Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Függetlenül attól, hogy mennyire habzik a szája

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Belátom, hogy nem lehet könnyű Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és Szergej Viktorovics Lavrov mesterek Barátság érdemrendjével a zsebben úgy tenni, mintha ez egy európai uniós ország lenne, amely elsősorban a szövetségesei felé lojális, nem pedig a szövetségeseivel szemben álló, rosszarcú, autoriter faszpajtások oldalán állva mocskolódik, hogy ő milyen nyomorult kreténekkel kénytelen egy asztalnál ülni Brüsszelben. Akik nem bírják elviselni, hogy ez egy ezeréves államisággal rendelkező keresztény nemzet, utálják a szuverén keresztény nemzeti ábrázatunkat, akik el akarnak ásni, ki akarnak nyírni, áskálódnak ellenünk és belénk avatkoznak úton-útfélen.

Szijjártó Péternél természetesen nem most gurultak el a heveny politikai-diplomáciai szereptévesztés gyógyszerei, ám a nemzeti kerozinégetési és hisztériaügyi miniszter a választási kampány elszabadulásával párhuzamosan egyre látványosabban és kiszámíthatóbban szabadul el, és egyre gyakrabban szólal meg olyan stílusban és állít olyasmiket, hogy az ember hátán feláll a szőr. Nincs két hete (igaz, akkor még csak nem hivatalosan dúlt a kampányháború), hogy egy budapesti választókörzeti kampányeseményen azon forgatta a szemét, hogy Magyarországon még soha olyan nem volt, hogy a szélsőjobb együtt indult a választáson a szélsőballal, és hogy a nemzetközi balliberális mainstream bezzeg most nem háborog azon, hogy az antiszemiták a nemtomkikkel összeborulva nem szégyellik a pofájukat, és kormányra akarnak kerülni (erről ITT írtam). Ám az a kirohanás sehol nem volt ahhoz képest, amit a közpénzhegyekből fideszes propagandát toló Megafon Központ csütörtöki kampányháborús eligazításán felöklendezett.

Bár szakemberek feladata lenne a vonatkozó esettanulmány elkészítése és a diagnózis felállítása, meg kell jegyeznem: néha az az érzésem, mintha kemény indulatkezelési problémákkal küzdene minden magyar diplomaták szégyene, és bármekkora sportember is, éppen készül megütni a gutát. A külcsín azonban még így is eltörpül a tartalom mellett, amivel a fideszes influenszereket, és rajtuk keresztül a fideszes rajongótábort hergelte. Deák Dániel, Rákay Kálmán Fülöp és az összes hasonszőrű rezsimszolga (az ATV-s Kárász is ott csápolt az első sorban) pedig elvarázsolva hallgatta a teremfutballistát, akinek a száján kikönyökölt a kocsma, holott köztudottan nem iszik alkoholt:

• Ami még a következő időszakban szerintem várható, azok a nagyon durva külföldi beavatkozások a magyar választási folyamatba, annak kampányába és reménybeli kimenetelébe. Mert nyilvánvalóan teljesen véletlen, hogy most talán először közvetítik az Európai Bíróság ítélethirdetését élőben, és egy magyar nyelvet nagyon-nagyon távolról ismerő, ezért aztán jól hallhatóan nem beszélő ember, a világ legszánalmasabb módján próbál felolvasni valamit magyarul, amit nyilván néhány magyar EP-képviselő meg think-tank, meg nem tudom én micsoda, fonetikusan elmondott neki, leírta, elpróbálták. Ez nyilván véletlenül történik 46 nappal a magyar választás előtt.

• Mint ahogy az elmúlt napokban láttam, hogy megjelent, és a közösségi médiában is terjedt (…), hogy én finoman megfenyegettem a nagyköveteket. Én nem finoman fenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak (az általános üdvrivalgás és hahotázás miatt félbe kell szakítani a mondanivalót, az úri, közpénzből influenszer közönség magán kívül van a gyönyörűségtől  – szerk.), hogy bárkivel finoman beszéltem volna ebben a kérdésben. Én világosan elmondtam, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani. Meg van egy szuverén ország, ahol ők egy másik ország képviselői. És ÉN biztos LEVÁLTANÁM a NAGYKÖVETEMET, ha MEGTUDNÁM, hogy az adott NAGYKÖVETEM az adott országban a belpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánít. Meg összeáll a többiekkel, hogy elmondja, hogy szerinte az úgy miért nem jó, meg szerinte hogy kéne hogy ott legyen abban az országban, meg hogy egyébként hogy válasszanak meg hogy ne válasszanak. (…) Világosan megmondtam, nem kell itt találgatni, hogy osztályvezető helyettesi szintig fog bejutni a magyar államigazgatásba az a nagykövet, aki beavatkozik a magyar választási folyamatba.

