Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Egyszerűen nem hiszik el, hogy nem lehet az idők végezetéig provokálni a népet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, derűt, lelkierőt, ép testben ép lelket, és kedvenc Mirtillünk szavaival élve, sok szép tavaszt kívánok mindenkinek! Ma reggelre az a tervem, hogy igyekezni fogok a járványról, a vicc és katasztrófa között feszülő tengelyen egyensúlyozó oltási tervről, az elhunytaknak kiküldött oltási igazolványokról, a nyitásról és zárásról szóló egymást kioltó sajtóértesülésekről, a kormányzati járványsikerjelentésekről és karaktergyilkos propagandáról, a munkakerülő Fidesz-KDNP-nek járvány idején büdös munkáról és képmutatásról, valamint úgy általában a vírus ellen folytatott párhuzamos védekezésről és támadásról szóló utcai harcos, katonás birkózásról egyetlen rohadt szót sem leírni.

Ezzel szemben egy szokás szerint gyógypedagógiai célzatú, mottónak is beillő, a mindig napos oldal erkölcsi fölényét magában hurcoló, és egy jobb sorsra érdemes országot a totális nyomorba döntő mentalitásról keserves, de annál precízebb diagnózist kiállító dörgedelmmel folytatnám tegnap reggel abbahagyott eszmefuttatásomat. Ami nagyjából arról szólt, hogy amikor a kirakatplebejus országvezető, akinek a közpénzből hízó strómanjain és családtagjain keresztül gyakorlatilag az ország jelentős része a nevén van (ajánlom mindenkinek a figyelmébe most éppen a kirakatplebejus miniszterelnök apjának hatvanpusztai majorságához hasonló méretű, Balatonhenyén épülő gigantikus birtokot, amelyhez a változatosság kedvéért a miniszterelnöki vő egyik haverjának van köze) azt hányja az akár 1-2 millió forintos jövedelmét nem lopással, hanem törvényesen megkereső ellenzéki képviselő arcába (aki nem mellesleg közügyekről! kérdezi), hogy ne játssza már a szegénylegényt az, hiszen többszörös milliomos a törvényes jövedelme után; amikor a tisztességes embernek kell szégyenkeznie, miközben a közpénzes vályúban könyékig-tokáig matató bűnözőgyanús kirakatplebejus miniszterelnök moralizál a szegénységről és gazdaságról, akkor a tisztelt népet alázzák, a tisztelt nép fejére szarnak, nem az ellenzéki politikuséra. Íme, a kapcsolódó tanítómese:

„Ez (a bevándorlás – szerk.) a lényegi kérdés, nem pedig a politikai bulvár kategóriába tartozó, sokszor felhánytorgatott jachtozások. Szerintem a Fidesz a legkevésbé előnyös arcát mutatva is ezerszer különb, mint a szörnykoalíció a másik oldalon, akik bármikor képesek el- és kiárulni az országot idegen érdekeket szolgálva.

(…) Bizonyára vannak jogos kritikák is, a túloldalról érkező hecckampány árnyékában. De ezek leginkább stílusbeli kérdések, amelyek elhanyagolhatók ahhoz képest, mi forog kockán. Én egyáltalán nem tartom bűnös dolognak, hogy kialakult egy vagyonos nagyvállalkozó réteg a jobboldalon. 1945 után mindent elvettek tőlünk. Elvették az intellektuális érvényesülés lehetőségét, amikor gyenge képességű, hat elemit végzett félanalfabéták lehettek főügyészek, miniszterek és vállalatigazgatók. De tudatosan elrabolták a polgári, nemzeti oldal erős vagyoni hátterét is. Nehogy eltévedjünk, az Apró–Dobrev-féle komcsi családok tették mindezt a nemzettel. Ezt pedig igenis helyre kell hozni, közben pedig le kellene végre szoknunk az irigységről. Az persze senkinek nem fáj, ha a multi bolthálózat vagy a külföldi útépítő konszern tulajdonosának jachtja, kastélya van, csak a magyarnak ne legyen. Pedig inkább örülnünk kellene annak, hogy végre komoly lehetőséghez juthatnak magyar cégek, magyar emberek, amiből – az adókon keresztül – a közösbe, a magyar államháztartásba is sokkal több kerül. Ez is a patrióta gazdaságpolitika lényege”. (Rákay Philip: A jobboldal az értékekben hisz, a baloldalt az érdekek mozgatják, Magyaridőknemzet-interjú)

A túloldalról érkező hecckampány, a patrióta gazdaságpolitika, az irigy nép, a politikai bulvár és a félanalfabéta benyomást keltő vagyonos, jobboldali majdnemvállalkozók nagyobb dicsőségére szeretném megérdeklődni: vajon még van a Fidesznek az eddig megismerteknél is kevésbé előnyös arca? Vagy csak egyszerűen nem hiszik el, hogy nem lehet az idők végezetéig provokálni az irigy népet, mert előbb-utóbb ráborítja az asztalt a NER-re? Nem lehetne egyszerűen csak nemzeti axióma, hogy aki közpénzből hízik, aki – hogy aktuális legyek – közpénzen rázza a rongyot Dubajban világjárány idején (amikor a pórnépnek és a strómanjainak egyaránt utasításba adta az egyélőisten, hogy üljön a seggén), aki közpénzből lesz milliárdos, és nem bírja abbahagyni a zabálást és harácsolást, az nem nagyvállalkozó, nem üzleti zseni, hanem egy nyomorult stróman? Akár jobboldali, akár baloldali. Aki meg a közpénzből vásárolt szennyező/veszteséges harácsolmányai utáni károkat is az adófizetőkkel fizetteti meg, az a legrosszabbik fajtából való.

