Október 27,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


El tudjuk egyáltalán képzelni, hogy a nyomozó hatóság házkutatást tart a Karmelita kolostorban?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,805,820 forint, még hiányzik 1,194,180 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Vidám vasárnapot, világosságot és sok fényt az alagút végére! Úgy értem, legalább oda, ha már az alagútban olyan sötét van több mint tíz éve, hogy ahhoz képest néhanapján Kósa Lajos és Németh Szilárd egymásra támaszkodó intellektusa már-már 100-as izzónak tűnik. Nem mondom, hogy nem perverz egy kicsit, de mielőtt a tendenciózusan szelektált jó hírek teljesen szubjektív kommentárjára rátérnék, és egyben mindenkinek figyelmébe ajánlanám az ellenzéki előválasztás ma startoló második fordulóját, vagyis a népakarat demokratikus kinyilvánításának újabb lehetőségét, bemelegítés gyanánt nézzük, hogy mit erőlködött ki magából a propagandakormányzás központja. Miután az összegyurcsányozott Karácsony Gergely módszeres lejáratására felépített, közpénzből milliárdos választási kampánytervüket elütötte az el nem hajlított valóság, azaz derékba tört a Rogán-show:

Az már nem különösebben sokkoló a NER 12. évében, hogy mindig van egy hadra fogható, haszontalanságát haszontalansággal kompenzáló Deutsch Tamás, akinek nem égő kiállni, és minden idők egyik legbénább politikai innovációjával házalni, miután Rogán fejében nem igazán körvonalazódik semmilyen ütős, összeesküvés-elméleti fogantatású gyűlöletnarratíva, amire fel lehetne húzni a 2022-es választási feketekampányt. Ezért amint tegnap is utaltam rá, a darabjaira hullott Gyurcsány-show péniszerdejében rohangálnak tátott szájjal, és hol Gyurcsány mester kiváló képességeit dícsérik, aki túljárt az összes Gulyás Gergelyük, Hollik Istvánuk és Kocsi Mátéjuk eszén, midőn hatalmas megrökönyödésre úgy döntött, hogy a főpolgármestert mégis üsse el a politikai villamos; hol arról próbálják meggyőzni leginkább saját magukat, hogy annyira sikeres volt a Stopmindenki petíciójuk, hogy máris megállították az alkalmatlan, szerencsétlen, csetlő-botló Gyurcsány emberét, akiről nem mellesleg elismerték, hogy mégiscsak a legnagyobb ellenfelük volt.

Ehhez a tudathasadáshoz képest újdonság, hogy miközben eddig az volt a szöveg, hogy tökmindegy is, mennyien írják alá ezt a teljes politikai szereptévesztés szülte, röhejes petíciót (mennyivel egyszerűbb lett volna kormányhatározatba írni, hogy Gyurcsány álljon meg), most már azt is tudjuk, hogy hány aláírás kell ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc megálljon. A fenti ábra szerint legalább 2 millió a bűvös szám. Vagyis Deutsch azzal hitegeti a fideszes keménymagot, hogy ha 1 milliónál Karácsony megállt, akkor újabb 1 millió aláírással leszedik a tábláról Gyurcsányt is, aki majd magára küldi azt a bizonyos villamost. Hát nem tudom. Kétségtelen, hogy jobb híján el lehet még bohóckodni egy ideig, remélve, hogy a húsba vágó problémákról ezzel el lehet vinni a fókuszt, és azt sugallva, hogy az ellenzéket nem a választáson, hanem egy tetves petícióval lehet legyőzni, mert a Karmelitában így döntöttek, csakhogy ez megint nem több, mint a saját választóik kergemarhának nézése. Három kétharmados dübörgés után ez nemcsak rájuk nézve szégyen.

