December 25,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Disztópia (3. rész)

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,642,337 forint, még hiányzik 357,663 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Agusta Westland legújabb típusú gépe szinte hangtalanul bukkant fel a Gellért-hegy mögül, és kecsesen landolt a Citadella tetején lévő helikopter leszállón. Még járt a rotor, amikor kinyílt a luxusgép ajtaja, és a Ray Ban napszemüveges pilóta kisegítette a gép egyetlen utasát. Majd azzal a lendülettel, amivel érkezett, felemelkedett és eltűnt a Duna felett. Sötétkék Savile Row öltöny volt rajta, Testoni cipő és egy felül kigombolt Armani ing. Mielőtt kiszállt a gépből megigazította a mandzsetta gombját, és rápillantott a Rolexére. Reggel 6 óra 50 perc volt. Pontos volt, időben érkezett, mint mindig, körbenézett, hogy mindenki a helyén van-e. Látta a lövészeket a leszálló négy pontján, valamint az ellátó személyzet néhány tagját, akik a gépeket fogadták leszálláskor. Intett az irányítótoronyban lévő személyzetnek, majd határozott léptekkel elindult a lift irányába. Mielőtt odaért volna, a fülében lévő vevő pityegni kezdett, fogadta a hívást. 

– Most értem ide, amint a helyemen leszek visszahívom – fogadta a hívást, és rögtön bontotta is. Nem volt már készülék, egész egyszerűen  agyi szenzorok irányították a telefonbeszélgetéseket, ezért úgy tűnhetett, hogy a levegőbe beszél. Mielőtt a lifthez ért volna, megállt egy pillanatra, mert fekete füstfelhőt vett észre Pest felől gomolyogni. 

– Távcső alkalmazás bekapcsolása, közelít, élesít – adta ki a parancsot. – A füst irányába! Jó, állj! – majd nézte, mi történhetett a Duna túloldalán. – Helyszínt kérek!

– Oktogon – válaszolta a fülébe a géphang. Valamiféle rendbontás lehet, közel 200 ember kövekkel, és aszfalt darabokkal dobálja az NVH embereit. Több sérült is van.

– Küldd a képeket az irodai gépemre, élőben – utasította a hangot.

A nap már feljövőben volt, de Pest felől mégis sötét, füstös levegőt fújt az enyhe májusi szél Buda felé. A folyó partján a barikádoknál emelt szintű katonai kontingens járőrözött és felügyelte a rendet. Minden fegyveresnek éles lövedékkel volt töltve a fegyvere, a gumilövedék már nem volt hatásos. Ennek ellenére is sokan hajtottak végre támadást a védvonal ellen, akár az életük árán is. Csak két híd állt, ami összekötötte Pestet Budával: a Lánchíd és az egykori Margit-híd, amelynek 2025 óta Wass Albert-híd volt a neve. A többit egész egyszerűen felrobbantották, ezzel is védve a pesti oldaltól a budai elitet.

A Dunán páncélozott harci naszádok cirkáltak, és felügyelték a folyót. De szép volt régen ez a város – futott át az agyán egy régi emlékkép, a nagyapjával jártak fel ide délutánonként, és gyönyörködtek a lábuk előtt elterülő festői tájban. A nagyapja rengeteget mesélt a város II. világháború alatti ostromáról, amikor a németeket körbezárták a szovjet hadsereg katonái, a kitörésről és a földig rombolt budapesti utcákról. Arra gondolt, vajon akkor is ilyen gyalázatosan nézhetett ki a város? A kontraszt óriási volt, míg Budán szinte dubaji luxusban éltek az emberek, addig Pesten bangladesi szegénységben. Ő maga nem foglalkozott az élet érzelmi részével, katonásan nevelkedett, 4 nyelven beszélt, az izraeli elit hadseregben szolgált, a Krav-Maga harci technika nagymestere volt, értett a túsztárgyaláshoz, ezredesi rangig vitte. Az ezredfordulón született, bejárta a világot, közel 195 cm magas, kisportolt testalkatával, erős arcélével, ápolt borostájával és mindig elegáns külsejével akarva-akaratlanul tiszteletet teremtett maga körül. 