• Magyarok vagyunk, és nem hülyék. És az, hogy valaki ilyen bokszzsáknak nézze Magyarországot, hogy fölkel aztán elkezdi reggel püfölni, mert éppen nincs jobb dolga, és mond mindenfajta dolgokat, ennek vége, ennek vége. Itt van egy ezeréves államisággal rendelkező keresztény nemzet, aztán megvédi magát (…) én sem lelem örömömet abban, hogy itt minősítgessem a holland, belga, francia, svéd belpolitikai folyamatokat. 

Azért ez is meg kellett érni, de sikerült. Hogy az Európai Unió unortodox felmosója kikéri magának, hogy ő civilizált hangnemben beszélt volna nagykövetekkel, ragaszkodik hozzá, hogy büdösbunkó volt, és követeli, hogy ezt mindenki így vegye tudomásul. Pestiesen szólva, nem láttam jönni, pedig már a lakodalmas Fidesz-himnuszt is hallottam Varga Judit zongoraművész előadásában. Akkor először is: azt hiszem, hogy ennyi év külgazdasági és külügyi kerozin- és közpénzégetés után csak szólhatna már valaki Szijjártónak, hogy neki nincsenek nagykövetei, a pártjának sincsenek, a gazdájának sincsenek, kizárólag az országnak vannak. Olyanok, amilyenek (eszembe se jutott Kaleta), de ők nem Szijjártó, nem a Fidesz, nem Orbán tulajdonában állnak, hanem Magyarországot képviselik. Tudom, hogy a NER 12. évében, amikor már a fél ország Mészáros Lőrinc, azaz az Orbán-dinasztia nevén van, már fel se tűnik, hogy a párt és az ország két különálló entitás, de azért a tetves látszat megőrzéséra adhatnának.

Kettő. Ahhoz képest, hogy mennyire nem leli örömét a miniszter elvtárs más országok minősítgetésében, fülkeforradalmi fennállása óta lényegében egyebet se csinál az Orbán-kormány. Folyton más országokra, más országok nem létező alkotmánybíróságára, nem létező sajtószabadságára, pusztuló keresztény kultúrájára, tomboló liberális véleménydiktatúrájára, beteges torelanciájára hivatkozva kettős mércézik és borogatja a brüsszeli asztalokat, majd Moszkvába és Pekingbe és Ankarába, távoli és egyre távolibb diktatúrákba jár panaszkodni, hogy azok ott a hanyatló Nyugaton nem értenek bennünket, el akarnak buzisítani, bevándorlóországgá akarnak tenni, azt akarják, hogy ne lopjunk és már szégyenszemre a választást is megfigyelnék.

Három. Szijjártó nem először és nem is csütörtök óta lebegteti mindenféle bizonyítékok nélkül a választásokba való beavatkozás meséjét, miközben pár napja két dubajozás között úgy hízelgett Trumpnak, mondván, hogy minden vitán felül őt illetné a Nobel-békedíj, mintha csak Budapestre akarná csábítani a kampányhajrában, hogy az orbánizmus oldalán avatkozzon be a választásokba. Sőt. Én még arra is emlékszem, amikor az amerikai választási kampány csúcsán a miniszter úr magára öltötte az ünnepi pufidzsekijét, a legdrámaibb ábrázatát, és beleavatkozott az amerikai választásokba, azért toporzékolva, hogy Biden kussoljon, és ne merjen véleményt mondani Európáról, Magyarországról és az orbánizmusról, ameddig nem tisztázta a fia (és saját maga) korrupciógyanús ukrajnai ügyleteit. A Donald Trump mellett nyíltan állást foglaló kormány Donald Trump mellett nyíltan állást foglaló külügyminiszter tagját az sem zavarta össze, hogy ő sajnos elfelejtette tisztázni, hogy mit keresett a NER Szíjj névre hallgató, közpénzből szarrá milliárdosodott oligarchájának luxusjachtján családostul, miközben a rajongóit azzal kábította, hogy az irodájában ég a keze alatt a munka. Tudjuk, hogy a Fidesz-féle rablónyelvben ez magánügy, de hogy egy ilyen húzás nagyjából minden valamire való országban bűncselekmény lett volna, amibe bárki belebukik, az is biztos.

