Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A Kék Madár, a szabadság és Launai Miklós

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tóth Ilona vasárnap esti cikke gondolkodtatott el, pontosabban az abban foglalt, igen tanulságos, a neszmélyi hosszú nevű iskola „hatollós” újraavatásának története.

A cikkírásra azonban Szinbád hozzászólása késztetett, aki ezt írta:

„Ez a Launai Miklós nagyon-nagyon híres ember volt. Meggugliztam, az ötödik oldalig voltam hajlandó lapozni, addig csak, mint Launai Miklós Református iskola volt megemlítve. Biztos megérdemelte, hogy iskolát nevezzenek el róla, de a Kék madárról legalább mindenki tudta, hogy micsoda. Az unokáim sajnos jó eséllyel ide fognak járni, majd akkor biztos megtudom, ki a fene volt ez a Launai Miklós.”

Ez a cikk is kommentként indult, mielőtt térben és időben is kinőtte volna annak kereteit:

Szinbád, biztosan nem jól kerestél”- kezdtem a kommentemet. Azután „meggugliztam” én is, mert csak kíváncsi voltam, hogy mibe kötök bele, ám az eredmény esetemben is hasonló: hat oldalnál én sem jutottam tovább a találatok olvasásában, és valóban, mindegyik az iskoláról szólt. Launai Miklósról, mint személyről egy sem… De hát ily gyámoltalanok nem lehetünk, ráadásul ketten” – gondoltam. Aztán elkezdtem gondolkodni, ami amúgy, minden stressz nélkül ritkán fordul elő velem. 

Az első Google-találat az iskola weboldala.

Hát persze, hogy itt kellett volna keresni már először is (hogy nem jutott ez eszébe Szinbádnak?), hiszen ez biztosan fényt derít a szokásos névadónk” megnevezésű fül alatt a kérdésre, mármint, hogy ki volt ez a titokzatos személy, akiről még a Google sem hallott. „Kézügyesség kérdése” – mosolyodtam el magamban, mindjárt megmutatom én ennek a hajósnak, hogyan kell keresni! Megnyitottam az iskolánk” fül tartalmát, majd ezen belül a története” alfejezetet, és nagy lendülettel, egy szuszra elolvastam, mind a tizenhat sort, azonban egyetlen szót sem találtam a névadóról… (Ezzel szemben találtam ékes retorikával megfogalmazott, tartalmat sem nélkülöző olyan mondatot az igazgató néni tollából, mint például: Tanulói létszámunk megnövekedett az elmúlt tanévekben, aminek nagyon örülünk. Valamennyi kollégánk azon fáradozik, hogy tanulóink képességei minél jobban kibontakozzanak, a tanulásban minél jobb eredményt érjenek el és szervezett programjainkon élményeket szerezzenek.” Hát, nem egy Kossuth-tiráda, de spongyát rá!) 

No de most már igazán kíváncsi voltam rá, hogy ki volt ez a rejtélyes Launai Miklós? Mert hát csak nem lehetett akárki, ha már iskolát is elneveztek róla! Ráadásul egyházit! 

Végül megtaláltam a neten az iskola pedagógiai programját”, amit 2018-ban vetettek papírra, és le is töltöttem. 

No, végre nyomon vagyok! Mert az csak nem lehet, hogy egy 132 oldalas dokumentumban… És valóban: a program bevezetőjében két oldalon keresztül taglalják az iskola történetét, ebből kiderül, hogy Launai Miklós nevét 2005. április 15-én vette fel az iskola, és itt találtam a megvilágosító mondatot is: A névadó Nagy Lajos király nevelője volt, aki szolgálataiért Neszmélyt kapta birtokul.”

Akkor most már tényleg nyomon vagyok, csak hát nem szoktam mindent elhinni „csak azért, mert mondják”. Nosza, üssük fel Neszmély község honlapját, ott biztosan találunk bővebb információt a fickóról. Eredmény: újabb csalódás, a honlapon egyetlen szó sincs a község volt uráról. Most már kezdtem türelmetlen lenni: késik a kommentem Szinbádnak, aki már ki tudja, milyen messze hajózik az „illiberalizmus háborgó tengerén, harcolva annak hajóst próbáló (t)örvényeivel”. (Erre a képre legalább olyan büszke vagyok, mint amilyen Dörömbözy Margit igazgató néni lehet a fentebb idézett mondatára.)

