NEHAZUGGY

Nemzeti ügy. Te falusi, majd a Vidnyánszky egymilliárd forintért eldönti, milyen színházat nézz

Tóth Ilona | 2019. December 20, Péntek | 19:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.

Figyeljék ezt a logikát. Meg azt is, hogy mennyiért. Ha a Nemzeti Színházba a kutya sem jár – van neki jobb elfoglaltsága –, akkor majd a Nemzeti Színház elindul a nép közé. Vidnyánszkystul, társulatostul mennek a vidékre az afroamerikai színészek a türkökhöz, kipcsakokhoz meg talán még a magyarockhoz is. Bemutatni, amit amúgy a kőszínházukban nem sokan látnak. Vagy ki tudja, mit.

Egy Déryné Program nevű kezdeményezésre, azaz az eddig minőségi színház nélküli településekre utaztatott előadásokra költi a Nemzeti Színház azt az egymilliárd forintot, amelyet a támogatás megítélésekor még be sem jegyzett Déryné Nkft.-nek ítélt meg a kormány az előadó-művészetek taopótló többlettámogatására szánt pénzből, a saját pályázati kiírásával is szembemenve – számolt be az Index a Nemzeti Színház sajtótájékoztatójáról.

Szóval, kft. nincs, de máris megdagadt egymilliárd forinttal. A hála nagy úr és jól is fial. Nem hiába megmondta a színházi törvényről Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az ATV-ben:

„Az államot jelenleg a Fidesz-KDNP kormány működteti, a kultúrpolitikai elképzeléseivel együtt.”

Ő úgy látta, a tüntetésen is gyűlölet áramlott az emberek szeméből. Mondja lazán egy olyan ember, aki a gyűlöltre épített orbáni hatalom nagy kedvence, és egyáltalán nem véletlenül lett igazgató Alföldi Róbert után a Nemzetiben. A Fidesz-KDNP nem túlságosan jól működteti a színházat, mert alig-alig van nézője.

A Déryné Program arról szól: jusson minőségi kultúrához, profi színházhoz az is, akinek eddig erre nem volt lehetősége, vagy élethelyzete miatt nem akart ilyesmivel foglalkozni. Ezzel a feladattal bízta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Színházat, mert „a kultúra mindenkié, és nem csak egy szűk elité”. És majd a Vidnyánszky Attila eldönti, hogy a kistelepüléseken mit játszanak: részben saját színháza már létező előadásai kelnek útra; részben új, a célra alkalmas előadások létrejöttét támogatják, részben pedig „az egész szakma jelentkezhet” kész, utaztatható előadással; bár a program a magyarországi településeket célozza, akár határon túli társulat is részt vehet benne.

Ahogy azt a Fidesz-álom, Vidnyánszky Attila gondolja!

Az idősebbek talán még emlékeznek arra, hogy működött az Állami Déryné Színház (más néven Állami Faluszínház), 1951-ben alakult Budapesten azért, hogy a vidék városi színházaitól messze lévő településein láthassanak az emberek előadást. Ugyan, hagyjuk már szegény Dérynét. Azért azóta eltelt majdnem hetven év, és még ezek a kulturnyikok arra sem vették a fáradtságot, hogy legalább más nevet találjanak a programnak. Nem Dérynével van bajom természetesen, hanem a színház ugyan örök, de ma más szelek fújnak – szokásokban, műsorpolitikában, befogadásban is.

Vidnyánszky Attila, a teátrum főigazgatója elmondta: összesen mintegy egymilliós közönségről van szó, akiket változatos műfajú előadásokkal terveznek elérni a Déryné Program keretében már a következő évadtól. „Több mint száz olyan hely működik Magyarországon, ahol rendszeresen befogadnak színházi előadásokat.”

Ezt konkrétan és pontosan kiszámolhatta az igazgató úr, csak az élet nem asztalon, kockás füzetben születik és van. Lózungokban nagyon jó Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára is:

a program nemcsak a vidéken élő embereknek jó, akik nem tudnak eljutni a színházakba, hanem a színészeknek is, hiszen több fellépési lehetőségük lesz egy olyan környezetben, ahol nem ismerik a színházak világát, és olyan embereknek nyújthatnak katarzist, akik talán még soha nem láttak színielőadást.

Ha nem lógna ki a lóláb, még be is dőlhetnénk ennek. Mert azt a büdös életben nem vallják be, hogy a Nemzeti Színház nem a nemzeté, és bukott igazgatóstul, műsorostul. Most pótcselekvésként ráhúznak megint egy szürke lepelt az egész kitalációjukra. Ha már… A vidéken élőket kellene fővárosi, városi színházakba vinni, már csak ezért is, hogy egy kicsit kimozduljanak a megszokott környezetükből: ne csak a templom, a kocsma, a vegyes bolt meg a szomszéd háza legyen a látvány. Legyen az a színház épülete, a díszlet, a fény, a hangulat meg egy finom kávé a büfében. Legyen az előadás mellett ez is élmény. Ne egyetlen, a színházában tulajdonképpen megbukott embertől függjön a kínálat. Az egyeduralkodókból elegünk van, nem kell belőlük újabb és újabb Fidesz-elvtársakat a nyakunkba ültetni. Csak hát erről semmit nem tudnak az urak a bársonyszékekben, onnan semmi nem látszik, csak a zakózsebből lóg ki a suska.

