Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Abban talán még lehet reménykedni, hogy nem Mátyás-korabeli bútorokkal gyújtanak be a kandallóba, ha fázik a fenséges valaguk

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy átadó:

Fekete Péter kulturális államtitkár is beszédet mondott pénteken az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár pénteki átadóján –a gyűjtemény az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával került új helyre. „Megszokhatták már, hogy ha valahova meghívnak, akkor egy másik intézményből, egy másik polcról leemelek valamit és elhozom magammal”. Ezután a táskájából elővett egy focilabdát, amelyről elmondta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum katalogizált eleme, akkor került hozzájuk, amikor valaki elvitte a PIM által rendezett megemlékezésre Esterházy Péter halála után. Az evangélikus gyűjteményért felelős Prőhle Gergely, aki korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt, úgy reagált későbbi beszédében: „Ugye volt idő, amikor én a Petőfi Irodalmi Múzeumból sok mindent elhozhattam volna. Nem tettem. Remélem vissza is viszed ezt a labdát, kedves Péter!”.

Aztán volt ilyen is, egy messzi-messzi galaxisban, a Föld nevű bolygó egyik kis eldugott országában:

Az ember azt hinné, hogy minden magyar állampolgárnak joga van tudni, hogy kinek adják kölcsön a magyar állam tulajdonában lévő értékes képeket. Ez azonban természetesen nincs így. Több évi pereskedés után most az Átlátszó végre megkapta a választ a sokakat érdeklő kérdésre: pontosan hol voltak azok a képek, amelyeket egy Jáksó Lászlóhoz, és Halkó Gabriellához, a TV2 frissen kinevezett gazdasági igazgatójához köthető cég kért ki a Szépművészeti Múzeumból. A nagy nehezen kiköhögött válasz: „A képek őrzési helye: V. ker. Szerb utca 9. I. em. 1.” Ez az a legendás ingatlan a budapesi belváros legközepén, ahol Habony Árpád is gyakran megfordul, és ahol olyan kellemetlen alakok is kedvezményesen vásárolhattak lakást, mint Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester.

A várban pöffeszkedő NER-elitről most ne beszéljünk, az csak hab a tortán. Orbán a Karmelita kolostor főbérlője, minden javának (haszon)élvezője, saját testőrséggel, és ha kell, lezárt utcákkal. Nehogy valaki kényes kérdéseket merjen feltenni a fenséges királynak. Giga csilliárdokért újították fel. Úgy értem, annak ellenére, hogy védelem alatt álló műemlékről van szó, átépítették a picsába. Sőt, a Karmelita épületegyüttes egykori refektóriumának egyedülálló, késő barokk freskóegyüttesét a felújítás során egyszerűen lefestették.

 „Az nem derült ki, hogy erről egyeztettek-e az ICOMOS nemzetközi örökségvédelmi szervezettel. A Karmelita kolostor ugyanis a budapesti világörökség részét alkotja, ezért bármely elemének eltüntetése vagy megváltoztatása sértheti Magyarország nemzetközi szerződésbe foglalt vállalását az érték megőrzésére. Már a dunai oldalhoz tapasztott új erkély esetén is felmerült ez a szempont, de a szervezet ez ellen végül nem emelt kifogást.”

Nem tudom, érthető-e, amit jelezni próbálok, de talán igen. Ahol Kövér elvtárs a parlament Nándorfehérvár termét kvázi a sajátjaként tartja számon, ott mit várunk a nagyságos uraktól úgy általában? Talán azt, hogy a nemzeti műkincseket, a nemzeti örökséget megóvják az utókor számára? Hogy ezekre a kincsekre, erre az örökségre úgy vigyázzanak, mint a nemzet valóban felbecsülhetetlen értékeire? Lófaszt. Ez van, amikor eltűnnek a kommunisták, és helyettük jönnek a félművelt, sunyi parasztok (csak a nagyszerű Márai után szabadon). És tényleg. Csak az a baj, hogy ezek nem jönnek, hanem itt élősködnek a nyakunkon immáron 12 éve, és szívják az ország vérét, és harácsolják a nemzet javait. Tényleg csak abban lehet reménykedni, hogy hidegebb napokon nem Mátyás-korabeli bútorokkal gyújtanak be a kandallóba, ha fázik a fenséges valaguk. Mert ezektől simán kitelik. Mint a náciktól a könyvégetés.

Vagy hogy egy távolabbi példát hozzak, mint az Iszlám Állam 2015-ben végrehajtott pusztítása, amikor az iraki kormányzat arról volt kénytelen hírt adni, hogy az Iszlám Állam milicistái a régészeti emlékeket dózerolják Hatrában. A vallási fanatikusok januárban és februárban Moszulban tettek tönkre felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és könyvtári könyveket, mert eretnekségnek tekintik azokat. Az UNESCO szerint az iraki Hatra elpusztítása olyan, mintha az egyiptomi piramisokat rombolták volna le.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy elég csak okot találni, és máris megvan az indíték. Jelen estben az ultraradikális keresztény Magyarország vezetőinek is elég csak kitalálni, hogy mit és miért. A hogyan-t meg majd elolvassuk az újságban. De általában a válasz: mert csak. Vagy titkosítják 50 évre, oszt’ jónapot. Így működik, ameddig az ország tele van hasznos idiótákkal, akik azt hiszik, hogy nekik mindent szabad. Mert a szervilizmus nem állja útját semminek, ha meg annyira hülye az illető, hogy élő egyenes adásban dicsekszik el azzal, hogy elemel ezt-azt, akkor meg pláne. És utána védi a védhetetlent. Mert megteheti, és amikor ezen valaki jogosan felháborodik, akkor annak a jó édesanyját, mert ne viccelj már. Fekete Péter úgy járkál múzeumokba, mintha azok a saját tulajdonában lennének, a múzeumi tárgyakat pedig kénye-kedve szerint elviszi onnan, ha éppen úgy ébred.

Rá nem vonatkoznak a szabályok, mert ő maga a szabály, és ezt nyugodtan többes számba tehetjük, mert erről szól az egész rendszer. Ahogy a focibolond Orbán is simán elvitte a Puskás-hagyatékot Felcsútra, nagy titokban. Mert ott jobb helyen van a legenda minden ereklyéje, mint mondjuk egy múzeumban. Na most Fekete Péterből kiindulva, nem nehéz elképzelni, hogy néha, amikor kicsit több tokaji aszú csúszik le a torkán, magára ölti a „Száguldó Őrnagy” nemzeti mezét, és azt képzeli magáról, hogy ő az Aranycsapat kapitánya.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.