December 6,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Palkovics: A jövőben Magyarország jelölheti ki az új egészségkutatási irányokat

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 287,293 forint, még hiányzik 2,712,707 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Palkovics László sajtót tájékoztatott egy olyan eseménnyel kapcsolatban, ami amennyiben sikeres lesz, még a végén valóban hozhat hasznot az országnak. Azonban az innovációs és technológiai miniszter eddigi ígéreteiből igen kevés valósult meg, ezért nehéz ezt most komolyan venni. A bostoni MIT létrehozta hét évvel ezelőtt a PhD hallgatókat célzó LinQ Catalyst képzési programját, amely idén egy európai platformmal jelentkezik. A Catalyst Europe alapítója pedig az Eit Health (EU forrásból) és a GE Healthcare mellett a Debreceni Egyetem, ami akár még egy jó irány is lehet. A gond már csak az, hogy Palkovicsék 15 vezető kutatóval számolnak, akik a kutatócsoport élén végzik majd munkájukat.

De kérdem én, honnan lesznek ilyen vezető kutatók, mikor pont Palkovics László és minisztériuma volt az, amely lehetetlen helyzetbe hozta a magyarországi kutatókat az MTA szétverésével? Mi egyáltalán az elgondolás?

A jövőben Magyarország jelölheti ki az új egészségkutatási irányokat, miután a Massachusetts Institute of Technology (MTI) LinQ Catalyst programjában kiemelt státust kapott.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MIT és Magyarország, a Debreceni Egyetem és a GE innovációs együttműködését ismertetve hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: azon dolgoznak, hogy ne csak gyártsák Magyarországon a high-tech dolgokat, hanem itt történjen a fejlesztésük is, ebben pedig kiemelt szerepe van a magyar felsőoktatási intézményeknek.

Mint mondta, az MIT LinQ Catalyst programjában a Debreceni Egyetem a GE Healthcare iparágával együtt vesz részt, és az egészségtudomány, egészségipar területén végeznek kutatásokat. Az egyetemen dolgoznak majd a PhD hallgatók, akik egyben az MIT kutatói is lesznek – mondta. A kormány ehhez pénzügyi, környezeti támogatást nyújt, nemcsak segíti a kutatásokat, a tudás- és technológiai transzfert, de azt is, hogy működő cégek legyenek az ötletekből – jelezte, hozzátéve, a projekt tízéves időtávra szól.

Palkovics László szólt arról is, jelenleg az egészségügyi kutatás áll az együttműködés fókuszában, de tárgyalnak arról, hogy a jövőben a klíma- és energiatechnológiára, az autonóm gépekre és a lézerfizikai kutatásokra is kiterjesszék az együttműködést. Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a GE számára nagyon fontos a nyitottság és az innováció. Az alelnök mérföldkőnek nevezte a magyar innovációs ökoszisztéma szempontjából a megállapodást, amelynek értelmében a bostoni egyetemnek olyan központja jön létre Magyarországon, Debrecenben, amely Magyarországon tartja a legtehetségesebb fiatalokat.

Úgy vélte, a megállapodással lehetővé válik, hogy az innováció terén a legmagasabb értékek is előállíthatók legyenek az országban, és innen lehessen levezényelni a globális kihívásokra történő válaszadásokat. Az alelnök kérdésre válaszolva elmondta: a kutatási program három fázisból áll, az elsőben meghatározzák, milyen problémát szeretnének megoldani és ehhez milyen kutatások kellenek, a második fázis a kutatásé, a harmadik pedig az, amelyben a kiválasztott és levezényelt kutatás termékké, szolgáltatássá “érik”. Egyelőre 15 vezető kutatóval számolnak, akik kutatócsoport élén végzik a munkát.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arról beszélt, az egyetemen vertikálisan szervezett innovációs szisztémát alakítottak ki, ahol a kutatástól a gyártásig elvezetik az ötletet, emellett a legnagyobb egészségügyi ellátórendszer is itt összpontosul, így ideális helyszíne lesz az egészségügyi kutatásoknak. Mint mondta, a Debreceni Egyetem számára óriási megtiszteltetés, hogy részese lehet a rendszernek, amely az innováció szempontjából kiemelkedő tehetségeket az MIT ernyője alá tudja vonzani, és amely később egyre jelentősebb innovációs központ lehet a kormány támogatásával Európában.

A sajtótájékoztató háttéranyaga szerint a világ vezető mérnökképző egyetemén, az MIT-n hét éve működik a PhD hallgatókat célzó LinQ Catalyst képzési program, amely egészségügyi kutatási projektek létrehozására irányul. A programban 31 intézményben 88 kutatócsoport működik. A LinQ Catalyst program Európában 2020-ban kezdi meg működését az EU pénzügyi támogatásával és az unió szerveként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health finanszírozásával; a MIT ipari partnere a GE Healthcare üzletága.

A februári megállapodás alapján Magyarország a program “champion” pozíciójába lépett elő egy évre, a kiemelt státus hozzájárulhat az innováció fókuszának kialakításához.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!