Merthogy korrupt vagy tisztességes államvezetők, illiberális gazdasági érdekcsoportok vagy jószándékú politikai pártok felemelkedéséről vagy bukásáról ezen az égövön egyelőre még választás útján dönt a nép. Nem a békemenet, nem a nemzeti konzultáció, nem a kormányhatározatokba, miniszterelnöki szamizdatokba vagy éppen idétlen petíciókba foglalt propagandaszólamok döntik el, hogy ki nyerjen választást, ki kerüljön kormányra, ki takarodjon. Ezért aztán remélem, hogy a doktorminiszterelnök úriemberhez méltó módon gratulált már cseh nemzetiségű, hozzá hasonlóan korrupt cimborájának, bizonyos Andrej Babišnak, aki a hírek szerint unortodox győzelmet aratott a csehországi parlamenti választáson. Az Origo is megírta két Karácsony Gergely bukott politikus típusú kérődzés között, hogy Andrej Babišé a legtöbb mandátum a cseh választáson, sikere ellenére mégis ellenzékbe kerülhet. Nem tudom, hogy fordulhatott ez elő, miután a felcsúti mindenható személyes jelenlétével támogatta meg a választási kampányát, amelyben olyan vádak érték, amelyek vájt magyar fülnek ismerősen csenghetnek: nem kezelte megfelelően a koronavírus-járványt, adósságot halmozott fel és a saját üzleti érdekeit tartotta szem előtt. És aki ráaádásul vájt magyar fülnek oly ismerős témákkal kampányolt, mint a migránsozás, és EU-ellenesség, nyugdíj- és fizetésemelés.

Most nem jövök azzal, hogy akihez a felcsúti vátesz látványosan dörgölőzik, vagy aki mellett leteszi a lopott garast, az előbb-utóbb padlót fog. Holott jöhetnék is nyugodtan ezzel, mert a sor egészen tekintélyes, és akkor Strache, Netanjahu vagy Trump csak néhány viszonylag friss példa a Berlusconikkal és Robert Ficókkal tarkított gyűjteményből. Inkább azzal jövök, hogy minden alkalommal pofán csap, hogy milyen zűrös, rosszarcú haverjai vannak ennek a jóembernek, akinek tisztességes politikusok még véletlenül sem tűnnek fel a köreiben. Itt van tehát ez a Babiš nevű. Akinek papírja van arról (Szlovákiában őrzik őket), hogy a kommunista titkosszolgálat besúgója volt a 80-as években, aki Csehország egyik leggazdagabb embere (ez önmagában nem lenne bűn), akinek hosszú ideje korrupciós vádak kísérik a politikai fennállását, aki ellen a rendőrség uniós pénzek jogtalan felhasználása miatt javasolt vádemelést, és akinek – a nemrégiben kiszivárgott Pandora-iratok tanúsága szerint – egy olyan offshore cég is van a nevén, amely egy 22 millió dollár értékű, Cannes közelében található kastélyt is tulajdonol, ami tök véletlenül kimaradt a vagyonnyilatkozatából. Miközben elismerte a választási vereségét, egyben nagyszerűnek is nevezte az eredményt és kapaszkodik a székébe. Lehet, hogy ez is ismerősen cseng: szerinte az öt pártból álló ellenzéknek egyetlen programja a Babiš-ellenesség. Nahát.

Tény, hogy a választási eredmények szorosak, és azt is tudni lehet, hogy a híresen orosz- és Kína-párti köztársasági elnök, Miloš Zeman (szintén Orbán haverja) mindent elkövet azért, hogy a korrupt Babiš kormányfő maradhasson. Ennek pedig azért van jelentősége, mert ugyan Babišnak a csúcson sem volt akkora többsége, mint a lengyel és magyar kollégának, hogy az illiberalizmus pöcegödrébe kormányozza Csehországot, de ahhoz pont elegendő befolyása volt mindig, hogy erősíteni tudja az EU bomlasztásában élen járó közép-kelet-európai hőzöngő tengelyt. Ezért aztán ha valóban kormányváltás jön Csehországban, ahogy az a nagyszerű eredmények alapján logikus, az igen jót fog tenni mindenkinek. Bár nem hiszem, hogy Doktorbán túl jól aludt ma éjjel, pedig a fociról még nem is beszéltünk.

