Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kidobnak a házibuliból, ordítasz az ajtó előtt, hogy valójában te akartál távozni, de közben két kézzel kapaszkodsz a kilincsbe

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Felhőtlen, vidám, vicces jó reggelt kívánok mindenkinek! Beleértve azokat is, akik a néppárti frakcióban ülnek és tevékenykednek Hölvényi György gyanánt, meg azokat is, akik nem.

Tudom, hogy a Fidesz néppárti frakcióból való távozásánál sokkal fontosabb kérdések nyomorgatják az országot. Ilyen például hogy a néppárti frakció ajtaját csapkodó, az asztalát borogató, visszafordulva is öklöt rázó Fidesz Orbán Viktor akaratából UEFA II-es, fedett nézőtérrel rendelkező, 8150 férőhelyes, pályafűtéssel és automata öntözőberendezéssel ellátott stadionba tolja a költségvetés Gazdaságvédelmi Alapjából a milliárdokat, miközben a sokat gyepált Európai Unióban nincs egyetlen ország, ahol a kormány a járványválság idején nem adott, hanem milliárdokat vont el az önkormányzatoktól. Mint ahogy például az is rohadtul elkeserítő, hogy miközben a Kínai Kommunista Párt ideológiájával szimpatizáló, Budapestre készülő Fudan Egyetem szakértők szerint felzabálhatja az autonómiájuktól megfosztott, modellváltásra kényszerített magyar egyetemeket, Polt Péter semmi látnivalót nem talál abban, hogy a miniszterelnök apjának állami tendereken részt vevő, közpénzt zabáló bányacége esetenként 60-70-százalékkal drágábban árulja termékeit, mint riválisai. Ezek mind rohadt fontos problémák,  és akkor még a lopakodó, sunnyogó egészségügyi reformjuk brutális következményeiről nem is beszéltünk.

Amit tegnap a felcsúti küldetéstudat művelt az Európai Parlament és az Európai Néppárt viszonylatában mégis megér még néhány szót. Már csak azért is, mert amikor tegnap azt írtam, hogy érdekes és tanulságos lesz megfigyelni a Fidesz és Európai Néppárt válásba torkolló rossz házasságának utóéletét, magam sem gondoltam volna, mennyi vicces és mulatságos tartalmat fog életre hívni a pártállami kommunikációs üzemben az a tény, hogy Orbán egy sokadik pofavesztés elkerülésére irányuló manőverrel megakadályozta, hogy kivágják az EPP-frakcióból, ezért még a kivágás előtt távozott. A teljesség igénye nélkül mártózzunk meg a napos oldalon végbement csodában, mert abban van valami egészen parádés, amikor sehogy nem akar irányba állni a propaganda, és licitelik egymásra ugyanazt a hülyeséget:

• Szép nap a mai. A Fidesz végre kilépett az Európai Néppártnak nevezett latrinából. Manfred Weber és a többi gerinctelen csúszómászó sziszeghet tovább odabent a sötétben, de a budiajtó rájuk lett csapva, túl sok már nem hallatszik belőlük, legfeljebb dühödt sziszegésük. Végre friss levegőt szívhatnak a magyar képviselők, s velük együtt Magyarország is. (PS – Pilhál)

• Míg a Fidesz megmaradt annak, ami mindig is volt: a maga sorsáról döntő közösség, addig az Európai Néppárt a Fidesz távozásával búcsút vett attól, ami lehetett volna: […] Azzal, hogy egy erős Fidesz távozott egy gyenge néppártból, a gyenge még gyengébb lett, az erős pedig még erősebb. (888 – GFG)