A világ első 10 legjobban fizetett katonája és magánhadsereg parancsnoka volt. Neve volt a szakmában, a háta mögött „Lead”-nek (ólom) hívták, mert imádta a múlt századbeli gyermekjátékot, az ólomkatonát. Hatalmas gyűjteménye volt, Napóleon waterlooi csatájának jelenete egy 2×2 méteres dioráma terepasztalon volt felállítva az irodájában. Amikor nem volt különösebb dolga, hosszú percekig képes volt csodálni az apró figurákat, miközben gondolatban ő is ott volt velük a füves csatamezőn.

Abbahagyta a fürkészést, és elindult a lift felé. 

– Jó reggelt, Ezredes Úr! – köszöntötte a személyi titkára, Péter.

-Reggelt! – válaszolt, majd sietve belépett a liftbe.

A titkár megnyomta a lift gombját, ami villámgyorsan elindult a hegy gyomrába, a mínusz 50. szintre. Mintegy 30 másodperc alatt értek le a Duna szintjétől a 30 méter mélységben elhelyezkedő központi irányító terembe. A lift ajtaja kinyílt, kiléptek belőle, lesétáltak a lépcsőn, két katona tisztelgett nekik. Az automata fotocellás ajtó érzékelte az közeledtüket, és halk szisszenéssel kinyílt előttük. Beléptek egy pláza méretű csarnokba, ahol egyenruhás katonák, NVH-sok százai végezték a napi rutin feladataikat.

Péter intett egy elektromos hajtású 4 személyes mobiljárműnek. Befordult eléjük, beültek, majd tempós sebességgel elindultak a Duna alatti alagútba. Viszonylag gyorsan átértek a pesti oldalra. Mindezt 30 méteres mélységben, a föld felszíne alatt. A katakombákat 2022-ben kezdték építeni, teljes titoktartás mellett, nagyon kevesen tudnak a létezéséről. Az akkori ellenzéknek a mai napig fogalma sincs a rendszerről, mint ahogy a pesti oldalon élő libernyákoknak sem. A föld alatti folyosókban egy kamion könnyedén elfért, így igen egyszerű volt közlekedni benne. A Citadella alatt volt a központ, innen el lehetett jutni a Várba és az Országházba, ami mostanra már a pesti oldal katonai főhadiszállása lett, és átkeresztelték: immár ez volt az „Erőd”. Természetesen a régi Parlamentből is vezetett alagút a Várba, így egy háromszög alakú úthálózat volt a három stratégiailag fontos épület között. Amint megállt a jármű, a lift elé léptek, Péter retina vizsgálata után kinyílt az ajtó, és most felfelé indult el velük a szerkezet.

Egészen idáig nem beszéltek, tudták mindketten, hogy bárki meghallhat olyan információkat, amelyek szigorúan titkosak voltak.

Ahogy bezáródott a lift ajtaja, Péter megszólalt: 

– Van egy kis gond, Főnök!

Hozzá volt szokva, hogy ha így kezdi az asszisztense, az rendszerint nem kicsi, hanem nagy problémát jelent. Már csak az volt a kérdés, hogy mennyire nagyot.

– Mekkora? – kérdezte Arnold, azaz „Lead”, ahogy sokan hívták.

A választ már nem várta meg, mert kinyílt a liftajtó, és rögtön észrevette, hogy valaki ül az íróasztalánál a bőrszékében. Ami az egészben furcsa volt számára, hogy az illetőnek nem ért le a lába a szőnyegre. Nem volt ideje ezen gondolkodni, mert rögtön felé fordult, amint belépett az irodába. Erre nem számított, de arcára nyugodtságot erőltetett, megigazította a zakóját, és az asztal elé lépett. 

– Foglaljon helyet, ezredes! – mondta a fotelből a hang, majd krákogott egyet.

– Köszönöm, miniszterelnök úr – válaszolt Arnold, és leült az asztal előtti bőrfotelbe.

Folytatása következik.

ELŐZMÉNYEK:

Utópia (1. rész)

Utópia – 2. rész (innentől disztópia)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.