NEHAZUGGY

Üvöltve követelni a meglévőt

Forgács Erzsébet | 2020. Március 9, Hétfő | 20:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép estét, kellemes pihenést és a nap végén majd édes álmokat kívánok minden Szalonna fogyasztónak. A többieknek is, csak ők aligha értesülnek róla.

A Szalonna rendszeres vagy rendszertelen, de visszatérő olvasóinak nem lesz újdonság, amit mondok. Nem mindig és nem mindenben értünk egyet, még szerkesztőségen belül sem. Az alapvető dolgokban, irányokban és értékekben igen (másként nem is tudnánk együtt dolgozni), de a megközelítésekben, nézőpontokban nem feltétlenül. És ilyenkor az is lehetséges, hogy nem egymás között, hanem a nyilvánosság előtt fejtjük ki a véleményünket. Ilyen előfordult eddig is, elő fog fordulni a jövőben és most is egy ilyen nyílt párbeszéd következik. A ma esti Horn Anna cikkről van szó.

Értem Anna problémáját és magam sem tartom üdvözlendőnek a tüntetők módszerét. Egyszerűen azért, mert indokolatlanul szélsőséges, már régen túl vagyunk azon, hogy ilyen drasztikus eszközökkel kelljen harcolni a nők jogaiért. A problémák – melyek azért sok helyen még léteznek, ezt kár lenne tagadni – napjainkban már távolról sem az alapvető jogokról szólnak.

Én sem szeretnék falat húzni, darun dolgozni, éjszakai műszakot lenyomni a NYPD-ben, nem akarok továbbá repülőt, sem kamiont vezetni, ipari alpinista sem lennék. Azonban azok a nők, akik a felsorolt vagy fel nem sorolt, de tipikusan férfimunkaként ismert tevékenységeket szeretnék végezni és minden képességük és adottságuk megvan hozzá, ők csinálhassák bátran. Ne kelljen megküzdeniük a belénk rögzült előítéletekkel csupán azért, mert nőnek születtek. Az egyenjogúságnak az is egy formája, hogy ne az ember neme, hanem a szellemi és fizikai alkalmassága legyen az elsődleges szempont.

Éppen a napokban olvastam a propagandamédia valamelyik szegletében egy cikket (természetesen a feministáknak is kijutott néhány marék a sárból), a szerző futólag feltette a kérdést: miért azt forszírozza mindenki (természetesen ide az ellenzéket kell behelyettesíteni), hogy túl kevés a női felsővezető? Azt miért nem kérdezik ugyanezek a jogvédők, hogy miért nincs több női tűzoltó? Ez persze roppant szellemes kérdésnek tűnhet elsőre, holott nem az. Felsővezetőnek lenni – vagy nem felső, hanem bármilyen – ugyanis szakmai hozzáértés, vezetői kvalitás és szürkeállomány kérdése. Egy tűzoltónak kell még egy fontos tulajdonsággal rendelkeznie: megfelelő fizikummal. A nők többsége alacsonyabb, gyengébb, mint egy férfi. Gyárilag. A tűzoltófelszerelést (és akkor még nem beszéltünk az egyéb, fizikai erőt igénylő elvárásokról) éppen úgy nem tudja cipelni egy 55 kilós nő, ahogy egy 55 kilós férfi sem. Ez ennyire nagyon egyszerű.

Az lenne az egészséges, ha nem nemi alapon, hanem alkalmasság alapján választhatna szakmát az ember fia-lánya és még csak eszébe sem jutna senkinek ujjal mutogatni egy óvóbácsira (óvodapedagógus, tudom), hímnemű női fodrászra vagy női kamionsofőrre. És az is jó lenne, ha nem lenne kuriózum az autót barkácsoló nő sem és a tortát sütő férfi sem.