• […] ezennel vége annak a vérlázító hintapolitikának, amelynek soha semmi más értelme nem volt, mint megfelelni azoknak, akiknek nem lehet és nem szabad megfelelni. Vége az elvtelen alkuknak, a sehová sem vezető kompromisszumoknak, vége annak a megalázó aprómunkának, amelynek során a nyomorult Webernek kell megfelelni. […] Ja! Weber azt is írta, hogy mielőbb beszélni akar Orbánnal telefonon. Hát beszéljen veled a Verhofstadt meg a bojtosfarkú ördög! Amúgy pedig, még egyszer: Végre! A Fidesz ezzel visszanyerte a mozgás szabadságát az európai politikában. Nem kell a liberálisokhoz és a balosokhoz alkalmazkodni! (Magyar Nemzet – Bayer)

• Ahol becsukódik egy ajtó, ott kinyílik egy másik. (Coelho után szabadon – szerk.) A Fidesz kilépett az Európai Néppárt EP-frakciójából, ám a magyar kormány európai érdekérvényesítése az utóbbi években már egyébként sem ezen a politikai fórumon keresztül valósult meg. […] Látszólag a Soros György kottájából játszó bevándorláspárti erők és a brüsszeli bürokraták nyertek, hiszen ők már régóta próbálták a Fideszt és a Néppártot egymástól elidegeníteni. Valójában a Fidesz és Európa konzervatív, keresztény és bevándorlásellenes polgárai és erői nyertek, hiszen a magyar kormánypárt mostantól sokkal szabadabban, hatékonyabban és karakteresebben tudja a valódi európai értékekre épülő politikáját az uniós intézményekben képviselni (Origo – Századvég gyorselemzés

• Beigazolódott, amit korábban megjósoltunk: az Európai Néppárt elbukott (Alapjogokért Központ)

Nem nagyon akar összeállni ez a kép, kedves hatalom seggéből lázadó tollforgatók, megmondóemberek, szagértők és hozzáértők. Akiknek a nagy része ugyanazt a hülyeséget ismételgeti. Szólni kellene nekik, hogy a Fidesz egyáltalán nem lépett ki az Európai Néppártból. Vajon hányszor és hány különböző formában írják le az idegállapotba került pilhálbayerek ezt a hazugságot? Ahelyett, hogy szénné égetnék magukat, jó lenne egyeztetni az órákat a kenyéradókkal, hiszen éppen ez az: Orbán kiléptette ugyan az elvtársait a frakcióból (még formális döntés sem kellett hozzá, egyedül döntött a pártkatonák beleegyezése nélkül, a pártkatonák viszont azért pártkatonák, hogy ezt tudomásul vegyék), de annyira nem volt tökös, annyira nem zavarta a kényes szaglását a latrinabűz, ami az Európai Néppártból árad, hogy a pártcsaládból is távozzon. Ahova – a sors legnagyobb iróniájaként – éppen a migránsverő világi cimbora, Matteo Salvini és pártja készül beülni.

Hát ezt is megérte az újabban rendszeresen nyílt levelekben és ultimátumokban utazó nagyember, és őszintén szólva én már itt elveszítettem a fonalat: mert mi a fenének küldött vasárnap Novák Legbefolyásosabbmagyarnő Katalinnal kilépéssel fenyegetőző levelet Webernek, és miért kockáztatta meg, hogy esetleg olyan döntés születik, miszerint maradhat élete végéig a frakcióban tüdőre szívni a latrinabűzt, ha annyira felszabadító a távozás?

Ha ez akkora győzelem és felszabadulás, akkor miért vártak vele ennyit?

Miért hagyták magukat éveken keresztül megalázni, miért akartak megfelelni a balliberális irányba torzult, beteg ideológiákkal kokettáló, a kereszténydemokráciából kilépett (via Surján László) kollégáknak?

Ha ennyire elviselhetetlen volt már az EPP-frakcióban hintapolitizálni, de meg amúgy sincs semmi jelentősége a frakciótagságnak, hiszen a súlyos sikereket amúgyis Orbán Viktor, Európa zsarolási potenciálja és vele született zsenialitása kényszerítette ki a Tanácsban, akkor mi a fenéért alázkodott meg, és kért két ízben is bocsánatot a gestapozó Deutsch kolléga a nyomorult Manfred Webertől?

