Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mátyás király meglátogatja az ő népét

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép estét! Mindjárt hétfő, de ez ebben a helyzetben nem sokat jelent. Ahogy az sem, hogy reggel elbúcsúztam egy hétre, azt elfelejtettem megemlíteni, hogy én fogom álomba ringatni az olvasókat. Kezdem is a ringatást.

Az utóbbi időben többször elsírtam magam a meghatottságtól. Orbán Viktor hirtelenváratlanul megjelent valami börtönben és személyesen ellenőrizte a sebészmaszkok gyártását. Mert ahhoz is ért – természetesen – és mert nála ez ilyen ötletszerűen működik. Nem fél ő semmitől, nem kell neki testőr, sem tévéstáb, nem szokták előkészíteni a látogatását. Gondol egyet és megy. A stáb tök véletlenül volt ott, éppen időben, hogy megörökíthessék a nagy ember toporgását az ajtó előtt, mert persze nem úgy van az, hogy ő csak úgy betrappol valahová. Dehogyis. A szabály az szabály és ilyenek. Most legalább eggyel több ember tapizta össze puszta kézzel a maszkokat, melyeket – legalábbis felénk, a patikában – egyesével lehet kapni, ott vannak felkupacolva a gyógyszertárosok előtt a pulton, abból vásárolhat, aki kér. Ami jó, csak azért én nem annyira bánnám, ha valami módon ezek fertőtlenítve és légmentesen csomagolva jutnának el hozzám, mert miután mindenki végigfogdosta, valahogy megcsappant a bizalmam. De ez az én bajom.

Tehát Orbán Viktor börtönt látogat. Most még átmenetileg. Orbán Viktor a saját két kezével veszi át a repülőgépen a szállítmányt. Orbán Viktor újratervezi a költségvetést. Orbán Viktor személyesen számolja meg a sátoraljaújhelyi kórházban a lélegeztetőgépeket. Orbán Viktor egyeztet a professzorokkal, hogy feltalálták-e már az oltóanyagot, vagy azt is neki kell csinálnia. És Orbán Viktor (személyzete) mindezt kiposztolja Orbán Viktor Facebook oldalára, az udvartartás pedig átveszi, osztja, hirdeti.

Esküszöm, az az érzésem, országos személyi kultusz építő verseny zajlik. Közpénzből.

Engem például egyáltalán nem érdekel, mikor hol bohóckodik a miniszterek elnöke. Kurvára nem az a dolga, hogy a reptérre szaladgáljon (felteszem, bőven megakasztva ezzel még a gyér forgalmat is és azt is feltételezem, igen sokba kerül nekünk egy ilyen kiruccanás, már csak a biztonsági óvintézkedések, kisérőautók, testőrök és egyéb költségek miatt is), hogy lélegeztetőgépet számoljon vagy ellenőrizze a maszkok gyártását. Engem annyi érdekel ebből az egészből, hogy legyen elég és legyen megfelelő felszerelés az egészségügyben dolgozóknak és mindenki másnak. Annyi érdekel, hogy amennyire lehet, működjön az ország, a betegek kapják meg a szükséges kezelést, senki ne éhezzen és mindenkinek legyen valami reménye arra, hogy meg fog tudni élni, tud enni adni a gyerekének. Engem annyi érdekel, hogy az üzletekben elegendő élelmiszer legyen, az öregekről, betegekről gondoskodjon valaki – akkor is, ha ez a valaki az állam, mert nincsen más, akire számíthatna az illető -, és annyi érdekel, hogy nagyon őszintén tájékoztassanak engem és mindenki mást, mikor, miért, mi történik.

Na, ehhez képest ömlik a pofámba Orbán Viktor senkit nem érdeklő szereplési kényszere, beteges öntömjénezése. Gondolom, Habony Árpád rendezésében. Most még a Virágvasárnapot is neki kellett meghirdetnie. Ha így haladunk, a pénztárcánk, a gyerekünk nevelése, a színházlátogatási szokásaink, a sportéletünk, az önkormányzataink, az iskoláink, a kórházaink, a munkahelyeink, a magánéletünk és a katonaság, valamint a rendőrség után az egyház irányítását is átveszi egy óvatlan pillanatban.

