Január 28,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nincs, akinek az ellenvéleménye képes lenne eljutni a nagyságos urak rezidenciájáig, de sebaj. Lesz ez még így se

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,243,767 forint, még hiányzik 1,756,233 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„A szembenálló politikai erők zsigerből, egyfajta bolsevik logika – kizárólagosságra törekvés, a »vagy ők, vagy mi« elve – alapján politizálnak, bármilyen demokratikusnak mondják is magukat. Ez még az elmúlt rendszer tehertétele. Ez ma a legnagyobb veszélye a fiatal magyar demokráciának”.

Ezt Kövér elvtárs bírta mondani még 1991-ben, és mindezt ma is büszkén hirdetik a ház elnökének hivatalos oldalán. Rengeteg egetverő hülyeség fellelhető egyébként ezen a felületen, akinek van kedve, nyugodtan csemegézzen ennek a vadliberálisból szittya vérkereszténykonzervatívvá átváltozott embernek a honlapján, van belőle bőven sok. Van külön egy Ami a szívemen lapfül az oldalon, na itt aztán vannak míves aranyköpések a lopott (?) alapítványi pénzen vett, Hargitán épült luxusházban (feltételezések szerint) suttyomban vakációzgató házelnök bor-áztatta agymenéseiből. Ilyen például:

„Ma sem gondolom természetesen, hogy Soros György maga a patás ördög. Nem, ő csak az egyik küldötte a sok közül.”

Meg ilyen is van:

„Azért tart a világ ott, ahol tart, mert az elmúlt száz évben mindenféle következmény nélkül el lehetett követni az aljasságokat – legalábbis a győzteseknek.”

De az egyik legszebb:

„A sajtószabadság ma a tulajdonos szabadságát jelenti.”

Igazából nehéz ezeket egy komolyan vehető közjogi méltóság bölcsességeiként értelmezni, én inkább beismerő vallomásnak titulálom őket. Nemzetünk eme, küllemében is a turul nemzetséghez tartozó, Attila korabeli fizimiskájú szuper lokálpatriótájának beismerő vallomása.

„Fehér, keresztyén, heteroszexuális férfi vagyok – ráadásul magyar! Mindezt a Teremtőtől kaptam, nem az én érdemem, de büszkén vállalom.”

Aki annyira véresen komolyan veszi küldetésének tudatát, hogy úgy érzi, a Parlament Nándorfehérvár-terme az ő dolgozószobája. És tényleg, végül is a Fehér Házban a regnáló elnökök is a sajátjuknak tekintik az ovális irodát. Ja bocs, nem. Mindig az aktuális megválasztott elnök használja azt addig, ameddig a mandátuma le nem jár, vagy le nem mond róla. De Kövér, akárcsak Orbán, úgy érzik, itt övék a tér. Csak és kizárólag az övék. Nekik ez jár, mit ne mondjak, kötelességük őrizni és védelmezni a múlt emlékeit. Nincs ezzel gond. Ha ennyire szereti őrizni valaki a relikviákat, akkor menjen el egy múzeumba, és tegye meg ezt ott.

Kövért se és a másikat se azért választotta meg a nép, hogy önjelölt hagyományőrzőkként a nép örökségét kisajátítsák maguknak, és úgy parolázzanak ott, mint valami királyi leszármazottak. Ahogy elnézem Kövér felmenőit, egyik sem dicsekedhet nemesi vérvonallal, bármennyire is szeretnének a magyarság kiváltságosaihoz tartozni. Ez nem így működik, főleg nem úgy, hogy a királyság intézménye, mint olyan, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával megszűnt. Hozzáteszem, akkor is az osztrákok adták az uralkodót, és nem mi. De ez van, akkor amikor valaki a múltba réved, és úgy látja a világot, mint egy hun harcos. Közben nem az, csak egy gyáva házmester, aki fogalom- és identitászavarban szenved, és a dicső múltat próbálja életre kelteni, itt és most, lassan a 21. század derekán, miközben betyárosan pödörgeti harcsabajuszát. Hiszen lehet urizálni, lehet testőrökkel közlekedni, zsebre dugott kézzel, mint a másik nagy magyar, vagy éppen a fideszes közmédia Országjáró Kincsesládájával államférfiút imitálni.  

Ez annyira isteni, annyira magasztos, ott szívni a levegőt, ahol régen Hunyadi a várban, ugyanúgy feudális viszonyokat kialakítani egy köztársaságban, és közben nagylelkűen hűbéradományokat osztogatni a talpnyalóknak, akik cserébe hatalomban tartják ezt az új rendi bűnszervezetet. El lehet hitetni itt mindenkivel, hogy a haza javai nem lehetnek idegenek kezében (?), lehet minden nem idegen kézben lévő jószágot, pénzt a sajátjukként kezelni, kilopni a közösből, lehet kifejezetten a lopást favorizáló törvényeket hozni, hogy az minden tekintetben jogszerűnek tűnjön, de attól még nem az. Az pedig, hogy mindezek tetejébe még sértődött mártírokként is viselkednek, mert ez azért nagyon sok embernek nem tetszik, az már – hogy is mondjam, hogy Kövér elvtárs is megértse – önálló szociális probléma.

Persze emellett ezt a kritikus tömeget ebből a pozícióból szerintük simán le is lehet, sőt le is kell hazaárulózni, idegenszívűzni, irigy libsiként aposztrofálni. Mert lényegében nincs, akinek az ellenvéleménye képes lenne eljutni a nagyságos urak rezidenciájáig, de sebaj. Lesz ez még így se. Mindazonáltal újra meg újra érdemes leszögezni, hogy arra soha senki nem hatalmazta fel ezeket, hogy a befizetett adóforintokból, illetve az uniós támogatásokból felvásároljanak minden ingó és ingatlan vagyont, és utána a nevükre és a pereputty nevére írassák azokat. Micsoda paradoxon ez. A közpénzt, közvagyont magánvagyonná konvertálni, egy alapítványon keresztül eltüntetni – aminek révén elveszíti közpénz-közvagyon-jellegét -, és onnantól fogva a lopott közvagyon fenntartását, felújítását, üzemeltetését az adófizetőkkel kifizettetni. Gyalázatos.

Miközben minden ennek az országnak és a benne lakóknak a tulajdona. A műemlékeink minket illetnek, mi kaptuk örökbe az elődeinktől, nem pedig Orbán, Kövér és a slepp. Bármennyire is bassza ez a harcsabajszú, szereptévesztett, magát rögtönítélő bíróságnak képzelő házelnök fenséges királyi csőrét.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!