És most eljutottam a cikknek arra a pontjára, amivel nem szándékozom vitába szállni, csupán a fókuszt szeretném egy kicsit máshová állítani. Azt gondolom, a házimunka elvégzése nem nőjogi kérdés, hanem egy emberpár megállapodásának a kérdése. Sok terhet hurcolunk a múltból, melyek többségét régen le kellett volna vetnünk. Amikor a nők még nem vállalhattak munkát (ekkor volt indokolt a zajos utcai tüntetés), a férfi tartotta el a családot, a nő feladata volt a háztartás vezetése. Ezen már régen túl vagyunk. Az családonként eldöntendő belügy, hogy minden házimunkát a nő vállal magára (ha igen, akkor ez csak önkéntesen történhet) vagy megosztják ezeket a feladatokat. A legtöbb fiatalnak ma már evidencia az, hogy sem a porszívó, sem a mosógép, sem a fakanál, de még a kakis pelenka cseréje sem csorbít senki férfiasságán. Ahol ez probléma, ott az nem egyenjogúság, csupán két ember közötti kommunikáció kérdése. Talán mi, nem annyira fiatalok kicsit elhanyagoltuk ezt a kérdést, de azt gondolom, soha nem késő. Igaz, ezért valóban nem szükséges utcára vonulni.

Ennyi volt a mondanivalóm mára. Mindenkinek jó pihenést és jó egészséget kívánok!

Ma cikkeink:

Hátradőlve röhögnek tíz éve

Milyen háború?

És a végén még tapsolnak is

Levél Petőfinek

Palkovics: A jövőben Magyarország jelölheti ki az új egészségkutatási irányokat

Borozó

Megkérjük a külföldieket, hogy maradjanak otthon

Repülés

Nőnap után

Felelősségteljes megfutamodás

Néhány vélemény tőletek:

Szeretnék már egy részletes listát látni mindazokról a választási ígéretekről, amiket a fidesz előadott, hogy azokból mi és mikor teljesült. Valamint azokról az akcióikról, amikor olyasmit tettek, amire a büdös életben senki fel nem hatalmazta őket. Csak szólok, a „Rosszabbul élünk, mint xxx éve” meg a „Folytatjuk!” nem ígéret, hanem kampánybuIIsh!t és mint ilyen, nem számít bele az „eredménybe”. (Lustamacs)

Karácsony tényleg meglepően bölcsen viselkedik. Talán a szövetségeseivel kellene még szorosabban együtt dolgoznia, számonkérve a vállalt feladatok ellátását. A DK-sok ne csak tetszelegjenek, hanem dolgozzanak is keményen ! A többiek is. Lássuk, mennyire jó választás volt ezeket a vezetőket választani. (Béla)

Ha csak a tizenkét pont fele valósulna meg a következő választásra , már azzal is elégedett lennék ! Az mindegy melyik fele , a prioritást a nép döntené el ..(Krisztina)

Kikutatni, hogy mit kutassunk…. beszarás! Aki meg kutatna, (mer’ ő már kikutatta, hogy mi után kutatna) annak meg fityiszt!
Na, mind1. Vannak nekik ezek a buflák fejű, semmirekellő hírhozóik, (mind ugyanott eszik, mert úgy néznek ki mint egy állapotos disznó…), szóval jó minden, csak az ember zsebében kinyílik a feltekert szamurájkard… jaj!🤪🤣🙄(Gábor)

Végül a nap kommentje:

Egészségügyi kutatás? Nem eretnekség az egy olyan országban, ahol a tízparancsolat betartásával elkerülhető minden betegség?

Jó. Rendben. Kutatunk. Örvendetes. Kérdés az, hogy EGY ilyen tíz éves projekt mennyire tartja itt a fiatalokat. Főleg, ha jó magyar szokás szerint a csókosok jutnak be, ők alapíthatnak majd kormányközeli cégeket…. Szkeptikus vagyok. Főleg azért mert elve megint teljesen alaptalan öntömjénezéssel indul a dolog.
„A jövőben Magyarország jelölheti ki az új egészségkutatási irányokat” (Singing Jungle)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!