Még hány hatalmi segget nyaló önjelölt hazafi, patrióta kommunikációs világítótorony és túlmozgásos beszélő fej fogja hány interjúban bagatellizálni és elhazudni az ország kirablását?

Hány küldetéstudatos hasbeszélő fogja újra meg újra megkísérelni a becstelenséget pozitív tulajdonságnak beállítani, és összemosni a piacon, önerőből elért gazdasági teljesítményt (ha tisztességesen kereste meg a rávalót, legyen jachtja és kastélya akárkinek) a törvényesített közpénzlopással?

Hány és hány ilyen okádék eszmefuttatást kell még benyelni, ameddig senkiben nem marad bátorság arra, hogy a pofátlan, sokak nyomorán a világhírnévre törő rongyrázást vagy a hatalommal való visszaélést erényként állítsa be, és relativizálja a korrupciót azért, mert 1945 után az volt, ami volt?

Mikor lesz az, hogy ötven, száz és ezeréves történelmi frusztrációk, vélt és valós sérelmek alapján már nem lehet egy országot a kommunistákkal riogatni, és a kommunizmus bűneivel legitimálni a nemzetikereszténykonzervatív szabadrablást?

Meddig ad felmentést minden elkövetett bűncselekmény vádja alól az, hogy valaki patrióta tetoválást varrat a homlokára?

Hogy fér rá egyáltalán bárkinek az ábrázatára politikai bulvárnak minősíteni az Európai Unió egyik legkorruptabb kormányának évtizedes dúlását, amihez képest bezzeg a  migráció?

Tehát még egyszer: minek tartja magát az a polgári, nemzeti, konzervatív oldal, amelyik képes kvázi büszkeségként elkönyvelni egy megnyilvánulásai alapján súlyosan gyenge képességű, ámde pár év alatt európai és magyarországi közpénzekből Forbes-listás milliárdossá hízott gázszerelőt, vagy bármelyik másik közpénzszivattyút, aki a miniszterelnök haverja és feljebbvalója kérését telibehányva egy világjárvány sokadik hullámának csúcsán a NER kedvenc luxusjetjével elmegy hosszú hétvégézni, mert neki szabad, rá nem vonatkozik mindaz, ami az irigy proletárokra?

Ez politikai bulvár, ami szóra sem érdemes? Ennél kevesebbért Szájer Józsefet úgy tolta el magától a Fidesz (a lopás belefér, a melegorgia nem fér bele), mintha soha semmi közük nem lett volna hozzá. A másik oldal hecckampánya, mi? És minek minősülnek ex-Rogánné (de most már akár a friss Rogánné is magára veheti), vagy pláne özvegy Vajnáné közpénzluxussal kapcsolatos ügyei, amelyekkel éveken keresztül szórakoztatták a népet? Azok is mind a szóra sem érdemes politikai bulvár és a proletár irigység tárgykörébe tartoztak, ugye?

Éppenhogy landolt a minden jel és rendelkezésre álló dokumentum szerint a gázszerelőből és a műsorvezetőnőből álló álompár Dubajból (via), máris fordult a NER-gép Zürichbe, azzal a milliárdos közbeszerzéseket elnyerő Szíjj Lászlóval a fedélzeten, akinek a tulajdonában lévő luxusjachton fotózták le tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági, toporzékolási és külügyminisztert, miközben a Facebook-oldala szerint éppen az irodájában serénykedett. Az is politikai bulvár volt, naná. Hogy egy kormányzati közbeszerzésekből három év alatt 7 milliárd forint nyereséget összelapátoló stróman egy kormánytagot nyaraltat, amikor a két szereplőnek köze nem lehetne egymáshoz egy normális országban.

Meddig kell még annak szégyenkeznie, és naponta elviselnie a hazaáruló, nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló, gyökértelen, irigy, sorosista, globalista szarember címkéket, aki betartja a törvényeket, aki tisztességesen él, ellenben a pártállástól független, mindenkori államvezetéstől ugyanazt várja el: hogy ne éljen vissza a köz bizalmával, ne hazudja patriotizmusnak a szabadrablást, ne kezelje saját tulajdonaként az országot, és ne próbálja mindezt a másik oldalnak tulajdonított bűnökkel legitimálni?

És akkor ugyanaz a Mészáros Csoport, amelyik két napja az állami hírügynökségnek azzal dicsekedett, hogy 15 millió forinttal támogatott egy rákbeteg gyerekekkel foglalkozó alapítványt, a sajtó dubajozást érintő kérdésére azt válaszolja:

Mészáros Lőrinc úr sem üzleti, sem magánéleti vonatkozásban nem kíván nyilatkozni.

Konkrétan a nép orra alá szarnak, és még bele is nyomják az arcát. Tömik a zsebüket ott, ahol keresnivalójuk nem lehetne, semmibe veszik a szabályokat, és aztán megsértődnek, hogy őket zaklatják az irigy proletárok. A nép egy része és a szekértoló kommunikációs világítótornyok meg egyenesen lelkendeznek is, hogy nem is lett olyan szaros a szájuk, mintha kétszer olyan szaros lett volna. A luxuskaviárlimuzin baloldal szara meg különben is büdösebb, abból nem kérünk. Mert a jobboldal az értékekben hisz, a baloldalt meg közben csak a mocskos érdekei mozgatják. Ja, ha csak így nem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.