Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.
Nem az életünk legnagyobb kérdése és problémája sem. Mégis lehet nagyon tanulságos, lehet róla jó vagy kevéssé szimpatikus véleményünk. Már csak azért is, mert a Hosszú Katinka-sztori bőven érinti a bukszánkat meg a hatalmat. Lehet azon vitatkozni, hogy való-e, szerencsés-e úgy filmet készíteni, mégpedig dokumentumfilmet, hogy nincs vége Hosszú eddigi dicsőséges sportolói pályafutásának? Én úgy gondolom, hogy nem való. Mert a vége, a hogyan tovább is hozzátartozik a sportolóhoz. Sőt, akkor kezdődik egy másik, vízen, uszodán kívüli élet. Hosszú Katinka életpálya bemutató filmet kap az államtól.
Azon gondolkodom, miért éppen ő: rajta kívül is vannak szenzációs sportolók, akik ilyen alapon megérdemelnék a filmet. Hogy csak az Orbán-éra és a legutóbbi, riói olimpia háromszoros bajnokát, Kozák Danutát említsem. Aki nem mellesleg ötszörös olimpiai-, tizennégyszeres világ- és tizenhatszoros Európa-bajnok, és a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar női kajakos. Ha már… Csak úgy mondom, szubjektívre hangolva.
De nem. Ha jól tudom, akkor sem a Magyar Olimpiai Bizottságot, sem az úszószövetséget a kutya sem kérdezte meg: szerencsés dolognak tartják-e egy aktív, és még fiatal sportolóról életmű filmet készíteni? Egyetlen sportolóról. Nem kérdeztek senkit, maga a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága szavazott meg 560 millió forintos támogatást az úszóról készült dokumentumfilmnek.
A háromszoros olimpiai, huszonhatszoros világ- és harmincnégyszeres Európa-bajnok magyar úszónőről az alkotók szárazon és vízen, a felkészülés minden pillanatában követik Hosszút, aki a tokiói nyári olimpiai játékokra készül. A stáb ott is ott lesz. Ezen közben bemutatják a bajnoknő életútját, múltját is. Ezt fontosnak tartom kiemelni, hiszen maga a főszereplő nyilatkozta ezt a Borsnak:
Na most akkor nézzük az úgymond művészi, alkotó részét ennek a maradjunk annyiban kijelentésnek. Mert hogy a dokumentumfilmnek van producere (Lajos Tamás), forgatókönyvírója és kreatív producere (Köbli Norbert), rendezője (Pálinkás Norbert), vezető operatőre (Nagy András). Már csak ahogyan az szokott lenni. Ezek szerint nem a rendező forgatókönyve, hanem a főszereplő kívánsága szerint készül a film – olyannak, amilyennek Hosszú szeretné. Pedig azt gondolná az ember, hogy neki a víz, az uszoda, a versenyek szabadságában van a helye, a film készítőinek pedig saját alkotói szabadságukban. Vagy megalkuvásként – netán a milliókért parancsra – belemennek az úszónő döntésébe. De akkor megette a fene, máris rohadt rosszul kezdődik el ez az egész közpénzes filmes buli.
Én úgy gondolom, ha Hosszú Katinka egyszerre akar rendező, főszereplő és forgatókönyv író lenni. Akkor az nagyjából úgy szokott lenni, hogy ő legyen a finanszírozója is a filmnek. Amúgy magánkiadásban. Akkor azt csinál, amit akar. Tisztelettel. Ha már ő nem igazán veszi megtiszteltetésnek, hogy az adófizetők pénzét használják.
Nekem se ő, se egykori edzője és férje Shane Tusup nem ingem, nem gatyám, de az elvitathatatlan hogy a sikerek részese Tusup – férjként, edzőként. De ha már: ilyen módon szembeköpni saját múltját nem biztos, hogy sportemberhez méltó. Gondoljanak arra is: akartuk vagy nem, nem csak az uszodai edzésekből, versenyekből voltunk napra készen. Kaptunk bőven a nagy love story-ból csöpögős képeket, videókat a bulvár és nem bulvár lapokból. Ők maguk sem bújtak el a nyilvánosság elől – mindig volt valami apropó a közösségi oldalakon szerepelni. Mondhatnám, nagyon látványosan ott is élték az életüket. Mintha nekünk a levegőhöz jutáshoz is ők kellettek volna. Még soha nem bizonyította be Katinka, hogy Tusup szakmailag csak egy kihagyható pont, eddigi, valóban páratlan pályafutásból.
Tudják, mi jutott eszembe? Megmondom őszintén, egyáltalán nem örülök a párhuzamnak. Valamiért a Nemzeti alaptantervre fut az agyam. A múltat végképp eltörölni, valaki(k)nek a szája íze szerint. Az alaptanterv nem nagyon hozzáértő készítői kiválogatva tagadják meg a múltat. Mert volt jó és rossz múlt is, és ami nekik, a keresztény, nemzeti szakiknak nem tetszik, azt a történelem tanításban a múltból ki lehet festeni. Simán. Mert ha például csak a az Árpád-kori győztes harcok és csaták szerepelnek a könyvekben, és a tatárjárás nem, akkor torz és hamis lesz a gyerekek történelemszemlélete. Magyarul, hazudnak, mert az ezer évünk nem arról szólt, hogy ha nem győztünk, akkor k*rva nagy áldozatok lettünk/vagyunk – megmagyarázva mindezt kifordult aggyal.