 Akkor jöjjön ismét a Wikipédia Neszmély községről! 

Eszerint a községet 1339-ben Károly Róbert adományozta fia nevelőjének, a Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak. „Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban”. 

A nyom tehát jó, ám a „Launai” névnek se híre, se hamva! De legalább az ember már megvan! Nézzük akkor Neszmélyi – vagy Polonia-beli(?) – Miklóst! Újabb Wikipédia oldal, ezúttal Neszmélyi Miklósról megtudom: sziléziai lengyel nemesi családból származott, nem tudni mikor született, de 1332-ben érkezett Magyarországra (kvázi migráns volt tehát), és „Lajos herceg nevelőjeként az udvarban szolgált”. Eszerint művelt, okos ember volt, és nem is volt elveszett gyerek: 1339-ben megtudta, hogy jelentős nagyságú birtok örökös nélkül maradt Neszmélyben és így az visszaszállt a királyra. Miklós befolyásával élve lépéseket tett megszerzéséért. A birtokfelmérés alapján Miklósnak adományozták Neszmélyt… Miklós, az újonnan beiktatott birtokos ettől kezdődően Neszmélyi Miklósként szerepelt a korszakbeli forrásokban.”

Ezek után több fontos udvari és egyházi pozíciót töltött be, végül 1346-tól pécsi püspökként szolgált haláláig, 1360-ig. Pécsi püspöki hivatala alatt jelentős tevékenységet fejtett ki az egyházmegye kormányzásának és gazdaságának stabilizálása terén, így neki is köszönhető, hogy utóda, Vilmos püspök idején, 1367-ben I. (Nagy) Lajos királyunk megalapította Pécsett az első magyar egyetemet.

Szó, mi szó, nagy fazon volt ez a Neszmélyi Miklós, a Magyarországon töltött három évtized nem volt elfecsérelt idő, ezzel szemben igen eredményesen és hasznosan töltötte azt. 

De ki volt akkor Launai Miklós?

Ha Neszmélyi Miklóssal azonos személy volt – ami valószínűleg így van -, akkor nem lett volna egyszerűbb az iskolának a sokkal kézenfekvőbb, ismertebb „Neszmélyi Miklós” nevet adni? Legfeljebb az iskola nevének rövidítése nem a mostani „LAMIRE”, hanem „NEMIRE” lett volna…

Itt azonban újabb kérdés merülhet fel. Tegyük fel, hogy már akkor, 2005-ben mindenképpen egyházi személyről kívánták elnevezni az iskolát! Mondom: tegyük fel! Neszmélyi ugyan egyházi személy volt, de vajmi kevés köze lehetett a halála után bő másfél évszázaddal kezdődött reformációhoz, így a jelenlegi református egyházhoz.

A fenntartást 2012. szeptember 1-jétől vette át a Tatai Református Egyházközség.

Érdemes visszatérni egy gondolat erejéig a fentebb már említett, az iskola 2018-ban kelt „Pedagógiai programja” dokumentum bevezetőjében foglaltakra:

Az 1948-as államosításig református és katolikus egyházi iskolák működtek Neszmélyen. A református egyház a XVI. századtól lehet jelen. Az 1600-as évektől kezdve feljegyezték a református prédikátorok nevét és szolgálati idejét. Köztük található a gályarabságra hurcolt 40 prédikátor egyike, Sülye Komáromi István. A református felekezet tanítása tehát közel egyidős a neszmélyi egyházzal.

Vajon túlságosan merész gondolat a részemről, ha azt feltételezem, hogy talán érlelődik egy (át)keresztelő, hogy a Kék Madár után előbb-utóbb Launai Miklós is „elszáll”, és esetleg magával viszi a szabadság maradékát is? 

És akkor Szinbád és unokái is szegényebbek lesznek…

 Egy dolog azonban mégsem hagy nyugodni: ki volt az a Launai Miklós?

Johann Gábor 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.