Ellenben beszéljünk arról, hogy megvan az a kép, amint a Polt Péter fejétől bűzlő ügyészség házkutatást tart a Karmelita kolostorban, a Lendvay utcában és mondjuk Rogán és Gulyás és a két Varga minisztériumában? Egyáltalán megvan az a kép, hogy egy demokratikus ország gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészsége korrupció gyanúja miatt vizsgálódik a regnáló miniszterelnöknél és a közvetlen környezetéhez tartozó politikusoknál? Akik nem építettek stadiont a kertjük végébe, nem csináltak Forbes-listás dollármilliárdost a gázszerelőjükből, nem építettek kacsalábon forgó, főhercegi luxuskastély-erődítményt a pereputtynak Grazban, nem íratták a holdudvaruk nevére a fél országot, nem szervezték ki ezermilliárdos nagyságrendben az állami vagyont pártalapítványokba, nem a propagandaminisztériumból távirányítják a közmédiát, nem a propagandaminiszterük hagyja jóvá, hogy mi jelenhet meg a közpénzekből fenntartott, médiának csúfolt egyenhazugsággyárukban, nem az állami költségvetésből futtatnak közérdekű tájékoztatásnak álcázott gyűlöletkampányokat, nem titkosították hatszáz évre az adósrabszolgaságnak megágyazó kínai és orosz bizniszeiket, nem. Szó nincs ilyesmiről.

Az a szánalmas kis vád lebeg mindössze a fejük fölött, hogy közvélemény-kutatási adatokat manipuláltak, amelyeknek a megjelentetését közpénzből finanszírozták. Nem ötvenhatszor követték el ezt, hanem egyszer, 2016-ban. És az a kép megvan, hogy a regnáló miniszterelenök, akinek egy ilyen piszlicsáré korrupciós ügy lebeg a feje fölött némi egészégtelen hezitálás után, de anélkül, hogy ráférne a pofájára, hogy ő közvélemény-kutatási adatokkal és közpénzekkel sem foglalkozik, lemond a tisztségéről? Nem az a kérdés, hogy mekkora realitása van ennek ma Magyarországon, hanem hogy egyáltalán még el tudjuk azt képzelni, hogy miként Sebastian Kurz osztrák kancellár lemondott, úgy mond le majd egyszer Európa korrupt DNS-e, miután a független magyar ügyészség még a veje 13 milliárdos sötétbeborítási akciója körül sem talált szervezett bűnözésre utaló jeleket, és futni hagyta Marbelláig? Nekem már elképzelni is nehezemre esik, hogyan működik egy ország, ahol nem reggeltől estig szuverenitási és nemzeti büszkeségi pátosz mögé bújva lopja szét a hatalom a saját törvényei szerint a jelent és a jövőt, miközben petíciókkal, nemzeti konzultációkkal és közpénzeket felzabáló gyűlöletkampányokkal hergeli és butítja rommá a populációt.

Lehet, hogy már el se tudjuk képzelni, hogy milyen lehet egy olyan országban élni, ahol az igazságügyi miniszter pontosan ismeri a jogállam definícióját, és nem a korrupt főnökét, hanem a népet szolgálja, de ha jobb pillanatainkban még el tudjuk képzelni, hogy a legelvetemültebb diktátorhajlamú diktátorkezdeményt is el lehet zavarni egy választáson (nem petíciókkal), ha elég sokan veszik a fáradságot ehhez, akkor első lépésben el lehet menni előválasztani (ITT elérhető a szavazópontok listája). Hogy amikor eljön az éles választás pillanata, akkor ne lehessen kérdés, hogy ebéd után ledőljünk pihenni egy órácskára, vagy elmenjünk behúzni azt a kurva X-et a megfelelő helyre, mert tudjuk, hogy kire, mire szavazunk, és mi a tét. Hogy majd ne a sci-fi kategóriájába tartozzon az, hogy egy miniszterelnökre ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a mezei polgárra. Akár foglalkozik üzleti ügyekkel, akár nem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!