Továbbá. Bárki jogosan felvetheti a kérdést: és egy virágzó demokráciában mi a probléma azzal, hogy megfigyelik a választásokat? Hát ez az. Hogy demokráciákban semmi baj nincs vele. A demokrácia mibenlétéről szóló eligazításokra jellemzően Moszkvába járó Szijjártó Péter Magyarországán azonban megfigyeléssel befolyásolni lehet a választás eredményét. Nem a csúcsidős szerverleállással, nem a buszoztatott voksturistákkal – akik között egy rakás, a magyar nyelvet nagyon-nagyon távolról ismerő, ezért aztán jól hallhatóan nem beszélő ember van -, nem az ellenőrizhetetlen levélszavazatokkal, nem a közmunkával zsarolással, nem a megfélemlítés és fenyegetőzés ötven árnyalatával, nem. Itt már azzal befolyásolni lehet a választás eredményét, hogy megfigyelik a választást. Aha. Itt a buzilobbi a gyermekekre vadászik, a migránsok a magyar szüzekre, a nagykövetek pedig a választások eredményére. Bezzeg, amikor a NER médiacégeket, turisztikai cégeket vásárol fel a szomszédos országokban, amikor mindenféle félhivatalos szervezetek révén nyomul a Balkánon, amikor Orbán rosszarcú szövetségeseit segíti hatalomra kerülni, amikor Gruevszki-féléket menekít, amikor közpénztámogatásokat hord szét a szélrózsa minden irányába, akkor az nem beavatkozás más országok belügyeibe. Ha ők (vagy az orosz mesterek) csinálják, akkor az nemzeti érdek. Magyarországon is. Romániában is, Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában vagy Szlovákiában is. 

Nem utolsó sorban. Sajnos az Európai Bíróság jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos ítéletéről érdemben nem sikerült mondani semmit a gazdi leghűségesebb pitbulljának, az főleg elkerülte a figyelmét, hogy a pert ők indították, ők fordultak jogorvoslatért az EUB-hoz.  Hónapokkal ezelőtt világos volt, hogy napra pontosan mikor várható ítélet, ehhez képest most a bíróság felelős azért, hogy mikor adta be a keresetét a sufnijogászok és teremfutballisták kormánya, pontosan tudva, hogy az ítéletet 46 nappal a választás előtt hirdetik ki. Senkit nem érdekel, hogy ki és milyen nyelven olvasott fel az ítéletből, a tartalmán ez nem változtat. Akkor se, ha a tolvajok áldemokratikus szakszervezete ritkán szokta szeretni a biztonsági és vagyonőröket.

És végül. Lehet a diplomáciára úgy általában szégyent hozni, bunkóskodni, gúnyolódni, keményen beszólogatni, fenyegetni és felkészíteni a drága rajongókat és a NER haszonélvezőit arra, hogy mindenki (is) a Fidesz ellen dolgozik – ha veszítenek, akkor jöhetnek azzal, hogy ők megmondták, ha nyernek, akkor meg téglaporosra döngethetik a mártír mellüket, hogy a beavatkozási kísérletek ellenére is megcsinálták -, de szerintem a finn, dán, belga, svéd, holland nagykövetnek nem Szijjártó Péter a főnöke, ezért el tudja dönteni, hogy hagyja magát fenyegetni, mint a kocsmában, vagy azt teszi, ami a feladata: információkat szolgáltat az illetékességi körébe tartozó országról hazája politikai és gazdasági döntéshozói számára. Ha úgy ítéli meg, hogy ebbe az is beletartozik, hogy megfigyeli a választást, akkor azt fogja tenni, ha azzal nem valósít meg bűncselekményt, függetlenül attól, hogy Szijjártónak hogyan és mennyire habzik a szája.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.