Ha annyira fantasztikus az Európai Parlament legbefolyásosabb pártcsaládjából pozíciókat elveszítve távozni a semmibe és a jelentéktelenségbe, akkor miért óbégatnak hosszasan a tisztelt fideszes politikusok arról, miért licitálnak egymásra annak bizonygatásában, hogy mekkora veszteség érte a pártcsaládot azzal, hogy ők távoztak a frakcióból? Csak két példa erre versus latrinabűz:

  • Bizonyos értelemben a távozásról szóló döntés egyik legnehezebb részeleme az volt, hogy a Fidesznek jónéhány szövetségese, támogatója volt a néppárton belül. Ők most magukra maradtak. Évek óta, amióta ez a „hacacáré” – nem a Fidesz jószántából – tart a néppárton belül, a Fidesz azt mondta, hogy ha a dolog vége „kenyértörés” lesz, akkor az rossz lesz a néppártnak, és kedvezőtlen lesz a Fidesznek, de sokkal rosszabb lesz a néppártnak, mint amilyen következménye a Fideszre nézve lesz. Most ez bekövetkezett, és mindenki láthatja, a néppárt sokkal rosszabbul járt, mint amilyen sors vár a Fideszre a néppárton kívül az Európai Parlamentben. (Deutsch Tamás via MTI)
  • Ha most megkönnyebbülést is éreznek volt frakciótársaink (egyesek valóban megkönnyebbültek – szerk.), hosszú távon veszít kilépésünkkel a jobbközépnek nevezett jelenlegi frakció – fejtette ki Novák Katalin. A politikus azt is elmondta, rengeteg telefont kapott, amióta híre ment a történteknek. „Ezek a beszélgetések mind azt mutatták, hogy kezdik felismerni a pártok vezetői, hogy számukra is veszteség a kilépésünk”mondta a Fidesz alelnöke.

Szegény Hölvényi György. Nem lennék a helyében, de az egyszeri fideszes rajongó helyében sem. Mert most mit gondoljon látva ezt az egész összevissza beszélést? Egyfelől a propagandamédia ünnepel és azt pofázza, hogy a Fidesz végre kilépett az Európai Néppártból. Novák Katalin és társai közben elmondják, hogy egyáltalán nem léptek ki az Európai Néppártból, ez az ordítva, büszkén kilépés egyáltalán nem érinti a Fidesz néppárti tagságát (ergo tovább inhalálják a latrinabűzt), de amúgy olyan nagyon örülnek, hogy végre kiléphettek, hogy egymás tyúkszemére lépve visítják, hogy milyen szar lesz a Néppártnak a Fidesz nélkül, és mekkora veszteség ez nekik, latrinabűzben vegetálóknak.

Egyszerűen lenyűgöző, ahogy üvöltve bizonygatják, mi faszák ők, és micsoda betölthetetlen űrt hagynak maguk mögött a távozásukkal. Tökéletesen olyan, mint amikor kibasznak egy házibuliból miután szétverted a berendezést, te meg ott ordítasz az ajtó előtt, hogy valójában már az első perctől távozni akartál, de közben két kézzel kapaszkodsz a kilincsbe. Egyáltalán nem vicces, és nem is hiszem, hogy a magyar emberek, akikre megint rá akarják kenni Orbán egyszemélyes akaratát (valójában miattuk kellett), nyerni fognak ezen a csúfos szappanoperán. Nem fognak nyerni. A hadvezér vénül, ezúttal sem volt B-terve, ahogy Trump esetében sem volt, és alábecsülte az ellenségnek tekintett szövetségeseit. Amikor még viszonylag méltósággal kiléptethette volna az alászolgáit a néppárti frakcióból, és nagyságrendekkel jobb helyzetben és jobb kilátásokkal helyezkedhetett volna az Európai Parlamentben, akkor maradt, és addig zsarolgatott és hepciáskodott, hogy ez lett belőle: ez a szánalmas, önmaga paródiájává vált kommunikációs megszégyenülés.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.