűzoltók, ápolók béremeléséből simán futja rá: így majdnem kilenc, havi minimum 200 órában robotoló úgynevezett átlagnővér bére kijön a doktor úr egyetlen havi bevételéből, és ez így van rendjén. Egyébként semmi köze a cinizmushoz, ténymegállapítás: nincs az a fizetésemelés, amivel minden kormánytagok legszegényebbje tisztára tudná mosni (mindenkinek szívből ajánlom az Ozark című sorozatot e tárgykörben) azokat a milliárdokat, amelyeket az elmúlt tizenkét évben mindenféle kreatív, jogászkodó bűvészmutatványokkal a hatalma betonjába öntött.

De ami még ennél is lényegesebb, nem mintha olyan nagyon másképp lett volna eddig, de mostantól még ennél is nyilvánvalóbb: nem a törvényi szabályozás, nem a törvény betűje, hanem az egyélőisten személyes akarata határozza meg a politikai felsővezetők fizetését. Az azonos vezetéknevű politikai igazgatójától (nem röhejes egy cseppet sem, hogy a miniszterelnököt valaki igazgatja) a legutolsó névtelen államtitkárig, kormánybiztosig, miniszteri biztosig eddig senkinek nem haladhatta meg a bére a fideszes Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Ez mostantól úgy lesz, hogy nem kellenek mindenféle törvényi előírások, táblázatok, világos, mindenkire egyformán érvényes szabályok, majd a gazdi tudja, hogy ki mennyit érdemel, és aszerint lesz fizetés a nertársaknak. Nincs se minimum, se maximum összeg a salátaügyi javaslatban, vagyis Orbán annyi fizetést ad a kormánytagoknak, amennyit csak akar. 14 miniszterről, 69 államtitkárról, 118 helyettes államtitkárról, 68 miniszterelnöki és miniszteri biztosról, 17 miniszterelnöki megbízottról és 21 kormánybiztosról beszélünk. Ez a magyar kormányzati apparátus gerince, Orbán kvázi saját tulajdonú vállalkozása, az államkassza kulcsával a zsebében úgy bünteti/jutalmazza a beosztottait, ahogy akarja. Eddig is versenyeztette és szorongatta a nyakukat rendesen, de ezzel még nagyobb függőségbe taszítja őket, hiszen így válnak egyre zsarolhatóbbakká, szó szerint bármire kaphatókká. A vénülő autokrata eddig se nagyon bízott senkiben, és úgy tűnik, az idő múlásával nem enyhül, hanem súlyosbodik a paranoiája. Lényegében eddig is ez ment a színfalak mögött, mostantól fölöslegessé vált a finomkodás, hiszen van legalább 5 millió ember, akinek tökmindegy, mit csinál. Úgyhogy a háborús veszélyhelyzet örve alatt most elintézi, hogy a fizetése által is zsarolhatóvá tegye az udvartartását.

Szerintem nincs az a szalonképes cinizmus, amivel ezt überelni lehetne. Ezután mondja bármelyik büdösliberálisbolsevik, hogy ez nem jogállam, hogy nem egy demokratikus fékek és ellensúlyok által kordában tartott demokrácia, hogy itt egyetlen ember pofátlanul visszaél a hatalmával, hogy itt egyetlen ember dönt életről-halálról-fizetésről, hogy itt szart sem számítanak a törvények, hogy itt nem az országnak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van egy országa. Na ugye. Szép ez, kerek ez, és még csak most kezdődik az igazi buli. Végszó gyanánt: egyébként tényleg boldog ország lehetne ez, ha Orbán 12 éve havi bruttó 4,8 millióba kerülne. Felőlem most akár a tízszeresére is emeltethetné most a fizetését, még mindig tisztességesebb lenne, mint 12 éve módszeresen, jogászkodva, salátatörvényekkel sunnyogva ipari nagyságrendben szétlopni a jelent és a jövőt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!