Lehetett szeretni és nem szeretni, de Katinka életének része volt Tusup, mégpedig nagyon sikeres része, miért kell ezt letagadni, hiszen igazolták a versenyző eredményei. És ha ez a film valóban az eddigi életéről szól, akkor Hosszú Katinka csal, és ebbe belemegy a film egész stábja, és készít – rendelésre – egy hamuka dokumentumfilmet. Ha lehet annak nevezni. Letojom magasról magánéleti ritty-rottyjait; és az új szerelme sem érdekel, miért is érdekelne? Nem a csókjaikra vagyok kíváncsi. Annyit elvárnék, hogy ne egy, a valóságot lehámozó filmet adjanak elém 560 millió forint közpénzből.
Általában nem az a bajom a fideszes sportolókkal, énekesekkel, színészekkel, művészekkel, ha Orbán erkélyén mosolyognak, mert mindenki eszétől, szívétől függően bírja azt a tébolyt, amit művel az országgal a Vezér. Hanem az, hogy már közpénzt és kiváltságokat élvezőként, érdekből dörgölőznek oda a buggyos gatya gyűrött oldalához. Mások kárára élvezik az életüket, úgy téve, mintha nem is ebben a diktatúrában élnének. Ugyanolyanok, mint a hatalmasok, és lesznek megkülönböztetett úri figyelemben urak és úrnők.
Tudják, számomra Hosszú Katinka eddig is az a világhírű meg csúcs meg rosseb tudja, milyen nagy úszó volt, akinek teljesítményét nem lehetett nem elismerni. Ennyi. Érzelmileg semmi. Sem szimpatikussá, sem szeretetre méltóvá nem vált ettől. Más, nagyszerű, de nem a hatalom ringatta; szerény, a dolgát végző sportolóval szemben. Igaz, senkit nem érdekel, nem is fontos, de az biztos, hogy ezt a dokumentumfilmet nem nézem meg.
Akkor sem, ha olyan sikeres lesz a mozikban a film, mint amikor például 200 vegyesen világrekordot úszott Hosszú Katinka. Mert közösen az Orbán-féle filmes stábbal már most elcseszték az egészet. Úgy van/lesz, ahogyan onnan föntről, a karmelita kolostorból eldöntötték. Ezt is. Ezért is nagy kár.
Az önök véleménye
Amikor először bukta a választást a törpegenerális, akkor megmondta, hogy ha még egyszer hatalomra jut, bosszút fog állni a magyarokon az akkori bukásáért. Megtette? Megtette. És még folytatja… (Hortenzia)
A városok, legalábbis az ellenzékiek ne fizessenek semmit stadionfenntartásra, tudom akkor orbán az adónkból fogja fizetni, tehát az is a mi zsebünkből megy. De ha pl a városok nem fizetik ki a villanyszámlát, vízdíjat és hasonlókat, az is egyfajta tiltakozás lesz a rezsim ellen. (Transzporter)
Hová lép a Fidesz? Ki az EPPből? Létrehoz egy másik néppártot amiben ők vannak meg még Csak a Fidesz? Tudathasadásos, bomlott elméjüknek meg is felelne…. Ettől függetlenül nem hinném, hogy az EPP többi tagjára rájön a félelemmel teli hígfosás, mert Orbán Viktor azt üzente….. (Singig J.)
akkor a Fidesz lépni fog… – Különben mi ? – Különben dühbe jövünk. Ja, és semmi cicó !!! (Tibor)
Akinek nincs lehetosege elutazni, kezdje el olvasni Ken Follett A megfagyott vilag cimu konyvet. Tegnap kezdtem el, az elso husz oldalon olyan parhuzamok vannak Hitler hatalomra jutasa es a mostani orban rezsim kozott, hogy megdobbento. A veget az eslo tortenetnek ismerjuk. Ne jussunk el ujra addig. (coollounch)
Így írtunk mi
Mert végső soron mi döntünk a saját sorsunkról, nem pedig vezetőink
Így múlik el a világ dicsősége
Mi Hazánk: Lépjünk ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának fennhatósága alól
Orbán szobrának farigcsálásáról
A nap kommentje:
A rendezvényen egyenruhában megjelent “urakat” nevezhetjük katonának, de jobban illene rájuk az esküszegő áruló jelző. Nem csak esküjüket, de a vonatkozó törvényt is megszegték. Ezt úgy hívják, hogy hazaárulás. Nem érdemlik meg hogy katonának nevezzük őket. (János D.)
…a királyé nem leszek, nem leszek, akkor inkább elmegyek.
https://www.youtube.com/watch?v=7A8MZLapmTc
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.