Gondoltam, megnézem már Angela Merkel Facebookját. Ha Orbánnak így kell kapaszkodnia, hogy reklámozza magát, a német kancellárnak mennyire kell vajon? Azzal kellett szembesülnöm, hogy Merkelnek nincs Facebook oldala. A kormánynak van, de azon nem a kancellár asszonyt fényezik, hanem mindenféle hülye tájékoztatókat tolnak. Például ingyenes online-oktatást indított a szövetségi kormány és azzal mi a tennivaló, aztán hogy hol tudnak hozzáférni információkhoz, meg arról is írnak, hogy senki nem marad jövedelem nélkül és hogy folyamatosan tanulnak (mármint a szövetségi kormány, mivel nekik is új ez a helyzet), köszönik és figyelik a kommenteket, mert ezekből tudják, hol van még szükség beavatkozásra. Nagyon elvétve találni Merkelt, akkor vagy a lakosságot tájékoztatja, vagy a lakosságot tájékoztatja. Egy nyomorult videót nem találtam a walkürök bevonulásáról, sem arról, hogy a kancellár asszony felemás gumicsizmában szaladgál a gáton, les a távcsőbe, pacalt füstöl, nemzetet ment.

Azt akartam csak mondani, hogy nekem baromira nincsen igényem arra, hogy a vízcsapból is a csúti kocafocista hömpölyögjön. Itt jegyezném meg, arra sincs igényem, hogy fegyveres katonák lófráljanak az utcán. Csinálja ő a dolgát, ami nem az önreklámozás, pláne nem az én pénzemből. Tényszerűen leszarom az ő napjainak összetételét, nem érdekel, mikor és mit csinál. Az ország működjön megfelelő módon, a többi egyáltalán nem érdekel. Nem csupán nem érdekel, hanem kifejezetten szánalmasnak találom, ahogy a vénülő Hollywood-szökevény megállás nélkül nyomul és pompáskodik. Ha népszerűségre vágyik, jelentkezzen valami vándortársulathoz. Én meg majd eldöntöm, veszek-e jegyet az előadásra. Nekem ne haknizzon kéretlenül, mert rohadtul idegesít.

Szép álmokat!

Mai cikkeink:

Most nem fosztogatni kellene, hanem osztogatni

Mindegy, milyen áron?

Vezérlő tábornok

Névtelen dokumentum

Mire számítottunk?

Kormányzati elismerés. Majd valamikor a nyár elején

Háborús imázsépítés járvány idején

A méregfa

Csendes hétköznapok

Felemelt fejjel a katasztrófa irányába

Kommentválogatás:

Szerintem a gazdaság megmentése a turizmussal fog kezdődni. Gondolom, nem kell részletezni hogy miért. Elég csak az eszünkbe juttatni, kik vásárolták fel az utóbbi időben a szállodákat, kempingeket és a turizmushoz kapcsolódó egyéb létesítményeket, szolgáltatásokat stb. Nehogy mán bevételkiesés legyen nekijük. (Zoltán)

Az évtizedek során már úgyís erősen megcsapolták az önkormányzatok bevételét, miért kell még ezt is? Kell Mészárosnak a belgrádi vasútépítéshez, vagy megint az egyházakat kell támogatni holmi templom szépítésért? Egyenlőre nem hallok arról, hogy az ellátatlan falvak távoktatását akarnák megoldani, vagy az éhező falvak népének élelemhez juttatásáról beszélnének. (Virág)

Tudnek meg javasolni néhámy további pénzforrást a kormánynak csak a közös teherviseles jegyében. Munkanélküli ellátás 3ról 1 hónapra csökkentése, hajléktalanoknak közterület használati díj és padadó, munkahellyel rendelkezőknek járványügyi adó. Kibocsátanék korona kötvényt nagyon ajánlott jegyzéssel, valamint önkéntes lakossági adományok gyűjtését a kormány járványügyi alapba. Ezeket a pénzeket a járvány miatt a 10 millió ft alá csökkent fizetésű focisták bérkiegeszítésére, az egyházak megnövekedett imádkozási költségeinek a megtérítésére, 10 parancsolat tanfolyamok szervezésére, a 10 milliard forin fölötti befektetőknek árfolyamveszteség kompenzálásra lehetne felhasználni. A válságkezelési akciótervet erre elkülönített 100 milliárs forintból óriásplakátokkal, imázsvideókkal, hirdetésekkel népazerűsíteném. (Péter)

A napkommentje:

És mindezek ellenére olyan országban élünk, ahol vannak láthatatlan jó emberek, még mindig, talán pont ezért. Nekem ez ad erőt, hogy tudom, hogy vagytok, hogy sokan vannak, vagyunk, akik nem vakok, süketek és érzéketlenek. (Madárlátta)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.