A Vidnyánszky-féle cafrangra én bizony cseppet nem vágynék, mert azt mondom, hogy a jó színházat ne rángassák, a jó színházban megtelik a nézőtér, és jó színházba kell elvinni az embereket. Ha már a kormány éppen népet nevelni akar. Ezek teljesen el vannak tájolva, a hagyományos tájolást már belepte a penész, Vidnyánszkytól pedig egyáltalán nem azt akarnánk, hogy azt vakargassa. Meg azt is gondolom, ha kenyér nincs, akkor ilyen államilag erőltetett, pénzelt cirkusz sem kell. Már bocsánat, azért az ízlés még megvan milliókban. Valóban, a kultúra mindenkié, csak nem mindenki azt eszi, amit a nemzethy igazgató tálal. Morzsákat pedig, köszi, nem kérünk!

Ha már színház, reggel hallottam a kakukk közpénzlopó rádióban, hogy sikeresen működik a Lázár Ervin-program. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma indította programban koncertre, múzeumba, levéltárba is elmehetnek a gyerekek. Minden általános iskolás korú gyermek jusson el minden évben egy kulturális eseményre – ez a célja. Az utazások szervezése a tankerületek feladata, szervezeteik nemcsak az állami fenntartású, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskoláknak is segítenek a szervezésben.

Na, ez már majdnem jó, azon kívül, hogy miért csak egyszer van rá alkalom? Pénzre ne hivatkozzanak, az van dögivel, csak nem jó helyen. Mondom, ez már majdnem jó is lenne, ha nem hangzott volna el az is, hogy ez a program azért is kell, mert kiváló nemzeti identitástudatot erősítő.

– Hol voltatok, Lacika?
– Színházban.
– Mit láttatok?
– A Padlást.
– Tetszett?
– Nagyon.
– Mi volt benne a legjobb?
– Az, hogy erősödött a nemzeti identitástudatom.

Lókakát; ez élmény, buli a kölyköknek, egy-két órás szabad világ. És jár(na) többször is nekik.

Az önök véleménye

Fasza. Ezek a herék holtuk napjáig kapják a nagy lóvét, te meg, ha kiröpítenek az állásodból, fizessed a havi 7800 Ft-ot nulla jövedelemből, mert itten nem lehet ám csak úgy potyautaskodni… nem a ffaszt nem! Nagyonis lehet, csak nem akárkinek. (Hajszás)

Az élsportolók számára világos lehetne: ez negatív a megítélésükben. Katinka nagyapja biztosan megérdemel egy miniszteri fizetést a nyugdíja mellé, bánja a fene. Nekünk telik ilyenre is, jól megy, elvégre hasít a magyar gazdaság gyorsnaszádja, mint a kurvaélet. Immáron 2010 óta. Mert ugye azóta van itt egy virágzó Kánaán, előtte a sötét Mordor uralkodott kies földjeinken. (zsoltix)

„A rosseb egye meg, micsoda hányadék járadék! Ez sportszerű, drága olimpikonok?” Nem, NEM AZ! De a nagybetűs életben ezek a „SPORTOLÓK” NEM elsősorban „sportolók”, hanem egyszerű „emberek”, akik élnek (JÓL ÉLNEK) az ÁLLAM CSECSÉN. Kiszolgálva AZT. Lelkiismeret, gerinc NÉLKÜL! Életük végéig, SŐT AZON IS TÚL. Tényleg HÁNYADÉK. (b33r)

Ok, de mikor fog az 1000 autógumi égni a Kossuth-téren!? Füst nélkül nehéz kifüstölni bárkit is…. (Vagyim)

Üdvözlök mindenkit! Eddig csak olvastam az oldalt, de most már hozzá kell szóljak. A magántulajdonokon már rajta van,volt a kezük. Erről szólt a „devizahiteles” történet. Kérdezzetek ezzel kapcsolatban, válaszolok. Átéltem, átéltük és meg mi viszonylag „jól” szállunk ki belőle. 10 éve erről szól az életem. (Miklós)

Így írtunk mi

Azt lehet tudni, hogy a lakosság magántulajdonában lévő vagyont mikor államosítják?

Meddig lesz még ennyire elfogadott a családon belüli erőszak Magyarországon?

Orbán ragyogó álom-hamutartója

Dimbelem-dombolom

Ahonnan nem látszik a sötétben, hidegben, csendben haldokló ország

Tagadjuk le a valóságot, attól minden jobb lesz

A Capo di tutti Capi nem osztja meg a hatalmat, a diktátor egyedül uralkodik

Látlelet

Aranybojtú

Mit tanuljon a gyerek?

Orbán ragyogó álom-hamutartója

A nap kommentje:

Domb helyett tudnám ajánlani egy 10 emeletes lakótelepi épület lépcsőházát. 10 emelet fel, 10 emelet le. Ezt napi 50X és tuti edzettek lesznek. Mikor még bírtam én is itt edzettem, igaz nem 50X, de nem is vagyok focista. (Transzporter)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!