Augusztus 12,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Utópia – 2. rész (innentől disztópia)

Utópia (1. rész)

Szerette ezt a lakást. Fent lakott a Táncsics utcában, a Vár keleti részén, ahol az igazi elit élt. Férje a propaganda minisztériumban dolgozott, ő maga már régóta luxusfeleségnek számított. Reggel 9 óra volt, a nap besütött a hatalmas nappaliba, az okos cyberrendszer észlelte a nap beeső sugarainak dőlésszögét, és ennek függvényében állította az üveg sötétítését. Nem volt fényáradat, a függöny és a reluxa már a ’30-as években teljesen kiment a divatból, így a modern lakásokat eleve ezzel a rendszerrel tervezték.

A miniszterelnök veje nyerte az rendszer országos telepítésére kiírt közbeszerzést, így gyakorlatilag az ő cége szerelte ezt a rendszert mindenhol. Természetesen nekik nem került ez semmibe, mert a férje jó kapcsolatban volt a családdal, így elintézték okosba’, ahogy a férje szokta mondani. Ez a lakás az örökségvédelem része volt, de átírták úgy a törvényeket, hogy hozzá tudjanak nyúlni az átalakítás miatt. Az ablaküvegek golyóállóak, a falak hangszigeteltek, a ház teljes egészében lehallgatásvédett volt. Május 30-a volt, másnap a nagy születésnapi ceremónia miatt mindenki készülődött, hiszen 75 éves lesz a vezér. Főleg itt a Várban bolydult fel az élet, 3-as szintű biztonsági protokoll lépett érvénybe már több napja, folyamatosan köröztek az arcfelismerő drónok, állig felfegyverzett NVH-sok járőröztek minden utcában, sőt, 3 harci helikopter is pásztázta a vidéket.

Az okos otthonrendszer észlelte, hogy kikel az ágyból, és elindul a fürdőszoba felé. 

– Jó reggelt, Alexandra! Fürdővízet engedjek, vagy zuhanyozni fog? – kérdezte a rendszer. 

– Csak mosakszom és sminkelek – válaszolta, és belépett a fürdőbe.

A legújabb rendszerű sminkdroidja volt, így 10 perc alatt egy szolid, könnyű nyári sminket tetetett az arcára, miközben a haját egy hair machine állította be tökéletesre. A gardrób szobában az arcfelismerő kiválasztotta a sminkjéhez legmegfelelőbb ruha összeállítást, és az öltözködő asztalra helyezte. Alexandra könnyedén belebújt, majd kiment a konyhába. 

– Kávét vagy teát parancsol? – kérdezte az okosotthon.

– Ma nem reggelizek itthon, kérem a reggeli híreket – parancsolta a rendszernek, közben befújta magát a legújabb parfümjével.

– Igen, Alexandra. Ma 2038. május 30-a van, szombat. Meleg lesz, a hőmérséklet 25-28 fok között alakul, ajánlott a fényvédő használata. A közlekedésben fennakadások nem várhatóak. 

Mivel holnap lesz hazánk miniszterelnökének 75. születésnapja, így a városban korlátozások lesznek. Több magas rangú politikai küldöttség érkezik Budapestre, többek között Azerbajdzsánból, Kínából, Bulgáriából, Észak-Koreából, Törökországból és a Türk Tanács többi országából. Kérem azokat a Nemzetvédőket, akik elhagyják otthonukat, a hologramos azonosítójukat ne felejtsék magukkal vinni, mert az NVH fokozott ellenőrzéseket végez.

Külföld. Az Európai Unió egyetlen küldöttel sem vesz részt az eseményen, sőt elítéli azt. Mint mondták, Magyarország totális diktatúra, és felszólítják a kormányt, hagyjon fel a személyi kultusz politikájával. A külügy csak annyit reagált, hogy az EU jobban teszi, ha csendben marad, mert Magyarország már nem az EU tagja, így nem is foglakozik annak véleményével. Sőt, inkább azzal foglakozzanak, hogy Brüsszel ne próbáljon beavatkozni az ország belügyeibe, mert annak akár gazdasági következményei is lehetnek.

Belföld. Az NVH több 100 tüntetőt vett őrizetbe, akik a Duna pesti oldalán tüntettek Orbán ellen. Napok óta egyre erősebb a Libernyákok zavargása, a belügyminisztérium éles drónvadászokat is a helyszínre küldött, az estleges szélsőségesek kiiktatására.

 – Jajj, már megint ez a csőcselék! -kiáltott fel hangosan. Hogy ezek nem tudnak viselkedni még egy ilyen ünnepség előtt sem.

– Igen, asszonyom, sajnos ez így van! -válaszolt a mesterséges intelligencia.

– Teljes lakászár és szellőztetés, riasztó bekapcsolása, takarító robot aktiválása, csak délután érkezem – adta ki az utasítást a rendszernek.

– Igenis, asszonyom – válaszolt a géphang.

Felvette a cipőjét, majd feltöltötte a virtuális pénztárcáját HUN-COIN-nal, és kilépett az utcára. Elindult a Hess András térre, ahol kedvenc kávézója volt. Fél tíz múlt pár perccel, de már most érezte, hogy ez a nap is elég meleg lesz, ezért kigombolta blúza felső két gombját.

2026-ban költöztek fel a Várba, azelőtt Csepelen éltek egy 3 szobás panellakásban. Gyerekük nem volt, valahogy nem jött össze nekik, bár nagyon szerettek volna. Igazi keresztényekként éltek, ő maga is minden este lefekvés előtt elmondott egy imát, hátha meghallja az Úr. A férje rengeteget dolgozott, régen amikor még ő maga is aktívan részt vett a libernyákok felkutatásában, csak a Facebookon több mint 1000 renitenst jelentett fel, később kiderült, ezek között 20-nál több radikális is volt. Szerette azt a munkát, kitalált profilokkal provokálta az ellenzéki oldalakon lévőket, beszivárgott rendszerellenes oldalakra, majd mikor már nem gyanakodtak rá, beengedte a vírust a csoportokba, ami gyorsan azonosította a tagokat, és már ment is értük a hivatal.

Két választása volt annak, akit bevittek. Vagy „áttér”, vagy „közmunka”. A közmunka azzal járt, hogy állami beruházásokon kellett dolgozni, és kék szalagot hordani, sőt azonnal deportálták a pesti oldalra az egész családjával együtt, ha volt neki. Sokan inkább behódoltak, de volt olyan is, aki ellenállt. 2024 után végre teljesen elkussoltatták az ellenzéket, így teljesen átvették az irányítást az ország felett. Élvezte, hogy az uralkodó osztályhoz tartozik, és ezt büszkén vállalta. Szinte undorodott a libernyákoktól, ezért jóleső érzés töltötte el, hogy itt a Várban eggyel sem kell találkoznia, hiszen ide azok nem tehetik be a lábukat.

Kecses, egyenes járásával befordult a térre, és már majdnem odaért a találkozó helyszínére, amikor hirtelen egy drón repült az arca elé és megállította. Retinavizsgálatot végzett rajta, ilyenkor mintegy fél percig mozdulatlanul kell állni és várni, hogy a gép analizálja az adatokat. Mérges volt, mert már látta, hogy a barátnői a kávézó teraszán ülnek és integetnek neki, hogy siessen. A francnak repkednek itt ezek az izék – gondolta magában. Utálta és megalázónak tartotta ezt a biztonsági protokollt. Visszaintett és már indult volna, amikor a drón hangos szirénázásba kezdett, és fémes géphangon közölte: Tegye a kezét a tarkójára, és ne mozduljon!

Folyt. köv.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!